Néptáncon voltam (kedd délután)... mikor érkezett a telefonhívás, hogy száguldjak haza ezerrel, mert Szonja és Liza egymásnak futottak és Liza szájából dől a vér. Ugye, ha nem látja az ember a sérülést, akkor nem igazán tudja elképzelni, hogy mit is jelenthet az, hogy dől a vér... mert ugye minden relatív... ami az egyiknek kevés, az a másiknak sok...
Egy szó mint száz siettem haza, ahogy tudtam. Zsolti szerencsére elkezdte jegelni a duzzanatot... megnézni nagyon nem nézte meg, csak lemosta folyóvízzel és elkezdte a hűtést... ami nagyon ügyes húzás volt tőle... Ilyen esetekkel inkább én találkozom, mivel többet vagyok a gyerekekkel... de ő is tudta mi a teendő... és ez már fél siker volt.
Megnéztem a sérülést elemlámpával... a felső ajkán belül sérült meg a szája... vékony bőr, hajszál erek... persze, hogy ömlött a vér... baleseti sebészet kizárva... nem volt repedés, "szakadás"... Azért Adélt áthívtam, hogy ő is állítson fel diagnózist... Még egy órát jegeltük, aztán aludt a kicsike reggelig.
A szerdai nap az OVIS FOTÓZÁS napja volt... Tudja az én kislányom, hogy mikor kell harci sérülést begyűjteni... Szerencsére nem volt olyan feltűnő a duzzanat... én láttam... és esetleg, ha valaki tüzetesebben megnézte, akkor az is észrevette. Kicsit csőrike formája volt a felső ajkának, de csak ennyi.
-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése