Fogorvos bácsi

Ma voltunk nagy fogorvosi viziten... Zsoltinak fájdult meg a foga vasárnapról hétfőre virradóra így neki kötelező volt menni... Lizának is megnézettük a fogait, mert fogmosásnál szokott panaszkodni, hogy fáj neki... csak húztuk, halasztottuk a fogorvososdit és most itt kínálkozott a lehetőség... kiváncsi voltam, hogyan reagál a dologra... reggeltől, puhítottam a kisnőcit. Dél körül már nagyon akart menni...
-Anya, én ügyes akarok lenni!
-Mikor érnek haza... szálljanak fel repülőre úgy gyorsabb.
Indulás előtt fogat mostunk. Liza úgy mosott fogat egyedül, mint a kisangyal... én a csapnál... ő a széken ülve... és mondta nekem: -Anya vicces vagy... mikor kiköptem a habos vizet. (Ebből arra következtettem... együtt kell fogat mosnunk, úgy van inspiráció... régebben csináltam, csináltunk ilyet, nem tudom miért nem vált szokássá a közös fogmosás)
Liza nagyon ügyes volt... a doktorbácsi lifteztette őt egy kicsit a fogorvosi székben... Liza nem nyafogott, nem sírt, nagyon szépen vette az akadályt... jó nagyra tátotta a száját. -Itt minden rendben van -mondta a fogorvos bácsi... Utána még beszélgetett is a fogorvos bácsival, a Sanyi bácsival a lánykám ... -Pijos tujipán... stb...
(Zsoltinak egy régi tömést kellett kicserélni, az okozhatta a galibát... én is megnézettem a fogaimat, bár tudtam, éreztem, hogy nálam nincs baj...)

Henji • Solo

Szonja reggel ébredéskor nem anyát és nem is apát szólongatta, hanem a Henriket: -Henji, gyeje... Henji... Henrik meg is jelent kis idő elteltével... délelőtt le is fárasztották kölcsönösen egymást egy óriási kergetőzésben, rohangászásban... Szonja sikongatott örömében, Henrik elbújt, ő meg kereste, hogy hol van.
Ma ebéd után elment haza Óbudára a lányok mamája és a Henrik...
Szonja "csicsizni tért", mi meg ketten a Lizával kipróbáltuk a SOLO BAMBINO kártyajátékot... maratoni kártyázást folytattunk... Lizának annyira megtetszett, hogy nem lehetett abbahagyni... Szóval én meg szolóban maradtam a lányokkal, Zsolti ma már dolgozott... és holnap is fog.... elsején itthon marad, mert az hivatalos szünet... jajdejó...

Lányok kézenfogva

Ma is voltunk délelőtt, pontosabban ebéd előtt egy kicsit sétálni... a "legjobb" ilyenkor télen a sétákban az előtte való felöltözködés két lánnyal... Szonja csak a Liza kezét fogva volt hajlandó egy jó darabig sétálni, mentek ketten egymás mellett, persze Liza diktálta a tempót... lassítani is kellett őt többször... -Liza, lassabban, mert a Szonja még kicsiket lép! Vettem fel róluk filmet is a fényképezőgéppel... ez aztán a csapat... Éva mama tisztes távolból követte őket, nehogy megzavarja az idillt és meg tolattam előttük, hogy le tudjam őket fényképezni...

Jégtörő lányok

A délelőtt meseolvasással, játékkal és mindenféle foglalkozással telt el... Szonja nagyon türelmesen végighallgatja a meséket... két nagy kedvence van a Vakom (Kisvakond) és a Bori (Boribon)... persze más meséket is szívesen meghallgat... és kommentálja az egészet... nyuszi, móku (mókus), vakom, anygya (hangya), golya (gólya), kigyo (kígyó), gyik (gyík), alacska (halacska) epe (eper), mána (málna), pok (pók), lep-ke, sunyi (süni)... pos-tás, itt nics, ott sics... (itt nincs, ott sincs)... etűnt... A SZAVAK száma végtelen, jegyezni sem lehet, olyan gyorsasággal bővül a szókincse... (de azért tartom a tempót... megpróbálom...) beszédes egy csaj és az is lesz majd mégjobban... lyukat beszél majd a hasunkba... hahaha...


Még délelőtt voltunk kint sétálni is a hidegben, jól lehűlt a levegő... de beöltöztünk és felderítettük a befagyott pocsolyákat... amikre rá lehet lépni és beszakadnak... Liza és Szonja is nagy élvezettel keresték a kisebb pocsolyákat, mert "megtiltottuk" nekik, hogy a nagyokra rálépjenek... bemutattam, hogy azok nincsenek tejesen befagyva és még a vékony jégréteg alatt ott a víz... és akkor ha rálépnek besüllyednek és átázik a cipőjük... (na persze a besüllyedést és a cipőáztatást nem mutattam be...)
Szonja
-Pocsály ki-csi...-mondta, és rálépett...
-Pocsály... nagy... nem...-mondta, és kikerülte...

Karácsony második napja

Éva mama • Henrik

Éva mama és a Henrik jóval ebéd előtt érkeztek meg...
Lányok már nagyon várták őket, nagyon örültek, hogy végreitt vannak. Megebédeltünk... finom fokhagymás libasült volt, krumplival és aszaltszilvás-körtés-vörösboros finomsággal... na meg persze előtte egy kis leves... (a liba nagyon-nagyon finom volt, jól sikerült...)
Szonja ebéd utáni csicsikázása alatt... játék, játék, játék... Lizával...


Négy óra után jött a Jézuska... Mindkét lány egy-egy téli bélelt nadrágot kapott Éva mamáéktól... Liza egy barnát, Szonja egy kantáros ciklámenszínűt... mindkettő mikrokord...

Karácsony első napja

Márti mami • Frici papa...
Flórián • Kornél • Adél • Krisztián

Négy óra után érkeztünk mindannyian ki gyalog, ki kocsival... együtt... és külön...
Szonja éhes volt... megevett Jézuska érkezése előtt egy vajaskenyeret sajttal... aztán minden oké volt...
Csillagszórózás, éneklés... és ajándékcsomagolás... mindenki izgatott volt a gyerekek közül kivéve Szonja, aki ide-oda rohangált, itt figyelt, ott figyelt... de ráérzett az ünnep ízére...

BOLDOG... Szenteste...

**************************************************************************************

Hozzánk négy óra után érkezett a Jézuska... a fenyőfát már 2 óra körül meghozta... és a Lizával együtt díszítettük fel... Én mondtam pár nappal előtte a Zsoltinak, hogy állítsuk fel 23-án este a fenyőfát és díszítsük is fel... és akkor 24-én reggel már itt áll teljes díszben a karácsonyfa, amit a Jézuska hozott... Szerencsére meg lehetett beszélni a Lizával, hogy a Jézuskának sok dolga volt, és nem tudta nekünk feldíszíteni a fát, ezért most nekünk kell, de majd egy év múlva díszes fát hoz nekünk.
Előkészítettem a terepet... a lányok a Zsoltival az emeletről vonultak le nagyra nyitott szemekkel, közben szólt a karácsonyi zene... Szonját a fenyőfa érdekelte a legjobban, az ajándékokra nem is figyelt... Liza bontogatott ki mindent... Szonjának igazából ez volt az "igazi" első karácsonya, mert tavaly csak fél éves volt... A másik dolog, ami nagyon "izgatta" az a VANÍLIÁS KIFLI volt... keccem... (kekszem)... mondogatta és rájárt a sütire míg el nem fogyott...


A lányoknak a Jézuska Duplo Legot hozott... nagyon örültek neki, főleg a Liza...
Na meg szőnyeget, tárolódobozt, tükröt (amit mások nem ajándéknak "szánnak", hanem mint "szobatartozékot" megveszik és beteszik a szobába, minden "felhajtás" nélkül) és még egy mesekönyvet, egy társasjátékot és egy kártyát...


A családi fotó persze úgy készült, hogy a lányok és a Zsolti "beültek"... és beállítottam a fényképezőt, és pattantam a helyemre... -Lányok most figyeljetek a fényképezőre... csíííz...

Szép karácsony lesz? • Adventi forgatag

DECEMBER 23.
Zsolti nagyon köhög, kutyorgott egész nap a gyomra, nem evett semmit...
Szép karácsonyunk lesz???

DECEMBER 22.
Délután voltunk kint a Péteri Adventi Forgatagban, nagyon hideg szeles idő volt... sajnos... Lizának összesen másfél óra leforgása alatt 3-szor is kellett wc-re mennie, persze nem alaptalanul... a "riasztások" nem voltak tévesek... Szonja nagyrészt Frici papa kezében töltötte az idejét, majd a pulton csücsülve sajtostallért majszolt... Zsoltit felkérték, hogy "vonuljon ki" és áruljon a Forgatagban...




19 órakor kezdődött a templomban egy kórus előadása, de azt már nem vártuk meg... kezdték unni a csajok a dolgot... és ásítoztak... mikor elindultunk itthonról a forgatagba Liza már akkor közölte, hogy ő álmos... szóval spuri haza, egy mese, vacsi, pancsi, csicsi... és meg ülhettem a számítógép elé... bizonyos bokros teendőim "miatt"...

COPFOK
Szonjának élvezet a haját babrálni, ül az ölemben és hagyja, hogy fésülgessen és csináljam a copfokat... Lizával ezek a dolgok nehezen mentek, de mióta Szonjának minden nap csinálok két copfot, azóta Liza is igényli a hajfésülést, a frizurakészítést... eddig, mindig: -Anya,húzod... -Ne... futott előlem, mikor meglátta a fésűt... Mire nem jó egy kis hugica... ösztönzően hat a nagyobbra és persze visszafelé is nagyon érvényes a "dolog"... (ezt most nem csak a hajas dolgokra értem...)

Lekvár • Bábok • Soma

VASÁRNAP
Zsolti és Liza a hétfői Adventi forgatagra tapasztották össze a szombaton elkészített kicsi linzersütiket... Liza a saját kis sütijeit tapasztotta nagy élvezettel... és nyalogatta az ujjáról a baracklekvárt...

SZOMBAT
Megint süteményt sütöttünk...



Régebben rendet raktam Zsolti gyerekkori játékai között és eltettem egy szekrénybe dobozok rejtekébe... Elővettem, hogy valami új játékkal szolgáljak a lányoknak... tetszett nekik nagyon... Társasjátékhoz való nagy mennyiségű bábokat találtam. Szonja felállítgatta és hurcolászta egyesével apujának... Liza pedig szinek szerint csoportosította a bábokat.




PÉNTEK
Péntek délután Soma érkezett meg hozzánk szülei kíséretében. A lányok már nagyon várták a vendégeket, Liza vette észre őket Szonja szobájának ablakából... Anya, ott jönnek... Aztán futottunk a fürdőszobába, hogy integessünk nekik föntről... Nagyon örültek Somának... egy héten egyszer biztos örülnének a találkozásnak... Liza aznap este kérdezte is , mikor jönnek megint... Sokat játszottak a kicsi palánták...

Ez a kettő NAGYON bejön... és még... karácsonyi ünnepség az oviban

“Amit magadról gondolsz, hozzád tartozik;
amit másokról gondolsz, az is hozzád tartozik.
Amit rólad gondolnak, azzal semmi dolgod,
ha meg akarod őrizni lelked békéjét.”
(Tatiosz)

“Mások rólad alkotott véleménye nem kell,
hogy a te valóságoddá váljon!”
(Les Brown)

Lizáéknál ma az oviban délelőtt karácsonyi ünnepség volt... sokat nem tudtam meg a dologról, mert nem nagyon mesélt... Ünneplőbe kellett menni... azt mondták, hogy nem kötelező a fehér blúz és a fekete szoknya... még jó, mert nekünk ezen színekből nem sok ruhánk van... ahhoz képest a legtöbb kisgyerek fekete-fehér szerelésben volt... nahát mi meg színesek voltunk, mint mindig... naja... nemcsak a fekete-fehér lehet ünnepélyes... de azért kénytelen leszek beszerezni valami világos blúzszerű felsőt, ami persze nem fehér lesz, hanem bézsszínű inkább... a szoknya meg sötét... lila vagy barna... de nem fekete...

Estefelé vacsora után a mézeskalácsokat díszítettük fehér tojáshabbal... Liza nagyon ügyesen kenegette... ő egy spatulát kapott, amivel mázolt... Apa, nézzd én állatokat rajzolok rá...




Szonja drága kialudta a hajnali dorbézolását... a fogacskái a ludasak, ha be akarom kenni, jó nagyra tátja a száját és még masszírozni is engedi...

A lányok neve...

Liza
November 19.
A Liza az Elisabeth (magyarul: Erzsébet) névnek több nyelvben is használatos, becéző rövidülése.
Mivel Magyarországon inkább az utóbbi évtizedekben vált a névadásban valamivel gyakoribbá ez a név, így komolyabb történelméről egyelőre nem írhatok, de ez a helyzet lehetőséget biztosít arra, hogy két külföldi Lizáról írjak.

Liza Minelli az 1971-ben forgatott Kabaré című zenés filmjével vált világhírűvé, aminek nyomán Oscar-díjat is kapott Sally Bowls megformálásáért. A másik, a világ legismertebb és legtitokzatosabb mosolyának tulajdonosa: Mona Lisa – Leonardo da Vincinek köszönhetően – a világ egyik leghíresebb festményén hirdeti a női titokzatosság örökkévalóságát.

A névanalízis szerint a Liza név barátságos, nagyvonalú személyiség kialakulását támogatja. Nagyon kellemes természete van, bár az is előfordul, hogy olykor szarkasztikus, esetenként nyers. Könnyen ismerkedik, sokan fordulnak hozzá bizalommal, hogy megbeszéljék vele gondjaikat. Amikor ötletelésről, új tervek felépítéséről van szó vagy csak álmodozásról, pozitív és ötletes elképzelései eredetiek. Ugyanakkor a tettek mezejére lépve elbizonytalanodik, ennek önbizalomhiánya az oka. Ilyenkor bátorításra van szüksége, amitől megtáltosodik. Művészi hajlamai is vannak.
Az Erzsébet női név, amely a héber Eliseba névből származik. Ennek eredeti jelentése: „Isten az én esküm”, „Isten megesküdött” vagy: „Isten a teljesség”,„ Isten a tökéletesség”.
Névnapjukat a Lizák június 8-án, november 19-én vagy 25-én ünnepelhetik.

Forrás: Ladó–Bíró, Kálmán


Szonja
Május 15.
A Szonja női név a görög eredetű Zsófia név orosz változatából (Szonya) származik, német helyesírási közvetítéssel.

Név elemzése:
A Zsófia rendkívül gyors, éles eszű, találékony gondolkodású személyiség lehet. Elemzőkészségére jellemző, hogy az élet misztériumának tényszerű megértésére törekszik. Szereti befejezni, aminek nekilátott anélkül, hogy közben mások zavarnák. Kedveli a rendet maga körül, és az életében minden tekintetben, igyekszik rendet tartani. Komolyan veszi az életet, és mivel nagyon érzékeny, ezért sokszor mély fájdalmat él meg.

Jelentése: bölcsesség

annyi minden

Szonja beszégfejlődése nagyon gyorsütemű... kellene egy jegyzettömb, ami a nyakamban lóg és folyamatosan fel tudom írni bele az új szavakat...

• idem... (igen) egy jó ideje megy ez a szó... és nagyon jól használja
• tessék, Iza tessék, Szisza tessék
• Anya nézz (nézd), Iza nézz...
• Iza sí... (sír)
  
• tem-po, tem-plo (templom)
• vau-vau etűnt...
• vakom (vakond)... vakom sí... • pok... pó... (pók) • angya (hangya)
• mesi (mese)
• vijá (virág)
  
• eszem... finom (ezt nagyon szépen mondja)
  
• tányém (tányérom)
  
• enyém
• mani, mandi (mandarin), baná (banán), ama (alma), kötee (körte), mána (málna), epe (eper)
  
• vutám (lekvár)
• Tonász (Thomas)
• ze-ne
• eső (első)
  

Liza olyan gondolatsorokat "produkál", hogy megdöbbentő... nehéz követni...
Az ő kis mondataihoz és hosszú gondolatmeneteihez is jegyzettömb kellene, mert az ember elfelejti a sok-sok mondat, szó és történés közepette...

• Anya, apának ne adjál pálcikát (rablóhús pálcája) , nem eszik fadarabokat...
• Anya, menjünk fel... ébresszük fel a Szonját, mert este nem fog elaludni... (persze, biztosan tőlem hallotta ezt...)

Este voltam a szerkesztőségi bulin, persze 8 óra után estem be... és 9 körülig elszivárogtak az emberek... de azért 3-an még beszélgettünk egy darabig...
Aztán hazaérkeztem holtfáradtan, későn... és Szonja drága éjféltől 4 óráig fel-fel sírt, játszottunk, nyüglődött, mondtam neki, hogy bekenem az ínyét hátul, a kicsike akkorára tátotta a száját, hogy nagyobbra már nem is lehetett volna... és engedte, hogy masszírozzam, nem harapott rá az ujjamra... két hátsó, alsó örlőfog nyomakodik nagyon, nagyon... Úgyhogy az aktív alvás 3 óra volt..., az éjféltől 4 óráig terjedő időszakban is voltak nyugodtabb részek és kis bealvások... dehát ez még rosszabb, mintha egyhuzamban ébren lettünk volna...

Nyílt nap az oviban... Görbe este

Ma nyílt "délelőtt" volt az oviban... Liza úgy örült, hogy én is megyek... Anya siessünk, mert bezárják az ovit... oda kell érni időben...
Rajzoltunk (ami kedvenc foglalatossága a Lizának a Kati óvonéni elmondása szerint)... aztán közös játékok következtek... Megy a vonat lefele, bodor füstje felfele, vizet iszik, meg is áll, míg a Liza fel nem száll... Tornaóra is volt közösen... aztán "kézműves foglalkozás"... Készítettünk angyalkákat és kettő karácsonyi kártyát... nagyon tetszett a kis hölgynek. Azt figyeltem meg, hogy minden kisgyerek az anyukájába bújt... persze ha ott van ki kell használni...

Addig Szonjára a Zsóka vigyázott... a kicsi lány nagyon könnyen veszi az akadályokat... az oviból egyszer a Zsókára csörögtem, hogy minden rendben van-e... Persze! -mondta ő... szépen rajzol most... Ivott vizet és evett ropit... (a tegnapi gyomorrontás miatt)


Csaptam egy görbe estét a Katával... elmentünk inni... (hahaha...) na ne gondoljon senki semmi rosszra, teát ittunk 2 nagy bögrével... finom Milford teát... •Néha elgondolkodom azon, mi lenne ha hanyag, nem törődöm nő lennék... így is kapok sok kritikát, akkor még többet kapnék, de akkor alapos oka lenne a környezetemnek kritikát gyakorolnia felettem... Na, mindegy... ez csak egy kis közjáték volt a bejegyzésben...• Jót beszélgettünk a Katával... sokat röhögtem... Kata javaslatára ilyet máskor is kell csinálnunk... én nem vagyok semmi jónak az elrontója...

sok hami = boa

Leadtam a leadandót... Liza volt oviban, evett, evett, evett... elmondása szerint almalé volt és szárazkenyér májkrémmel... és ettem egyet, kettőt, hármat, négyet, ötöt, hatot, hétet, nyolcat, kilencet tí-zet...

Este tanfolyamra mentem... Zsolti telefonált 8 óra előtt... és én onnantól kezdve csak azt vártam, hogy vége legyen az órának és jöhessek haza... Szonja hányt háromszor is... sokat evett... a spájz rendberakása volt napirendi ponton ma... és állandó jelleggel hordta ki a mandarinokat... és lehet, hogy kicsit sok sikeredett belőle... Hazaérvén fél 10-kor a kicsike Micimackót nézett a tévében, mert felébredt mielőtt megérkeztem... (de előtte aludt... csakhát, gondolom a pocija zuborgott...) Én a büdi ruhákat, rongyokat, takaróját bedobtam még a mosógépbe fél tízkor, be is indítottam... hát igen... hogy ne bűzölögjön... 10 órakor már újra aludt... jól aludt... Zsolti a hányás után "utasításomra" 5 percenként adott neki egy kanálka vizet... reggel fél hatkor mentem be hozzá, hogy igyon...

Széköltöztetés • Linzerkészítés

(szombat este nagy maratoni függönyvasalást csináltam... a 3 konyhai és az öt nappali függönyöket kimostam és este 8 órától 10-ig sikerül is valamennyit kivasalni... a narancssárga átlátszó függönyök nagyok és kényesek... lassan ment nagyon)
Nagy munkában voltunk vasárnap délután... süteménysütés kezdődött... Előkészületeket kellett "eszközölni", hogy a lányok is aktív résztvevői legyenek az eseménynek... Mogyoródarálás, tésztagyömöszkölés, gyúrás... és utána a nyújtás és formakiszúrás... Szonja környékén 2 méteres körzetben tésztadarabok voltak a földön, itt-ott, amott... majdnem mindenütt... Liza kis nyújtófájával nyújtotta a tésztát, és szurkálta belőle ki a különböző formákat nagy beleéléssel...

Zsóka • Gyurma

Ma itt volt a Zsóka, délelőtt a Szonjára vigyázott... és én addig püfölhettem a billentyűket...


Ebéd után pedig a Lizát foglalta le... gyurmáztak, készítettek bohócot, meg széket párnával, meg szilvát, zöldalmát, érett almát... és légyölő galócát, amelyen a pöttyök "elsokasodtak"... és a gomba piros teste nem is látszott a végére.

Mindkét kislány nagyon élvezte a "nem anyával" játszást... más dolgokkal foglalta le őket a Zsóka. Nagyon ért a gyerekek nyelvén, türelmes és alapos.

Csütörtök • "világító sütőtök" • • • • • Szerda • fenyőfák

CSÜTÖRTÖK
Csütörtökön eltelt a nap... csak úgy, lassacskán, gyorsacskán... délután 6 órára mentünk be Óvárra dokihoz... Amíg én az orvosnál voltam addig Zsolti és a lányok a mosonmagyaróvári karácsonyi fényeket tekintették meg... nagyon tetszett a két apróságnak... és jó hideg is volt...


SZERDA
Szonjával elindultunk a Lizáért az oviba... megálltunk kicsit fenyőfákat nézni... nyűgös volt a lányka, nem nagyon érdekelte a sok fenyőfa... de azért sikerül képeket csinálni róla.






Liza az oviban rajzolt és ragasztott is... a második remekművet mellékelem majd kép formájában...

Álmosság • Tágulunk, mint a világegyetem...

Napok óta baromi sokáig vagyok fent... hogy miért azt ne firtassuk... a lényeg, hogy bírom, de meddig, majd kiderül... kávékkal tökéletesen működik a dolog... majd méregtelenítek, ha vége lesz a ne firtassuk dolognak... Napközben rámtör sokszor az álmosság... nade, van ez így... Amúgy meg, ami nem öl meg az erősít...
Ez a ne firtassuk dolog amúgy nem titkos, csak nem árulom el..., miről is írok... haha...
(szóval ma ekkor végeztem itt a gépnél... 5 perc blog... és megyek csicsizni)

szóval lányok...
egyik oviban... ügyes, nem sír... Anya én csak biggysztettem kicsit, az elején...
másik itthon... segítségnek...






(na most másnap reggel van... de ehhez a ne firtassuk témához vannak még gondolataim)
A lényege a dolognak, hogy megmondom a kis lelkemnek, hogy legyen szíves legközelebb egy férfi testében szülessen majd újra... egy olyan emberébe, aki grafikával, weblapszerkesztéssel foglalkozik, és baromi jól megél belőle, ő és a családja.
A mai világban fontos a munka, a megélhetés, de nem annyira, hogy a nő párja úgymond csak azzal foglalkozzon nemcsak a munkahelyén de itthon is... és családjára, kicsi feleségére egy szemernyi ideje nem maradjon... de valószínű, hogy ez is erősít, mert nem öl meg. Ezzel minden gyermekes, kétgyermekes családanya így van?... Ja és ha a Zsolti segít nekem egy kicsit, az a vég... minek állok én az útjában, CSAK a felesége vagyok, SEMMI MÁS... nekem kéne alkalmazkodnom mindig hozzá, mert neki mindig annyi tennivalója van... persze, hisz ő keresi a pénzt, abból élünk... hát igen nőnek lenni nem könnyű...
Tágulunk, mint a világegyetem és egyszercsak bekövetkezik egy ősrobbanáshoz hasonló ((ősrobbanás=amiről persze senki nem tud igazából semmit, csak feltételezések vannak)). Majd meglátjuk meddig tart ez a tágulás, meddig bírja a mi kis világunk, főleg az enyém.
Na de félretéve ezt az eszmefuttatást... tanulok, azt, amit szeretnék, ugyan nem Budapesten vagyok és nem ott "tökéletesítem" magam... nade létezik távmunka és az ember NINCS LEGYÖKEREZVE... (Zsolti forszírozta, hogy tanuljam meg a honlapszerkesztést... és jól is tette, mert szeretem ezt, és ez nekem örömet okoz, nehéz, mert két gyerek mellett mi könnyű)
Sajnos nagyon hiányzik az én anyukám... de ő dolgozik még... és KETTŐSZÁZ kilométerre van... (én feladtam Budapestet... itt vagyok valahol... nem baj egyedül is próbálok mindent megoldani... nem szólok semmit, tűrök, tűrök, küzdök...). Menni nem tudunk a lányokkal, mert nem férünk el a lakásban... úgyhogy nekünk szar... akiknek jó, azok nem is veszik azt észre, csak panaszkodnak, NEKEM... (én meg nyelem a könnyeimet...)
uff... ennyi... jaj de jó volt ezt leírni...

Ovi • cuni (cumi)

Liza ma már ment oviba... reggel a doktornéninél kezdtünk, hogy igazolást kapjunk.

Szonját is vittem, mert rondán köhögött és reggelre összeragadt az egyik szeme. Az előtérben, a váróban mindenki minket figyelt... a produkció, amit levágott nem semmi volt... színésznő lesz a lelkem... Jött, ment, ráült a kisszékre, felmászott, fel akart állni... engem is beültetni... Szisza ement, apa ement... pápá... oda (mutat az ajtó felé)... csücsörítette a száját, hangokat adott ki közben... oda bemegyünk mindjárt - mondtam én. Ne-ne-ne-ne-ne... de-de oda bemegyünk... ezt a ne-ne sorozatot többször megismételtük... közben himbálta magát... két kezét elöl összekulcsolta majd ide-oda lóbálta... tette-vette magát... és nézte az emberek reakcióját... bújocskázott a lábam között... csip-csip csókáztunk... és folyamatosan mondta a magáét...


Liza az óvodában megkapta az elmaradt Mikulás csomagját..., mivel pénteken nem tudtunk jelen lenni az "ovimikulás" ünnepségen. Nagyon jól viselkedett, óvonéni mondta, hogy leadáskor talán 1 percet nyöszörgött, aztán minden rendben volt. Olyan nagy már... 3 és fél éves lesz, pedig nemrég született. Most, hogy itt van már a Szonja is... annyi különbözőséget vélek felfedezni a két lánykában. Lizáról azt hittem, hogy bújós baba volt, amíg a Szonja meg nem "mutatta" mi is az. Lizának próbálom megmagyarázni, hogy nem kell mindenért rögtön sírni, méregbe gurulni ha elsőre nem sikerül. Szonja a türelmes, próbálkozós fajta.

Szonja ma nagyon rá volt kattanva a cumijára... Azt hiszem lassanként le kellene arról szoktatni, hogy napközben a takaróját szeretgetve, cumi után "könyörög"... és mikor megkapta azzal mászkál 10 percet, ha nem többet. Liza csak az alvásoknál "igényelte" a cumiját. Ennyit a hasonlítgatásról... egyik ilyen, másik olyan... mindkettő szeretnivaló "falatka"...