skip to main |
skip to sidebar
Szombaton ebéd közben betoppant a Kornél és a Lizára tartott igényt, hogy menjen vele át játszani. Szonja mivel 3/4 12-től fél egyig aludt... ő is át akart áramlani a szomszédba. Na jó... legyen... Liza - az összekevert mézeskalács tésztáról megfeledkezve - átfutott a Kornéllal, Szonját átvittem, aztán haza jöttem rendbeszedni magam. A tészta várhat egy napot a hűtőben döntöttem el... nem lesz semmi baja. Onnantól buli volt a kölyköknek... Játék fent a Kornél szobájában, a Flóri szobájában, az előtérben, a konyhában, a nappaliban... Aztán kitalálták a tutit... Liza aludjon ott... (melegnek tűnt feje... bár utólag, csak bemelegedhetett, megmértem a hőjét: 37,3... --- mikor meggyógyult most legutóbb, akkor is mindig 37,1-37,2 hője volt... lehet, hogy ő magasabb hőfokon üzemel... ki tudja... van egyáltalán ilyen?) A megoldás egy nagy hiszti (ilyen mértékű még nem igazán volt) után az lett, hogy ott vacsorázunk és ott fürödhet, majd a televízióban kezdődik a 101 kiskutya film... azt a 4 gyerek megnézi. Szonjáról tudtam, hogy ki fog dőlni, ő még kicsi ehhez. 8 óra előtt hazajöttünk és 5 perc alatt bealudt.Persze délután is volt program rendesen, amiben jól ki lehet fáradni, gyereknek és szülőnek egyaránt. Kint voltunk csúzdázni, hintázni, biciklizni... riksázni... hűű, de élvezték a lurkók.
A riksás fiú és a gyerekek

Egy szó mint száz, Zsolti 9 óra körül kérdezte, hogy még ébren lehet-e a Liza... Én meg: - Persze, Adél mondta, hogy ha bealudna, akkor szól, hogy mehetünk érte. A három "nagy" végignézte... fél 10-kor lett vége. Liza indulás előtt még bevágott egy fánkot... és ivott narancslevet.
Ez volt élete első hosszabb fentléte (persze a csecsemőkori éjszakázásokat leszámítva... hahaha).
A lányok kipakoltak két konyhai fiókot, ahol mindenféle apró műanyag dolgok vannak. A tányérkákat, poháralátéteket, kupakokat meg a tojásszeletelőt (satöbbit)... mind a nappali asztalára hordták és vendégesdit játszottak. Majd elhatározták, hogy piknikezni mennek, bepakoltak egy kicsi hátizsákba:
- Anyi elmegyünk világgá, elhagyjuk az otthonunkat - mondta Liza.
- Anyi elmegyünk világgá az Éma mamához - kontrázott a Szonja.
- Én szandállal megyek a Liza meg papucsval - mondta Szonja.
... és elindultak kirándulni.
- Annak örülök, hogy már kint szaladgáltunk a napon - mondta Liza.
- Anyi, ez egy jó nap volt, mert bicikliztünk és a maminak adtam a rózsát és a szalagot.


A lányok beszabadultak a rumliszobába. (A rumliszoba az én leendő dolgozószobám, ahova majd be lesz "vezetve" a net... és rend is lesz ott, ám majd idővel.) Szóval kutattak, kerestek... és megtalálták a nyári pancsilabdát és a két úszógumit, amiket persze fel kellett fújnom. Nem jött rosszul az új játékszer, mert már unalmas nekik itthon... és nekem is.
Szonja egyik napról a másikra tudja a színeket: citromsárga, narancssárga, piros, zöld, kék, fehér, fekete...
Eddig nem ment neki... lehet, hogy csak jegyezte, jegyezte, de nyilatkozni nem mert addig, míg biztosan nem tudja. Minden gyerek más.
Lizát vissza kellett vinnem a dokinénihez rápillantásra. Szonja is jött mivel szombaton belázasodott. Neki az orra csurgott nagyon... nem az ugatós köhögést kapta el (vagy ki tudja mik ezek, és melyik gyerek hogyan reagál rá). A lényeg egész szombat-vasárnap orrszívás, orrcseppentés illetve Nurofen láz esetén. Vasárnap már jobban volt és hétfőn meg pláne, de ránézetni nem ártott, ha a másikat úgy is vittem. Nem reggelre mentünk, hanem fél 11-re (a dokinéni 11-ig rendel). Csak egy valaki volt előttünk, az is bent volt már vizsgálaton. Én feltéptem az ablakot és engedtem be friss levegőt a váróba. Az asszisztensnő reggel óta takarít, tudtam meg azoktól, akik kijöttek a vizsgálatról... hányásos-hasmenéses gyerekek után. Na akkor oviba és bölcsibe nem megyünk a héten.
Liza egészségesnek minősítve.
Szonjának szívni kell az orrát... és cseppegtetni, valamit Calcimuskot adni neki... és láz esetén Nurofent.
Szerencsére a "dolgaimmal" így is haladok. Jóval megerőltetőbb, mint mikor nincsenek itthon, de ügyesen itt-ott szakítok egy kis időt... és nyomkodom a gombot.
Persze ma Adél segített... ebéd előtt javítgatott kicsit a katalógusukon... én meg ebéd után, amikris ő másfél órán keresztül szórakoztatta a lánykáimat.
A többihez azért kell a lelemény... most legózzatok kicsit... most sátrazzatok kicsit... most egy kis mese... szerencsére az önálló játék és a közös játék hellyel-közzel megy nekik.
Szonjának időközben kijött a 19. és a 20. foga észrevétlenül. Szóval e két fogat nem tudom datálni... de nem is baj.
A lányok hajáról van szó. Én nagyon szeretném, ha megint hosszú hajuk lenne. Frici papa nagyon ellene van, pedig az ő kicsi lányának is hosszú haja volt pöttöm korában. Szerinte sokkal kényelmesebb a gyereknek nyáron, ha nincs ott az a melegítő vastag hajréteg, de mondom én van hajgumi a világon és hajcsat is, fel lehet kötni... és a lányok szeretik is a copfit. Valamint ne a gyerek mondja meg, hogy hogyan legyen. Itt nem a gyerek akarja a hosszú hajat, hanem az anyja. Liza mikor levágattam a haját, akkor beleegyezett a dologba, de azóta is emlegeti, hogy ilyet legközelebb ne csináljak. (Őszintén megmondva, akkor is külső nyomásra cselekedtem úgy, ahogy... mert ugye a mandulaműtétnél kényelmesebb a rövid haj mondták.) A szemükbe lóg a haj, de azon lehet segíteni egy egyszerű frufru nyírással, amit ma meg is csináltam mindkét lánykánál. Ha kislányhaj, akkor legyen hosszú. Nem tudom, ki hogyan vélekedik erről a dologról.
Szonja szombat hajnalra (5:30) belázasodott (38 fok). Már éjfél után 1 óra körül éreztem, hogy melegebb a kelleténél, de akkor még csak hőemelkedése lehetett. Reggelre tüsszögött és csurgott az orra.
Szonját reggel én vittem bölcsibe, mert Zsolti elment valami kertészeti ízére. Lizára addig Frici papa vigyázott, akinek hajtogatott a kicsi lány olyan cakkos lógót (lásd előző bejyegyzés.) 10 óra körül Lizát visszavittem a doktornénihez... (kedden voltunk nála) hétvége előtti "megtekintésre". Hétfőn újra kell vinnem felülvizsgálatra. Majd a maminál kötött ki a lánykám. Főztek gulyáslevest és smarnit meg sokmindent csináltak. Szonja bölcsi után a mamihoz akart menni, mert a Liza ott van... fél 4-kor ő is ott játszott már. Én addig maminak fényképeket válogattam a lányokról.
Szonjának ma volt a bölcsődében a farsangi bál. A három csoport össze volt vonva... körülbelül 45 gyerek rohangált fel s alá. Úgy volt, hogy a kicsi lányka katicabogár lesz, de az Adél felajánlotta a tigris jelmezüket (a micimackóból). Nagyon örült neki a Szonja.
Otthon indulás előtt
A bölcsiben... ne fényképezz...
Liza ma ebédelés közben kijelentette:
- kettő meg kettő az négy
- három meg három az hat
- egy meg egy az kettő...
- aztán jött: öt meg egy az tíz
Szonja és én mentünk el a batyus estre, mert Liza hétfő éjszaka belázasodott... már vasárnap este gyanúsan köhögött... olyan ugatásszerűen... hétfő reggel is úgy kezdte a napot... aztán hétfőn délután közölte, hogy fázik és kér egy kardigánt. Itt már nem tetszett a dolog.
Szonja nagyon élvezte az estet... a gyerekek beöltöztek jelmezbe... Szonja katicabogár volt... és futkosott körbe a gyerekekkel, de velem karöltve, mert mondta, hogy itt nagyok vannak és ő fél, fussak én is vele... Egy idő után egyedül futott a Fjójival...
Az úgy indult, hogy pénteken délutánra beszéltünk meg egy lányok-fiúk találkozót a szomszédokkal, de nem jött össze. Sebaj majd szombat délelőtt felkiáltással elintéztük a dolgot. Át is mentünk délelőtt fél 10 körül. Ám a délelőttből este lett mire hazaértünk, mert a gyerekek együtt akartak ebédelni, meg játszani és játszani meg játszani. Aztán együtt is akartak fürödni este. Zsolti és Krisztián fürdették őket, fényképezés is volt, ám még nem láttam a képeket.Jól el volt a négy lurkó... kisebb ordítások, sírások voltak, de nem számottevő (Liza is kivette a részét ebből, ám ezek a nagy hangok már nem a sírás kategóriába tartoznak, hanem a felhívom a figyelmet magamra... engem most megbántottak, nekem most nem adták oda azt... és különbenis... itt vagyok, figyeljetek rám • Szonja meg nem is sírt... ám ő azért nem játszott annyit együtt a többiekkel... inkább körülöttem legyeskedett...)
Adéllal ebéd után sütöttünk kettő sütit, én a kukta szerepét töltöttem be... Zsolti és a Krisz meg a gyerkőcöket figyelte. Olyan jól elvannak már egymással... Volt legózás, vasútépítés, autózás (match-box-okkal... meg távirányítós autóval), plüsspakolás, mesenézés és még sokminden más. A távirányítós autó mindkettő kicsi lánykámnak bejött nagyon... nekünk ugye nincs ilyetén játékunk.






Nagy izgalommal indult a nap. Liza már nagyon várta a jelmezbált az óvodában, én meg reméltem, hogy ezen ott lesz, nemúgy, mint a Mikulás ünnepségen és az ovi karácsonyon.
Reggel jelmezbe öltözéskor lefényképeztem egy másik csoportbeli tavasztündérrel... Majd a nyuszi csoportban is gyorsan kattintottam... még csak ennyien voltak a 25-ből.
Délben mentem érte ebéd után, mert megkért az óvónéni, hogy vigyem el hamarabb, mert 3-kor bezár az ovi... és Liza amúgy sem szokott aludni ebéd után. Elejtett szavakból tudtam meg ezt és azt. Nagy mesélés nem volt.
- Ettünk pattogatott kukoricát, meg cukrot és volt zsákbamacska is... A Viktoriával cseréltem egyet, mert az a labda volt az enyémben, amit én vittem. Volt... kalóz és indián meg indiánlány... oroszlán, hercegnő... stb...

Ma gazdabolti tavaszi kis bevásárlást csináltunk Budapesten.
Reggel korán indultunk, 6 órakor. Márti mami és Frici papa jöttek és ébresztették a lányokat, öltöztették, és leadták a bölcsibe és az oviba. Mi meg 8 óra 20-ra megérkeztünk a célállomásunkra, egy kisebb adag araszolás után, bedugult az Egér út és a Lágymányosi híd is. Tervünk az volt, hogy korábban érkezünk meg. Ám így is sikerült szűk egy óra alatt teljesíteni a bevásárlást. Majd indultunk egy vevő találkozóra. Minden évben a különböző beszállító cégek, partner cégek rendeznek vevőiknek egy ilyen tavaszi szezon előtti találkozót. Na innen 1 óra után sikeredett elindulnunk vissza. Fél négykor már a Szonjáért voltam a bölcsibe és a Lizáért ezután mentünk. Jó lett volna, ha nem kell időre hazaérnünk, mert akkor nem lett volna ez a rohanás. Ám úgy látszik nekünk ez adatott.
- Be kell szerezni egy bébiszittert - Zsolti mindig erre az elhatározásra jut. És kezdek én is hajlani a dologra.
Szombaton este jelentkezett be Fücsi bartánőm és családja. A nagy előre tervezgetés sohasem szokott bejönni. Én kimozdulni nem akartam, ám úgy gondolták, hogy ők kerekednek fel.
11 óra után meg is érkeztek: Zsombor (3 hónapos) • Soma (3 éves múlt, ovis) • Fücsi • Jácint. Ebédeltünk... eléggé össze-vissza volt az ebédelés... de hát 4 gyerekkel nem csoda. Majd az elmaradt karácsonyi ajándékozás is megtörtént... a lányok pónilovacskákat kaptak... és sálat... Mi a Somának óvódáról szóló mesekönyvet, képeskönyvet adtunk.
Liza és Soma ovisok lévén nagyon jól megértették egymást, jól eljátszottak, na pesze Szonja is, de ő többször csatlakozott a felnőttekhez... Ő evett a legtöbbet a gyerekek közül.
Mostanában nagyon nyerő játék a sátor építés, a sátrazás. Lent a nappaliban a kanapé az egyik fal, a másik fal pedig székekből készül, a tető pedig plédekből... szőnyeget is kell letennem a földre... és akkor a lányok odapakolnak sok játékot.
Liza irányítja a dolgokat:
- Szonja, most este van, gyere aludni.
- Reggel van, ébresztő.
- Anyi, hova menjünk ma? - kérdezi.
- Állatkertbe - mondom én.
Api megpróbálta lefotózni őket. Az elején még csak-csak ment, aztán elkezdtek bújkálni a plédek mögött. Olyan képek készültek, amin egy fej, egy homályos szem... egy fél arc... stb. látszódtak... de azért sikerültek szép képek is.


Kitaláltuk a Lizának a jelmezét... Párduc lesz, mert van egy ilyen tréningnadrágja... megörökölte egy rokon kislánytól... és hát adja magát a dolog. Ám hétfőn Győrben az angol használtban - amíg Liza és Zsolti lángosért mentek - találtam egy ciklámen színű poncsót... az elején 3 narancssárga-olajzöld virággal. Ezekután változott az elképzelés. Liza TAVASZTÜNDÉR lesz.
Hajpántjára virágokat ragasztunk majd, kap a kezébe egy varázspálcát (virág egy szívószálra ragasztva) és egy szép kis szoknyát kitalálok... talán tüllből, esetleg - Márta ötlete - szúnyoghálóból (de ezt majd meglátom még).
Szonja meg - ha lesz a bölcsibe jelmezbál - akkor katicabogár lesz.
Újból megkezdődött a bölcsőde és az óvoda. Reggel nehezen ébrednek a lányok, de majd belejönnek a korán kelésbe. Az előnye ennek, hogy este már 7 órakor mindketten nagyon fáradtak, és általában 8 órára az ágyban vannak... és már csak a mese van hárta. Liza nagyon hamar elalszik... az oviban van ebéd után alvás, de ő csak csendes pihenőként használja. Nem alszik el. Van egy jó hosszú mese, amit az óvónéni mesél... ő végighallgatja... és utána figyel... számolja a lámpákat, meg kit tudja mivel "üti el" az időt. Szonja a bölcsiben elsőként alszik el és utolsóként ébred. Ám a nyüzsgés, a sok gyerek lefárasztja, így este ő is gyorsan elalszik.
Győr...
majdnem elkéstünk... ám még várakozni is kellett...
Liza ügyes volt... az eredmény...
sajtos-tejfölös lángos... és fokhagymás
poncsó + csíkos, cipzáros felsőrész...