Halász Judit koncert

Mindkét lányka nagyon várta már a nagy napot, amikor Halász Judit koncertre megyünk.
(Őszintén... én is most voltam először Halász Judit koncerten.)

Szonja odafelé bealudt az autóban és másfél óra durmolás után meglehetősen elemében volt... a fenekén megülni nem igazán tudott... Zsolti és köztem ingázott, hol itt, hol ott ült az ölünkbe... vagy ha nem ült, akkor állt és guggolt a két sor között. Folyton küzdött éhségével és szomjúságával... szerencsére tudtuk csillapítani étvágyát és szomját. Liza, aki már jobban értékeli az ilyen dolgokat, már csak koránál fogva is, na meg más a beállítottsága... nagyon figyelt... és együtt énekelte az énekeket Halász Judittal. Ő igazán élvezte.

Fényképezni is megpróbáltunk, ám az eredmény nem lett olyan jó.

a nagy buli

Szombaton ebéd közben betoppant a Kornél és a Lizára tartott igényt, hogy menjen vele át játszani. Szonja mivel 3/4 12-től fél egyig aludt... ő is át akart áramlani a szomszédba. Na jó... legyen... Liza - az összekevert mézeskalács tésztáról megfeledkezve - átfutott a Kornéllal, Szonját átvittem, aztán haza jöttem rendbeszedni magam. A tészta várhat egy napot a hűtőben döntöttem el... nem lesz semmi baja. Onnantól buli volt a kölyköknek... Játék fent a Kornél szobájában, a Flóri szobájában, az előtérben, a konyhában, a nappaliban... Aztán kitalálták a tutit... Liza aludjon ott... (melegnek tűnt feje... bár utólag, csak bemelegedhetett, megmértem a hőjét: 37,3... --- mikor meggyógyult most legutóbb, akkor is mindig 37,1-37,2 hője volt... lehet, hogy ő magasabb hőfokon üzemel... ki tudja... van egyáltalán ilyen?) A megoldás egy nagy hiszti (ilyen mértékű még nem igazán volt) után az lett, hogy ott vacsorázunk és ott fürödhet, majd a televízióban kezdődik a 101 kiskutya film... azt a 4 gyerek megnézi. Szonjáról tudtam, hogy ki fog dőlni, ő még kicsi ehhez. 8 óra előtt hazajöttünk és 5 perc alatt bealudt.

Persze délután is volt program rendesen, amiben jól ki lehet fáradni, gyereknek és szülőnek egyaránt. Kint voltunk csúzdázni, hintázni, biciklizni... riksázni... hűű, de élvezték a lurkók.

A riksás fiú és a gyerekek

Egy szó mint száz, Zsolti 9 óra körül kérdezte, hogy még ébren lehet-e a Liza... Én meg: - Persze, Adél mondta, hogy ha bealudna, akkor szól, hogy mehetünk érte. A három "nagy" végignézte... fél 10-kor lett vége. Liza indulás előtt még bevágott egy fánkot... és ivott narancslevet.

Ez volt élete első hosszabb fentléte (persze a csecsemőkori éjszakázásokat leszámítva... hahaha).