Olivér nézőben a kis pillangó és a kis tigris...

Gyors volt az elhatározás, hogy megyünk a Mártáékhoz Olivér nézőbe... kicsi 1 hetes baba...
szöveg még jön...

párna és takaró hancur...

Délelőtt átmentünk a mamihoz, hogy a lányok játszanak egy kicsit a Barnással. Én meg beszélgettem a Mártával. Liza maradni akart a maminál és meg is kérdezte saját maga, hogy maradhat-e. A válasz igen... úgy fel volt dobva... Szonja is szeretett volna maradni, ám ha mindketten ott vannak, akkor tuti nem lett volna csend, hogy a Barnabás tudjon aludni. Így hát beígértem a kicsike lánykámnak, hogy hazamegyünk, ebédelünk, alszik egy kicsit és utána triciklivel elmegyünk a mamihoz. Na ez bevált... aludt ebéd után.
(Sajnos nem mindig sikerül letennem őnagyságát aludni. Mikor a Lizával jártunk az injekciózásokra, akkor délben Éva mama feladata volt a letétel, ami persze egy nagymamának nem mindig megy, mert az unoka megtalálja a rést... és kijátsza a nagyszülőt. Plusz még az is hozzájött, hogy nem fél 7-kor ébredt a Szonja, hanem 8 körül. Bölcsibe biztosan visszaszokik a mindennapi ebéd utáni alváshoz... (eddig ő volt az első, aki elaludt... és az utolsó, aki felébredt) A korán kelés, sok gyerek, sok inger segít majd neki.)

Triciklizett a mamihoz a Szonja... megérkeztünk... és...
ott volt szinte mindenki... 5 unoka... mami, Márta, Adél...
húha... mi volt ott... nagy nyüzsgés...
Majd később befutott a Zsolti és a Krisztián is...
Ám addig sem unatkoztunk... a gardrób-ban kezdődött a párna és takaró hancur, majd folytatódott a nappaliban.

barackos gombóc és buci nudli

Péntek délután Márti mamiék meghívtak minket vacsorára... és hú de örültünk neki... főleg a lányok és közülük is a Liza. Ő odavan a barackosgombócért. Szonjának inkább a buci nudli jött be... egyet a kezébe és tunkolhatja a házi barack lekvárba... A barackosgombós annyira nem jött be neki... a barackot kiette belőle... a tésztát meg pakolta ide-oda. (Ez már régebben is feltűnt nekem, kicsit ázott a tészta a gyümölcstől... és akkor már nem jó állagu neki.)