családi karácsony... családi képek

A karácsony... igen mindenki készülődik rá ezerrel és olyan fontos eseménynek tűnik sokak számára... Igen fontos... bár a tavalyi decemberi történések után nálam már nem igényel akkora nagy odafigyelést... nem kell túlspilázni a dolgot... a fő, hogy egészséges legyen mindenki... Nem az számít, hogy hányféle sütemény készít az ember és hogy terülj, terülj asztalkám legyen... Persze nem azt mondom, hogy ezt teljesen el kell felejteni... nem... csak ésszerű keretek között mozogni e téren.

A lányok már nagyon várták a mai napot... Liza visszaszámlált... már csak két nap... már csak egy nap... 24-én a maminál és a papánál voltak, hogy mi mindent elő tudjunk készíteni két nyüzsgő kis csaj társaságát mellőzve. Nyugi volt, haladtam a dolgokkal... szép rend lett. A Jézuska feldíszítette a karácsonyfát...
(Azt már nem lehet beadni a lányoknak, hogy a Jézuska hozza a fát, ugyanis Zsolti a boltban árul fenyőfát...Tavaly a Lizával díszítettük... nem tudtuk lepasszolni a lánykát, lánykákat... 23-án jöttünk haza Lizával a kórházból kimerülten... rossz hírekkel... kételyekkel... ünnepelni nekem semmi kedvem nem volt, az aggodalom rányomta a bélyegét mindenre... Lizát meg nem akartam szem elől téveszteni... a jó hír az volt, hogy megtalálták a betegségét okozó vírust... és a rávaló antibiotikumot, ám ez nem hozott megnyugvást... na, de nem is erről akartam írni.)
Szóval a lányok fél 5 körül érkeztek meg, addigra a Jézuska FELDÍSZÍTETTE a fát... most ideért hozzánk... Az emeleten átöltözködtünk szép ruhába... addig a Jézuska betette a fenyőfa alá az ajándékokat... az ajándékokat nagyon eltaláltuk... sokáig játszottak vele, nagy örömmel, mosollyal az arcukon... Ilyenkor olyan jó látni, ahogy belemerülnek a bontásba, nézegetésbe és mosolyognak, nyüzsögnek, örülnek... és persze mi is örülünk az örömüknek.

mézeskalácsdíszítés

Mai napi feladat a mézeskalácsok díszítése volt... porcukor és tojásfehérjemázzal... és díszítőgyöngyökkel, mazsolával, aszalt meggyel, aszalt vörös áfonyával és mandulával...

gyors sütemény - muffin, ami két órán keresztül készült • Liza névnapja

Ma ebéd után köszöntöttük meg a Lizát névnapja alkalmából. Megígértem neki még jóval előtte, hogy sütni fogok süteményt, persze akkor még nem tudván a gyűrűs ujjam kínjáról. Na ez a produkció most két órát vett igénybe... pontosabban két órába telt míg bekerül a sütőbe sülni a remekmű. Nem egy bonyolult süteményről van szó, hanem egy gyorsaságáról híres süteménytípusról... muffin. A gond ott kezdődött, hogy az ujjam... hát még nem a legjobb állapotában volt... Liza keze is bekötve... ám a gyerek nyomulós állapotban... Szonja meg a másik nyomulós... A csúszás több okra vezethető vissza... közben pisilés, evés, ivás... rajzolás, matrica ragasztás volt. Tehát a lánykáim valahogy megérezvén lassúságomat, még rátettek egy lapáttal... így nem szokták húzni az időt.

Ez a muffin nem a legegyszerűbb változata ezen sütemény típusnak... Vaníliás pudinggal és baracklekvárral töltött... A lényeg, hogy a végeredmény nagyon finom volt... érdemes volt hát a "küzdelem"...

Liza örült az ajándékainak... egy szívecskés pulóver... és egy Laterne... lámpion - mely mécsessel "működik"...
A vers hozzá, amit a Flóritól tanultunk... itt... http://lizaszonjadoboza.blogspot.com/2010/11/laternenfest.html

MADÁRETETŐ
3 tapadó koronggal fel lehet erősíteni az ablakon kívülre...

és egy kis kémlelőnyíláson figyelni lehet a madarak csipegetését

a lampionok...
a két kis bohóc... egyik sem figyel a fényképezésre, hanem parádéznak...

Mihály-napi vásár

Az oviban 10 órakor kezdődött a Mihály-napi vásár... Már egy ideje készültek a nagycsoportosok a szereplésre... Liza ugye középsős, de ő is nap mint nap "hozta haza" az új mondókákat, énekeket...
például: Én elmentem a vásárba fél pénzzel, tyúkot vettem a vásárban fél pénzzel. Tyúkom mondja: kityrákotty! Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy fél pénzem... malac... boci... kakas...

Az égiek kedveztek a szabadtéri rendezvénynek... sütött a nap... bár jó hideg volt... A kis csoportosok vonultak ki először kardigánba, majd folyamatosan a dadus hozta elő a kabátkákat, sapkákat... Szonja az ölemben ült. Liza meg a középsősökkel egy kispadon.
A műsor aranyos volt. Utána minden kis óvódás 3 gesztenyéért vásárolhatott a vásárban... volt szélforgó, nyaklánc, kicsi dióhéjban lakó kiscsibék, pattogatott kukorica, habcukor... mézeskalács... pillangó, fonalbaba...

Liza szülinapi bulija

Liza már nagyon várta a szülinapi buliját. Mivel most Éva mamáéknál is megtartottuk, nem értette, hogy most akkor miért lesz második szülinapi buli is. Erre én elmagyaráztam neki, hogy itthon még nem volt megtartva és még nem jöttek el... és soroltam a neveket. Majd ő is belelkesedve mondta, hogy ki lesz - szerinte - itt. Korán keltünk... Adélt megkértem, hogy vigyázzon a lányokra 10-12-ig, amiből végül is 13-13:30 lett. Ha itt lábatlankodtak volna körülöttem, akkor tuti nem készültem volna el mindennel.

(Igazából 24 vagy 25-re volt kitűzve a szülinap, de nem volt jó az egyik és a másik sem... mindenkinek dolga volt... jó akkor augusztus 1-je... ám a Balaton átúszás mindent borított... július 29-én derült ki, hogy július 31-én vagy augusztus 1-jén lesz az úszás... ám csütörtökön ahelyett, hogy döntöttek volna a végleges időpontról, kitalálták, hogy majd szombat délben lesz döntés... akkor nem húzzuk, halasszuk ezt a szülinapot... legyen szombat délben... - így kevesebb volt a felkészülési idő...)

A lányok már ünneplő ruhában érkeztek meg. A copfokat még reggel megcsináltam, ne az Adélnak kelljen vele bajlódnia.Végül fél kettő, kettőkor kezdtünk el ebédelni...

Mosolyogva figyelik Halász Judit: Boldog születésnapot! című számát a You Tube-ob...

Liza megkapta az első ajándékát, amit rögtön fel is kellett venni...

Lizának két tortája volt... egyiket a Zsolti készítette (túrós, tejszínhabos, málnakrémes - egy cukrász veszett el benne.. - na nem a tortában,
hanem a Zsoltiban... így is úgy is vicces ez a kifejezés...)
a másikat a Márti mami... (hatlapos csokimázzal) mindkettő nagyon finom volt...

10 éves a...

Délután 10 éves ünneplés volt, a Napsugár Gazdabolté. Zsolti mondta, hogy örülne neki, ha én is és a lányok is ott lennének... Én is akartam ott lenni, de mivel Szonja nem volt éppen a topon, szívesen kihagytam volna őt belőle, ha tudott volna rá valaki vigyázni. Mentünk, ott voltunk, és ezt sikeresen végig nyüglődtük a Szonjával... Semmi sem tetszett neki, csak ült és rajzolt, vágott, míg Liza ezerrel nyüzsgött. Mire fél nyolcra hazaértünk megint felszökött a láza 38,5 fölé, pedig 14 órakor kapott Cataflam cseppeket (ami elvileg lázcsillapító is).

Mikor egyik alkalommal a Szonjával a wc-ben voltunk... Ezt mondta nekem:
- Te egy édes vagy. Anyi, te egy jó anyus vagy. Szejetjek... - és megölelgetett. Kell ennél több?

Liza nagyon felszabadult volt és nyüzsgött, futkározott, rohangált és persze hangoskodott. Ő hangos. Sokszor kellett csitítanom és leültetnem magam mellé.
Egyik alkalommal: - Anya, akkor üljek itt és maradjak csendben és ne csináljak semmit? Ne reptessen a lufirepülőmet? Akkor minek vagyunk itt?
Hát igen... ezt megmondta... nagy lány... aki érdekes mondatokkal, gondolatokkal és összefüggésekkel tud meglepni.

Szonja és Kornél szülinapi bulija

11 órakor szálltunk le a vonatról. Szonja a hazafelé úton bealudt a kocsiba... hagytuk 1 órácskát aludni, hogy bírja a szülinapi bulit...

Kornél május 29-én, Szonja június 1-jén született... két szülinap egy ünnepséggel... mindenkinek egyszerűbb... Én semmit sem tudtam segíteni az előkészületekben... Adél, Zsolti és Márti mami na meg Frici papa és persze Juci mama vették ki részüket a sütés-főzésből. Mindenki készített valamit... sok köszönet nekik...

Szonja neve napja

Liza nagyon készült, hogy meglepje Szonját a neve napján ajándékkal. Mikor a kicsi lány aludt, akkor rajzolt neki meg egy szép mintás táskába belepakolt mindenféle meglepetést. Mivel esett az eső... elmenni nem nagyon akartunk, így elhatároztuk, hogy rendeltünk vacsorát egy étteremből... Míg várakoztunk, addig kartonlapból fűzőt készítettünk... Hát egy triplex kartonból nem egyszerű dolog kivágni a formát... Zsolti lyukasztóval kilyuggatta... majd a lányokkal akril festékkel befestettük...

Minden ajándékot Liza vett ki a táskából és mosolyogva átadta a Szonjának, ő meg nagyon örült neki és figyelte a következő "előbújó" meglepetést. -Húha... óóó... Hát mit ne mondjak nagyon aranyosak voltak. Zsolti mondta is, hogy ezt fel kellett volna venni videóra.

a fűző

majális

éjszaka taccs... (aki mohó, az így jár)
virágöntözés...
sportpálya... ugrálóvár... pörkölt... papírsárkány készítés...
diófa virágainak eltüntetése...
faültetés... tulipánfa...
másik fa várakozik... egy nyírfa...

anyák najpa az oviban

Korán reggel ébredés... készülődés... szép ruha... fésülködés, copfok... Ezzel mind semmi gond nem lett volna, ám Liza érezhette a nyomást... izgult... és olyan sírós volt... mint még egyik reggel sem... ez a szülőnek egy nagy erőpróba... óóó...

Liza ügyesen négy nagy csoportos lánnyal verset mondott.

Éma mama • Henrik

Éva mama és a Henrik elindultak (szavazás után)... a lányoknak reggel mondtam csak el, hogy jönnek... a nyugodt alvás mindennél fontosabb... tűkön ülve, 5 percenként az ablakhoz futva várták, hogy megérkezzenek... 11 óra körül befutottak... onnantól pörgés, forgás... ugrándozás, ajtórésbe kéz bezárás... elesés, elbukás, beütés... sírás... nevetés volt... Majd ketten Zsoltival elmentünk vásárolni... lassan nézelődni Óvárra... régen volt ilyen, hogy nem rohantunk... csak szép lassan...

És az óbudai nyuszi is meghozta az ajándékait... hajpántokat, színezőt... és csokinyuszit meg csokitojásokat.

így volt

December 20-án vasárnap reggel telefonáltam a mosonmagyaróvári Karolina Kórház Gyerekosztályára és beszéltem az éppen ügyeletes gyerekorvossal. Mondta, hogy megnézi a Lizát... induljunk... és pakoljunk cók-mókot, hátha be kell feküdni. A vizsgálat kezdete nem volt nagyon biztató, miután a dokinéni közölte, hogy szívzörejt hall... ami eddig nem volt a Lizának. Meghallgatta a mellkasát a doktornéni ülve, elöl és hátul is alaposan, és fekve is. Torkát, fülét megvizsgálta és elküldött mellkas röntgenre. Majd EKG-t készítettek, 2 fajtát is, vizeletet néztek, vért vettek, majd befektettek a kórházba minket. Este kapott egy új antibiotikumot, vénásan. Amit 7 napja szedtünk előtte az nem volt hatásos... (jó... mi).

December 21-én reggel, délben megkapta a vénás antibiotikumot, egész délelőtt hőemelkedése volt 37,8. Majd megint felment a láza 2-3 óra között 39,4-re (egyik pillanatról a másikra). Ekkor megint vért vettek tőle és két üvegcse valamihez hozzákeverték és elküldték Győrbe elemzésre... (milyen jó, hogy ezt megcsinálták, mert ebből derült ki, hogy milyen kórokozó okozta a galibát).

December 22-én egész nap már csak hőemelkedése volt 37,4. Lázcsillapítót egyáltalán nem kapott. Hat az antibiotikum.

December 23-án délben hazaengedtek. Ám mielőtt indultunk volna, megérkezett a vérvizsgálat eredménye, ami pozítiv volt. Találtak a véráramban korókozót. Streptococcus mitis, egy nagyon, .urva ritka kórokozó és nagyon agresszív fajta. Mellhártya, agyhártya és szívbelhártya gyulladást okoz. A meglévő vénás antibiotikum mellé egy másikat is elkezdtek neki adni (10-14 napig kell kapnia).
Este kellett mennünk a vénás antibiotikumadásra.

December 24-től 29-ig napi 3 alkalommal kellett menni, reggel, délben, este, hogy a vénás antibiotikumot beadják neki.

Én nagyon le voltam fáradva és törve is. Azalatt a hét alatt míg lázas volt itthon a Liza éjszaka óránként ébredtem megnézni a homlokát, nehogy hirtelen felszökjön a láza. A doktornéni mondta, hogy rosszul adom a lázcsillapítót... igazából meg sem hallgatott... pedig vittem neki a listát, ami fel volt tüntetve, hogy mit mikor adtam. És jelentem a szirupot a szájába, a kúpot a fenekébe tettem. Mindent a helyére. Szóval a gyerekorvosunk csak rutin esetekben van képben, ha valami más a helyzet, nem veszi észre a dologot és nem irányít tovább kivizsgálásra... - Aggodó anyuka vagyok a szemében, aki rosszul csillapítja a gyerek lázát... ennyi... Mostantó más lesz a helyzet. Meg fogom állandóan kérdőjelezni a döntését... vagy pedig keresek egy másik gyerekorvost... majd meglátjuk. Ja és még annyit kell hozzátenni, hogy úgymond protekciósak vagyunk a dokinéninél... Mi lett volna, ha nem vagyunk azok.
Az egy heti lázas kínlódás alatt 4 kilót fogytam, először csak egyik, aztán a másik szemem is bevérzett.

Ajándékozás...
A lányok ajándékait még december elején beszereztük, ám a többiről nem gondoskodtunk. Nekem meg egyáltalán nem is volt eszemben a felnőttek ajándéka. Zsolti, aki itthon volt, mialatt mi kórházban... ő megoldotta... Rendelt magának és nekem is könyvet a neten és a többiek meglepetéséről is gondoskodott.
24-én a Márti mamiéknál ebédeltünk... a Krisztiánékkal egyetemben. Kocsonyát ettünk meg utána sütit.
Nagyon finom volt... ám én innentől két napig csak ittam, merthogy olyan háborgás, ideges nyugtalanság fogta el a gyomromat és a beleimet, hogy vízfolyásos hasmenést produkáltam. Eddig tartottam magam, aztán itt leeresztettem.

Liza feldíszítette a Jézuska hozta fenyőfát a Zsoltival... én addig csomagoltam...
(2009. december 24.)

Ajándékozás

Liza lego vonatozik...

Gyurmázunk...

December 29-én a mosonmagyaróvári kórházban a felnőtt kardiológus megvizsgálta a Lizát, szív ultrahangot csinált. Ugyan nem gyerek vizsgálófejjel csinálta... de azt mondta, hogy olyan nagy vész nem lehet, de azért menjünk el Győrben a gyerek kardiológiára.

Próbáltam kideríteni, hogy mi lehet az oka, annak, hogy a kórokozó átkerült a véráramba. Ám ezt még az orvosok sem tudják. Megesik az ilyen -mondták. Erre én megkérdeztem, hogy ez az immunrendszer gyengeségét mutatja. A válasz: nem... ez egy véletlen... Azt is igyekeztem megtudni, hogy akkor most valami speciális immunerősítést kell-e csinálnom... de a válasz... - Nem kell semmi speciális, sok zöldséget és sok gyümölcsöt kell adni neki (ám ebben eddig sem volt hiány).
Szóval megrendült a hitem a vitaminokban, táplálékkiegészítőkben. Ha ilyen véletlenek vannak, akkor én tömhetem a lányokat mindenféle ezzel-azzal... Bár valószínű, hogy megteszek ezügyben úgyis mindent. Ám úgy, ahogy én gondolom. Én fogom eldönteni a Zsoltival, hogy mit adunk majd nekik... megbeszéljük és kiválaszjuk a sok vitamin és táplálékkiegészítő közül, hogy számunkra melyik kell... Mindenkit meghallgatunk, de a döntés joga a mienk lesz.


Bejegyzés szerkesztése 2010 január 2.
Ha leírom, akkor talán szűnik a félelmem, a rossz hangulatom.
(Persze a lányok előtt mosolygok.)

Mikulás

Voltunk Német Kisebbségi Karácsonyi Ünnepségen a művelődési házban.
Liza, Kornél, Mami és a Papa 3-ra mentek...
Mi: Adél, Flóri, Szonja és én... 4-1/2 5 körül értünk oda. Voltak a műsorban jó részek, ám Szonjának rugók voltak a lábaiban, többször ki kellett mennünk a teremből.

OTTHONI MIKULÁS... idén hozzánk jött

• Kornél: - Apa, te vagy a télapó...ne butáskodj már...

Adél, Krisztián (a télapó) és a Kornél nevettek... de a felnőtt részek fojtották vissza a nevetést... mi többiek meg énekeltük a mikulás énekeket... Szonjának, Lizának és a Flórinak nem tűnt fel az incidens... Azt hiszem - és szerintem a többiek is ilyen állásponton vannak - legközelebb már idegen Mikulás kell hívni.
Liza kicsit megszeppenve nézett rám végig, de énekelte az énekeket... ő tudta a legjobban a szöveget, sokszor "utána mentünk" mi felnőttek is. A Mikulás kérdezett... és ő válaszolt... ügyesen... (csak pislogtam... milyen kis talpraesett).

A lányok eperbabát, áfonyababát... (törékeny dologot) kaptak... Liza babájának már le is tört a feje... ragasztás alatt van. Valamint 1-1 textilangyalkát... 1-1 textil csillagot... és 1-1 csengettyűt kaptak meg sok mandarint... és földimogyorót... na meg persze 2-2 kindertojást.

Kornélt a Télapó felkapta és ki akarta vinni a akrampuszoknak... Lizának ez nem tetszett... Szonja meg azt hajtogatta utána, hogy a Kornélt odaadja a Télapó a krampuszoknak, mert rossz volt...

születésnapi zsúr

2009. november 29. vasárnap
takarítás

2009. november 28. szombat
Barnás 1 éves

képek jönnek... és mesélés...

Liza névnapja

Lizának még hétfőn mondtam, hogy a névnapja lesz nemsokára.
- Anya, akkor sütünk mézeskalácsot?
- Persze...

• mézeskalács sütés
• több helyre felkerült a jele az oviban...
• Márti óvó megdícsérte, hogy szépen elénekelt egy éneket és ütötte mellé a ritmust, ahogy kell... a gyerekek előtt... a végén nagyon megtapsolták... (Katinka hatás???)
  
• este mesét olvasott nekünk... az egyik vakondosan, teljesen azokkal a mondatokkal, ami oda van írva... néha költött hozzá... szivacs az agya...