skip to main |
skip to sidebar
Hát igen az első nap az óvodában egy meghatározó sarokkő egy kisgyermek életében. Ki így, ki úgy jut túl rajta. Egyes kisgyerekek, akik otthonról érkeztek és esetleg van egy kisebb "betolakodó" is, azok nehezebben, míg mások könnyebben jutnak túl rajta, gyereke válogatja. Vannak, akik csak 1-2 órával kezdik, majd bővül az ott eltöltött idő. Nem lehet messzemenő szabályszerűségeket felállítani, mert minden eset egyedi, mivel minden ember egy és megismételhetetlen, sajátos természettel és családi háttérrel. Kategorizálni lehet, de nem érdemes. Bár minden kategorizálással és szabályszerűségekkel működik a társadalomban, mert ez kell... na mindegy...
Szonja első napja az oviban jól telt... könnyű volt leadni őt... nem sírt, nem hisztizett és nem toporzékolt... hát igen... bölcsis volt... bár ha nem lett volna, akkor is könnyű lett volna... más természet... lazább... (na meg második gyerek... ez is kicsit számít) Reggeltől 3 óráig volt az első nap... ott aludt... ügyes volt... (7 óra... nem kevés... egy új helyen) Büszke vagyok a kicsi lánykámra.
Liza • ő aki már két éve jár az oviba... és most kezdte a harmadik évet... középsős... ő már harcedzett... kinyílt... bátornak mondható (a kezdeti félszegsége után)... feltalálja magát... bár reggel kicsit megszeppent képet vágott...
Fényképeztem, letöltöttem, megnézegettem... Kire hasonlít ez a gyerek? Olyan, mintha magamat látnám kicsi gyerek koromban (persze nekem vöröses-szőkés-barnás volt a hajam).


Végre elérkezett a nap, hogy grillezünk egyet a teraszon. A csütörtöki napon született az elhatározás, amikor még este is nagyon jó idő volt. Ám pénteken 4 óra körül elkezdett zuhogni az eső, fújni a szél és jelentősen lecsökkent a hőmérséklet is. Az alapanyagokat megvettük, előkészültünk, úgyhogy a terasz védett részén elkezdődött a grillezés, na nem szabad tűzön, hanem elektromos megoldással. A lényeg, hogy sikerül az idén egyet a szomszédokkal grilleznünk. Flóriánnak a mai napon volt a negyedik szülinapja, így hát még torta is volt a végén.
A gyerekek ki-be jártak a házba... a teraszajtó üvege csupa ujjlenyomat lett... élvezték az egész estét... és 9 óra körül sikerül letenni őket... Na néha nem árt egy kicsi csúszás...
kép...
Az oviban ma délután volt egyórás ismerkedés a kicsiknek az óvónénikkel, az udvarral, a teremmel... Szonja már nagyon várta. Az óvoda maga nem volt már újdonság, mert mikor reggel leadtuk a Lizát vagy éppenséggel délután elhoztuk, akkor már felderíthette a terepet valamelyest. Igaz, hogy az nem ugyanolyan, mint amikor már ő is oda fog járni.
Talpraesett kicsi lány ő. Új terepen mellette kell lenni egy darabig, bár ez sem minden esetben van így. Bent a teremben nem figyelte az óvónéniket, csak a játékokat próbálta ki... pakolta le a polcról és ügyesen eljátszott. Most igényelte, hogy én is a közelében legyek és figyeljem, hogy hogyan játszik és én is próbáljam ki az egyes játékokat. Az udvaron a hintát részesítette nagy előnyben. Szeret hintázni... nagyon-nagyon... Talán azért is, mert nem sűrűn történik meg, hogy hintázunk.
Annyi, de annyi minden történik mostanában, amiről írnék ide... de idő hiányában nem mindig sikerül... csak egy-két hetes csúszásokkal. Bár a lényeg, hogy idővel bekerül ide minden. Igazából a kicsi lánykáimnak csinálom ezt, mint naplót és persze a nagyszülőknek, rokonoknak, ismerősöknek... (azt hiszem a késések megbocsáthatóak...) Ha olyan blogot írnék, ami naprakész infókat szolgáltatna, hú akkor gáz lenne... az nem nekem való...
Néha olyan tuti bejegyzéseket írok fejben, hogy hihetetlen, de mikor ideérek addigra minden mondat, minden szó átalakul és 5-ször meggondolom, hogy hogyan is kellene... Innen-onnan hallottam, hogy mások is így vannak ezzel a dologgal. Nagy mázli az, hogy valaki az eltervezett megfogalmazni valót a fejében összeállítja és utána ki tudja magából ügyesen írni. Lehet, hogy azt kellene csinálnom, hogy mikor eszembe jut valami és elkezdek fogalmazni, akkor rögtön le is kellene írnom.... bár a gondolatok szuper sebességgel jönnek... Kaptam egy kis kritikát a bejegyzéseimmel kapcsolatban... túl konkrétak, túl szárazak és az időpontokra nagyon odafigyelek... mikortól-meddig tartott egy bizonyos tevékenység... "Élőben nem ilyen vagy...
Próbáld inkább hangulat oldalról megközelíteni az eseményeket..." Én igyekszem... de valahogy a számok mindig belekerülnek a fogalmazványaimban, de majd igyekszem...
Ma volt az óvodában az első szülői értekezlet. Kicsit késtem az elejéről, de az amit akkor mondtak eddig minden évben elhangzott (legalábbis gondolom, mert egy csöppet még hallottam belőle). Változások az óvodai életben...törvények, amiket módosítottak... stb... Egyszóval a lényegről nem késtem le.
Egyértelmű volt, hogy a Szonja óvónénijeihez megyek szülői értekezletre és a Liza szülői értekezletét most kihagyom... majd aláírok és megtudok mindent a hirdető tábláról.
A péteri óvodában eddig 3 vegyes csoport volt - integrált csoportok, amit most részben megváltoztattak . Egyrészt azért, mert nagyon sok kicsit - úgymond kiscsoportos - gyereket vettek fel... 22, ami nem kevés 3 csoportra elosztva... Így létrehoztak egy olyan csoportot, ahol csak kicsi 3-4 évesek vannak, ez lett a maci csoport, ahova Szonja is járni fog... és CSERESZNYE lesz a jele (bölcsiben is ez volt). A másik két csoportba - a nyuszi csoportba és a csiga csoportba - pedig csak középsős és nagy csoportos gyerekek kerültek. A nyuszi és csiga csoport tagjai maradtak... a "régi" maci csoport (középsős és nagycsoportos korú gyerekeit) osztották ide-oda.
Örülök ennek a döntésnek... legalább minden csoportban ügyesen tudnak majd foglalkozni a gyerekekkel, koruknak megfelelő fejlesztést tudnak biztosítani.
Lizát és Szonját a Zsolti zárás után átvitte a Márti mamihoz, hogy ott aludjanak. Összepakolt cókmókkal útnak eresztettem őket, de nem igazán hallották a búcsúszavaimat... csak futottak a kocsihoz, hogy mielőbb a mamihoz érjenek. Azért még egy-egy puszit lenyomtam a homlokukra és megkértem őket, hogy ügyesek legyenek... ja és még "szép álmokat" is kívántam nekik...
Megbeszéltünk egy találkát... Zsombor, Soma, Fücsi, Jácint a délelőtt folyamán megérkeztek. Szonja és Liza reggel óta be voltak sózva mindaddig, míg a Kornél és a Flórián megjelentek és áthívták a két lánykát, hogy megnézzék a Kornél iskolai dolgait, amiket nemrég szereztek be. Kornél most lesz elsős... így nagy az izgalom.
Így hát egyedül fogadtam Somát és Fücsit - kezemben seprűvel -, akik előőrsként megérkeztek maguk után hagyva az autóban az alvó Zsombort és az őt őrző apukát.
A nyüzsgés nagy volt mikor a létszám teljessé vált... a lányok nagyon örültek a fiúknak és viszont... Az ebéd sok részletben zajlott le és elég káoszosra sikeredett... Játék kint és bent, fent és lent... homokozás, krétázás... na és Soma és Liza megkoronázták az egészet egy filctollas arcfestéssel... Csendben voltak, sikerült beszélgetnünk egy darabig... és egyszer csak két maszat jelent meg... a félelmetesek...
Lassan kezdődik az óvoda. Nem is tudom, hogy ki szeretné már jobban, a lánykáim vagy pedig én. Sokat várok a dologtól... huzamos óvodába járást a két kicsi lánykám részéről... és ezáltal folyamatos munkát magamnak...
Szonja - az már biztos - nem a Liza nyuszi csoportjába fog kerülni. Ám a jeléről még semmit nem tudni... viheti-e a bölcsis CSERESZNYE jelét tovább vagy sem, az az első szülői értekezleten derül majd ki. Én szeretném, ha engednék a dologot, persze ez attól is függ, hogy van-e a csoportban már cseresznye. Én mindenesetre igyekszem majd, hogy maradhasson a "régi"...
Liza nap, mint nap elmondja, hogy mikor kezdődik már az ovi... már nagyon várom... Remélem, mikor élesben megy a dolog, akkor is marad a lelkesedés és a jó kedv.
Kitaláltam magamnak a tutit...
Kitaláltam, hogy mit is kellene sportolnom. Utána néztem a neten... több oldalt is találtam a témában... ám sajnos itt helyben nincs ilyenre lehetőség. Mosonmagyaróváron és Dunakilitin lehetne ezt a sportot űzni. Pár ismerősömtől utána kérdeztem a dolognak. Ám mindenki, azt mondja, hogy kemény dolog ezzel kezdeni... így 6 év mozgásszegény életmód után... Szóval hallgatok rájuk és mással kezdek, de majd eljön az ideje és akkor belevetem magam az általam oly szimpatikus sporttevékenységbe. Direkt nem írtam le konkrétan, hogy miről is "beszélek"... Ami kezdésnek tuti lesz, az a Pilates. Mostanság reggelente derékfájásra ébredek, háton és hason elég kellemetlen aludni és a Pilates tutira jó lesz rá... Mosonmagyaróvárról jár ki egy oktató... talán hetente... de ezt még majd kiderítem. Szóval erősítek... gerincet, hátat... szép lassan, de remélhetőleg eredményesen.
Amúgy meg a leendő célom eléréséhez találtam társat is, aki majd velem együtt készül fel az állítólagos kemény sportra, ugyanis egy páros sportról van szó... aki meg velem tart, Patti barátnőm.
mama délután hazavonatozott...
Liza nagyon sírt...
fagyizás... séta...
Ma megérkezett a Liza a mamával együtt... 11 óra körül indult a vonatuk a Keletiből és 13 óra körül érkeztek meg Mosonmagyaróvárra... 2 óra utazás nem kevés még egy felnőttnek sem, ám a felnőttek felnőttségükből adódóan el tudják magukat foglalni, olvasnak vagy pihennek... ám a gyerekek nem ilyenek... nyüzsögnek... jönni-menni akarnak, nem ülnek meg a fenekükön... és folyamatosan kérdezik, hogy - Mikor érünk már oda....
Liza megérkezése zökkenőmentes volt... nagyon örült nekünk, hol a Zsolti nyakába csüngeszkedett, hol az én nyakamban... Szonját is észrevette, de csak egy kis idő után örült neki is.
Igyekszem Szonja lánykámat is lekötni.
Arra kellett rájönnöm ezalatt a pár nap alatt, hogy nagyon jól eljátszanak egymással a lánykáim és bizonyos szempontból könnyebb két gyerekkel ellenni, mint egy gyerekkel. Szonja mióta Liza a mamáéknál nyaral, azóta követ és folyamatosan velem akar játszani. Hiányzik neki a Liza, emlegeti is... - Mikor jön már haza a Liza? - kérdezgeti...
Délelőtt elsétáltunk apához a Gazdaboltba és locsoltunk egy jó nagyot, meg segítettünk a virágudvarban... Előtte bekukkantottunk az oviba, csak a kapunál kukucskáltunk. Majd homokoztunk itthon és füvet nyírtunk... 17 órára a Pattiékhoz mentünk játszani... Bálint még nem volt otthon, de a sok idegen játék lekötötte a kicsikét... 3/4 8-kor sikerült hazaérnünk...
Liza a mamával ma fogaskerekűzött... a gyermek vasúthoz igyekeztek, de meleg volt és egy "vonatozás" elégnek bizonyult a Lizának és a végállomáson fent egy szuper játszótéren időztek el egy darabig... (fényképek sajnos nem készültek)
Megszületett az unokatesók hatodik tagja...
Olivér • 3080 gramm • 48 cm
(egyenlőre ennyit tudni róla)
Minden este kapok infókat a kicsi lánykáról...
HÍREK:
Liza tegnap nagyon elfáradt az utazásban... 15:08-kor indultak Mosonmagyaróvárról és 18:15 körül érkeztek meg "haza" Óbudára. Anyu mondta, hogy Budapesten nagyon lassan jutottak el a Keletiből haza... sok feltúrás, átalakítás nehezíti Budapesten a közlekedést... ráadásul "fent" nálunk egy körforgalmat is építenek és szélesítik a hegyi utat... nő, növekszik arrafelé a forgalom... a város egyre nagyobb magja tartozik bele a központi részbe. Mikor anyuék odaköltöztek 197x-ben... akkor még egy kieső rész volt ez... a fényképek arról árulkodnak... ma már nem az...
Lizának reggel óta magyaráztuk a dolgokat.
Éva mama még 3-4 hónapja megígérte neki, hogy majd nyáron ott aludhat Budapesten pár napot, ott nyaralhat a mamáéknál. Liza már nagyon várta a dolgot. Előre azonban semmit nem mondok már neki, mert sok esetben volt olyan, hogy közbejött valami és akkor kimagyarázni a dolgot, hogy miért nem... stb... nagyon nehéz. Most is a mamának előző héten jó erős torokfájása volt, olyannyira, hogy elment orvoshoz, amit ő nem igazán szokott.
Így hétfőn jött a mama és kedden reggel kezdtük el mondani a Lizának, hogy akkor ő most elmegy a mamával vonattal és nyaral egy kicsit. Szonjának több sem kellett, ő is akart menni, de nagyon...
Az egész nap Szonja győzködésével ment el... hogy majd ő is megy a mamához... de most még a mama csak egy gyerekkel tud foglalkozni... újból meg kell tanulnia a dolgokat... Így a mamára lett "kenve" a dolog...
15 óra 8 perckor indult a vonat Mosonmagyaróvárról... fél órával előtte már kint voltunk a jegy előrendelés miatt... ott jöttünk, mentünk... Majd felszálltak a mama és a Liza a vonatra... mi meg integettünk a Szonjával. A karomban tartottam, nem sírt... csak mondogatta, hogy ő is menni akar... és a Lizát akarja, meg a mamát akarja... és fel akart ő is szállni a vonatra...
Majd vettem neki egy zsemlét, mert egy fiú olyat evett... és ő is kitalálta, hogy éhes... Leültünk egy padra és vártam, míg falatozik... és kértem tőle egy kicsi darab zsemlét... na itt kitört a sírás, hogy az az övé... és akkor most vegyek neki egy újat, mert ő egészet akar enni... Betudtam ez a kicsi érzékenységet a csalódásának, hogy ő nem mehetett... Majd az autópálya lejáróknál már aludt is a kocsiban... "kikészült"...
Éva mama 16:53-kor megérkezett Mosonmagyaróvárra. A lányokkal mentünk ki elé... éppen csak kiértünk, mert előtt még volt egy kicsi elintézni valónk, ami elhúzódott...
Kornél és a Flóri kitalálták, hogy ők a Márti maminál akarnak aludni... - miután a Liza ebédnél bemondta, hogy ő már egyszer aludt a Márti maminál ebben a házban. Liza is szeretett volna ott aludni... pizsama, takaró stb... összekészítése...
(Szonjáról nem esett szó, mert éppen ma kezdett el folyni az orra ezerrel.)
Este hívtam a Márti mamit 9 óra körül... hogyan s mint történt a dolog...
A lányok szerdán délután kettőtől a Márti maminál voltak, addig míg a Zsolti bezárt és hazaszállította őket. A mami a fiúkkal - Kornél és Flórián - délelőtt csokis tortát sütött és várták a lányokat kóstolásra. Majd csütörtökön és pénteken is a maminál "nyaralt" a négy gyerek. Reggel kilenc körül érkeztek meg a mamihoz és a papához és délután fél 6 körül hozta haza a Zsolti őket.
Reggel kopogtattak az ajtón és egy kis mosolygós Liza lépett be rajta nagy büszkeséggel.
Kikérdeztem az Adélt, hogy hogyan ment az esti elalvás. Liza az elején kijelentette, hogy ő azt hitte, hogy külön szobában fog aludni. Erre Adél: - Abban mi a jó...? Ha átjössz aludni, akkor a lényeg, hogy együtt aludjatok egy szobában... Majd kis idő múlva elkezdett nyekeregni, mert a Flóri nem hagyta őt, őket aludni... azt hitte a kicsike, hogy buli lesz... Liza: - Én álmos vagyok, aludni akarok... Kornél is csatlakozott a kijelentéshez, aztán elhalkult az egész csapat és bedobták a szundit.
Patti + Bálint
Lizát a Kornél és a Flóri áthívták aludni...
Délután a lányok a fiúkkal játszottak... volt minden: homokozás, vödörben víz...és abban pancsolás... sarazás... fröcskölés slaggal... na és elmentünk megsétáltatni a Novát... Érdekes volt több szempontból is.
Nova (magyar vizsla)
Liza úgy tud tőle félni, hogy az csak na, pedig kicsi baba kora óta "ismeri"... jó nem teljesen úgy, mint a Kornél és a Flórián (amúgy "hivatalosan" az Adél kutyája). A fiúk aztán mindent meg mernek vele csinálni, a Nova pedig tűri. Rendes kutya. Liza annyit mer, hogy odadobja neki az alma héját és az alma csutkáját... és ennyiben ki is merül a tudománya. Szonja kicsinek nem félt a Novától még a hátán is lovagolt, de most látva a Liza reakcióját... neki is inába szállt a bátorsága.
Ma például Liza hempergett a fűben a Kornéllal és a Flórival - a Szonja az ölemben ült és almát evett, azért maradt ki a dologból - és persze a Nova is játszani akart... megnyalta a Liza vállát, erre ő éktelen sikongatásba kezdett, tovább hemperget, majd felpattant és futott hozzám hangorkán kíséretében. A Novának több sem kellett... játék a javából, gondolta...
Visszatérve a sétáltatásra. Én tettem fel a Nova nyakára a nyakörvet... és gondoltam, hogy majd a lánykáim odajönnek és úgy meg merik simogatni a Novát... de nem. Nem így történt. Álltak messze tőlem és nézték a műveletet, de egyik sem tett egyetlen lépést sem felénk, pedig bátorítottam is őket. Végül elindultunk... a póráz először a Kornél, majd a Flóri kezében volt. Majd mikor a Flórit elrántotta a Nova... levettük róla. Séta... a lovak felé... és a malacok felé... egy idő után elviselhetetlen volt a bűz. Nova meg meghempergett az út szélére kicsorgott lutyába (malac trágya). Elvileg a trágyát valahogyan úgy kellene elszállítania a tulajdonosnak, hogy ne az út szélére csorogjon ki. Kerülgettük a "taposóaknákat". Majd mikor hazaértünk... a cipőket a bejárati ajtó előtt levettük... a lányok lábát lezuhanyoztam... Kornél és a Flóri is hozzánk jött, mert az Adél és a Krisztián jól megmosdatták a Novát. Jó szaga lett... teszteltem.