Hát igen az első nap az óvodában egy meghatározó sarokkő egy kisgyermek életében. Ki így, ki úgy jut túl rajta. Egyes kisgyerekek, akik otthonról érkeztek és esetleg van egy kisebb "betolakodó" is, azok nehezebben, míg mások könnyebben jutnak túl rajta, gyereke válogatja. Vannak, akik csak 1-2 órával kezdik, majd bővül az ott eltöltött idő. Nem lehet messzemenő szabályszerűségeket felállítani, mert minden eset egyedi, mivel minden ember egy és megismételhetetlen, sajátos természettel és családi háttérrel. Kategorizálni lehet, de nem érdemes. Bár minden kategorizálással és szabályszerűségekkel működik a társadalomban, mert ez kell... na mindegy...
Szonja első napja az oviban jól telt... könnyű volt leadni őt... nem sírt, nem hisztizett és nem toporzékolt... hát igen... bölcsis volt... bár ha nem lett volna, akkor is könnyű lett volna... más természet... lazább... (na meg második gyerek... ez is kicsit számít) Reggeltől 3 óráig volt az első nap... ott aludt... ügyes volt... (7 óra... nem kevés... egy új helyen) Büszke vagyok a kicsi lánykámra.
Liza • ő aki már két éve jár az oviba... és most kezdte a harmadik évet... középsős... ő már harcedzett... kinyílt... bátornak mondható (a kezdeti félszegsége után)... feltalálja magát... bár reggel kicsit megszeppent képet vágott...
-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése