a két nyuszi... a tigris és a pókember...

városnapok...
arcfestés...

röplabda

Délután Adél, Zsolti vigyáztak a lányokra, én molinókat terveztem a gépen... Majd levezetésképpen és is kimentem a gyerekcsapathoz és egy nagy adag gumilabdával röplabdáztunk. Mindenki élvezte... a gyerekek jól kimelegedtek, de mi felnőttek is (Adél elment egy idő után... dolga volt) Mi meg a Zsoltival ketten nyitottunk és dobáltuk a csimpiknek a labdákat... a mi autóbajárós kerítésünk volt a háló, amire a gyerekek (sajnos) elég sűrűn rácsimpaszkodtak... bár annak úgyis mindegy...

Én gimiben röplabdáztam, ezt a sportot mostanság is szívesen űzném.

Savaria Karnevál

bőr pénztárcát készítettünk... a gyerekek kalapáltak... lyukasztották árral a bőrt... és aki tartotta az árt, annak kellett nagyon figyelnie...

Liza a szomszédban aludt

Reggel kopogtattak az ajtón és egy kis mosolygós Liza lépett be rajta nagy büszkeséggel.
Kikérdeztem az Adélt, hogy hogyan ment az esti elalvás. Liza az elején kijelentette, hogy ő azt hitte, hogy külön szobában fog aludni. Erre Adél: - Abban mi a jó...? Ha átjössz aludni, akkor a lényeg, hogy együtt aludjatok egy szobában... Majd kis idő múlva elkezdett nyekeregni, mert a Flóri nem hagyta őt, őket aludni... azt hitte a kicsike, hogy buli lesz... Liza: - Én álmos vagyok, aludni akarok... Kornél is csatlakozott a kijelentéshez, aztán elhalkult az egész csapat és bedobták a szundit.

Nova

Délután a lányok a fiúkkal játszottak... volt minden: homokozás, vödörben víz...és abban pancsolás... sarazás... fröcskölés slaggal... na és elmentünk megsétáltatni a Novát... Érdekes volt több szempontból is.

Nova (magyar vizsla)
Liza úgy tud tőle félni, hogy az csak na, pedig kicsi baba kora óta "ismeri"... jó nem teljesen úgy, mint a Kornél és a Flórián (amúgy "hivatalosan" az Adél kutyája). A fiúk aztán mindent meg mernek vele csinálni, a Nova pedig tűri. Rendes kutya. Liza annyit mer, hogy odadobja neki az alma héját és az alma csutkáját... és ennyiben ki is merül a tudománya. Szonja kicsinek nem félt a Novától még a hátán is lovagolt, de most látva a Liza reakcióját... neki is inába szállt a bátorsága.
Ma például Liza hempergett a fűben a Kornéllal és a Flórival - a Szonja az ölemben ült és almát evett, azért maradt ki a dologból - és persze a Nova is játszani akart... megnyalta a Liza vállát, erre ő éktelen sikongatásba kezdett, tovább hemperget, majd felpattant és futott hozzám hangorkán kíséretében. A Novának több sem kellett... játék a javából, gondolta...

Visszatérve a sétáltatásra. Én tettem fel a Nova nyakára a nyakörvet... és gondoltam, hogy majd a lánykáim odajönnek és úgy meg merik simogatni a Novát... de nem. Nem így történt. Álltak messze tőlem és nézték a műveletet, de egyik sem tett egyetlen lépést sem felénk, pedig bátorítottam is őket. Végül elindultunk... a póráz először a Kornél, majd a Flóri kezében volt. Majd mikor a Flórit elrántotta a Nova... levettük róla. Séta... a lovak felé... és a malacok felé... egy idő után elviselhetetlen volt a bűz. Nova meg meghempergett az út szélére kicsorgott lutyába (malac trágya). Elvileg a trágyát valahogyan úgy kellene elszállítania a tulajdonosnak, hogy ne az út szélére csorogjon ki. Kerülgettük a "taposóaknákat". Majd mikor hazaértünk... a cipőket a bejárati ajtó előtt levettük... a lányok lábát lezuhanyoztam... Kornél és a Flóri is hozzánk jött, mert az Adél és a Krisztián jól megmosdatták a Novát. Jó szaga lett... teszteltem.

az év első pancsolása

Nagyon meleg volt a héten és a hétvégén is... Na akkor keressük elő a felfújható medencét és indulhat a levegő bele... -Anyi, megkeresem a pimpát - kiáltott Szonja és Lizával együtt futott a pumpáért. A következő pillanatban már Zsolti pumpált... a lányok figyeltek... majd valahonnan előkerült a Kornél és a Flóri... és ők is szeretnének a mi medencénkben fürdeni... Rohantak haza megkérdezni a szülőket, hogy lehet-e fürödniük... A válasz igen... A slaggal töltöttük fel a medencét, amiből az elején forró víz folyt, majd hideg... így bentről kellett hozni még meleg (forró) víz utánpótlást... kint kellett várakozniuk a medence körül, míg kellő hőmérsékletű nem lett a pancsi víz.

itt még nyugalom van...

itt már nincs nyugalom...

mindenki úszik a maga módján...

görögdinnyét (és almát) esznek...

Gyöngyösfalu • Kalandpark

A szombati szervezésünk nem úgy alakult, ahogy szerettük volna... de így utólag nagyon nem bánom. Zsoltival már egy ideje terveztük, hogy elmegyünk a Pamhageni Vadasparkba a lányokkal, ahol tavaly is nagyon sok élmény gyűjtöttünk be... a gólyák mellettünk mászkáltak és a nyuszik is... még a büfé székei közt is ugráltak ide-oda - a lányok nagy örömére. Szóval elkezdtük felhívni a lehetséges kiránduló társakat... Pattiék nem vették fel... majd következett a Fücsi csapat... ők Érdre mennek, ezt tudtam meg... majd a Mártáék... ők ugyan most mentek vissza Győrbe, ám onnan is megközelíthető a Vadaspark... többek között a Katáék is eszembe jutottak, ám kicsi lányuk a babakocsiból leginkább még csak az eget, a felhőket és a lombokat látta volna (náluk még később jöhet a vadaspark, mint szórakozás) majd a Krisztiánékat hívtuk... - Mi azt terveztük, hogy Gyöngyösfaluba megyünk egy Kalandparkba... Van kedvetek jönni...? Na akkor mi legyen? Mártáék este válaszolnak majd, hogy jönnek-e a vasadparkba... Döntöttünk, ha igent mondanak akkor a vadasparkba magyünk, ha nemet mondanak, akkor a kalandparkba... Úgy esett, hogy nemet mondtak, mert mint megtudtuk a Fücsiék Érdre menet hozzájuk is beugranak... Akkor a kalandpark... A véletlenek jól alakították a dolgot... most utólag örülök, hogy így esett... nagyon jó volt a kalandpark...
A terv az volt, hogy 8 órakor indulunk... majd reggel módosult a dolog fél kilencre... végül 9-kor sikerül elindulnunk. Márti mami és Frici papa is jöttek velünk. Két autóval mentünk, mindkettőben teljes helykihasználással...
A kalandpark:
http://holdfenyliget.hu/hu/Minket főként a gyerekprogramok érdekeltek...http://holdfenyliget.hu/hu/szolgaltatasok/szabadidos_es_gyermekprogramok/Adél és Krisztián az Erdei drótkötél akadálypálya két pályáját kipróbálták. Nekem nem volt merszem... Zsolti ment volna, de nélkülem nem akart... Majd legközelebb... akkor tuti befutó leszek...
Sokmindent csináltunk, csináltak a gyerekek... volt játszóterezés, hintázás... csúszó korongpálya... trambulinozás... erdei kisvasutazás... az Erdei drótkötél akadálypályának volt egy katica pályája, ami kicsi gyerekeknek készült... A Kornél és a Flóri kipróbálták... a Liza sikítva adott nem tetszésének hangot, hogy ő bizony nam akarja... Szonján már rajta volt a bukósisak és a hám is félig meddig, amikor levetette magáról a segítő bácsival... és közölte, hogy ő inkább a tatóját (takaró) és a cuniját (cumi) akarja... és fáradt, szeretne aludni...

a nagy buli

Szombaton ebéd közben betoppant a Kornél és a Lizára tartott igényt, hogy menjen vele át játszani. Szonja mivel 3/4 12-től fél egyig aludt... ő is át akart áramlani a szomszédba. Na jó... legyen... Liza - az összekevert mézeskalács tésztáról megfeledkezve - átfutott a Kornéllal, Szonját átvittem, aztán haza jöttem rendbeszedni magam. A tészta várhat egy napot a hűtőben döntöttem el... nem lesz semmi baja. Onnantól buli volt a kölyköknek... Játék fent a Kornél szobájában, a Flóri szobájában, az előtérben, a konyhában, a nappaliban... Aztán kitalálták a tutit... Liza aludjon ott... (melegnek tűnt feje... bár utólag, csak bemelegedhetett, megmértem a hőjét: 37,3... --- mikor meggyógyult most legutóbb, akkor is mindig 37,1-37,2 hője volt... lehet, hogy ő magasabb hőfokon üzemel... ki tudja... van egyáltalán ilyen?) A megoldás egy nagy hiszti (ilyen mértékű még nem igazán volt) után az lett, hogy ott vacsorázunk és ott fürödhet, majd a televízióban kezdődik a 101 kiskutya film... azt a 4 gyerek megnézi. Szonjáról tudtam, hogy ki fog dőlni, ő még kicsi ehhez. 8 óra előtt hazajöttünk és 5 perc alatt bealudt.

Persze délután is volt program rendesen, amiben jól ki lehet fáradni, gyereknek és szülőnek egyaránt. Kint voltunk csúzdázni, hintázni, biciklizni... riksázni... hűű, de élvezték a lurkók.

A riksás fiú és a gyerekek

Egy szó mint száz, Zsolti 9 óra körül kérdezte, hogy még ébren lehet-e a Liza... Én meg: - Persze, Adél mondta, hogy ha bealudna, akkor szól, hogy mehetünk érte. A három "nagy" végignézte... fél 10-kor lett vége. Liza indulás előtt még bevágott egy fánkot... és ivott narancslevet.

Ez volt élete első hosszabb fentléte (persze a csecsemőkori éjszakázásokat leszámítva... hahaha).

szomszédolás

Az úgy indult, hogy pénteken délutánra beszéltünk meg egy lányok-fiúk találkozót a szomszédokkal, de nem jött össze. Sebaj majd szombat délelőtt felkiáltással elintéztük a dolgot. Át is mentünk délelőtt fél 10 körül. Ám a délelőttből este lett mire hazaértünk, mert a gyerekek együtt akartak ebédelni, meg játszani és játszani meg játszani. Aztán együtt is akartak fürödni este. Zsolti és Krisztián fürdették őket, fényképezés is volt, ám még nem láttam a képeket.

Jól el volt a négy lurkó... kisebb ordítások, sírások voltak, de nem számottevő (Liza is kivette a részét ebből, ám ezek a nagy hangok már nem a sírás kategóriába tartoznak, hanem a felhívom a figyelmet magamra... engem most megbántottak, nekem most nem adták oda azt... és különbenis... itt vagyok, figyeljetek rám • Szonja meg nem is sírt... ám ő azért nem játszott annyit együtt a többiekkel... inkább körülöttem legyeskedett...)

Adéllal ebéd után sütöttünk kettő sütit, én a kukta szerepét töltöttem be... Zsolti és a Krisz meg a gyerkőcöket figyelte. Olyan jól elvannak már egymással... Volt legózás, vasútépítés, autózás (match-box-okkal... meg távirányítós autóval), plüsspakolás, mesenézés és még sokminden más. A távirányítós autó mindkettő kicsi lánykámnak bejött nagyon... nekünk ugye nincs ilyetén játékunk.

párna és takaró hancur...

Délelőtt átmentünk a mamihoz, hogy a lányok játszanak egy kicsit a Barnással. Én meg beszélgettem a Mártával. Liza maradni akart a maminál és meg is kérdezte saját maga, hogy maradhat-e. A válasz igen... úgy fel volt dobva... Szonja is szeretett volna maradni, ám ha mindketten ott vannak, akkor tuti nem lett volna csend, hogy a Barnabás tudjon aludni. Így hát beígértem a kicsike lánykámnak, hogy hazamegyünk, ebédelünk, alszik egy kicsit és utána triciklivel elmegyünk a mamihoz. Na ez bevált... aludt ebéd után.
(Sajnos nem mindig sikerül letennem őnagyságát aludni. Mikor a Lizával jártunk az injekciózásokra, akkor délben Éva mama feladata volt a letétel, ami persze egy nagymamának nem mindig megy, mert az unoka megtalálja a rést... és kijátsza a nagyszülőt. Plusz még az is hozzájött, hogy nem fél 7-kor ébredt a Szonja, hanem 8 körül. Bölcsibe biztosan visszaszokik a mindennapi ebéd utáni alváshoz... (eddig ő volt az első, aki elaludt... és az utolsó, aki felébredt) A korán kelés, sok gyerek, sok inger segít majd neki.)

Triciklizett a mamihoz a Szonja... megérkeztünk... és...
ott volt szinte mindenki... 5 unoka... mami, Márta, Adél...
húha... mi volt ott... nagy nyüzsgés...
Majd később befutott a Zsolti és a Krisztián is...
Ám addig sem unatkoztunk... a gardrób-ban kezdődött a párna és takaró hancur, majd folytatódott a nappaliban.