Én hiszek abban, hogy a baba, aki megszületik, megszületett hozzánk... saját maga választott ki minket, hogy mellettünk megtanuljon, megtapasztaljon valamit, amit eddig még nem sikerült neki... illetve, hogy minket szülőket megtanítson olyan dolgokra, amiket még nem tapasztaltunk meg eddigi életünkben.
Két lánykánk egészen más természet... a nagyobbik - Liza - érzékeny lányka, könnyen sírva fakad, ha megbántják - akár szóban, akár tettel, nagyon jó megfigyelő, nagyon okos...
- Anyi, az oviban a ... nevű kisfiú már öt éves és nem tud számolni, azt mondja, hogy egy, négy, hat, hét, kilenc... és enni sem tud szépen... és rajzolni sem tud... csak krisz-kraszokat...
- Biztosan a mondókákat jegyzi meg ügyesen. Mindenkinek más dolog megy jól... - válaszoltam neki.
- Anyi, azokat sem tudja megjegyezni.
- Majd biztosan lesz, amit jobban tud másoknál...
Liza a mondókákat ügyesen megjegyzi "szinte" előszörre... rajzolni nagyon szépen rajzol... (ez nem elfogultság, látom a körülötte lévő ovistársak rajzait)... számolni is ügyesen számol... - Múltkor, mikor itt volt Éva mama, akkor többször is elszámolt százig, persze a tizes váltásoknál (30,40...) kezdetben segített neki a mama, de egy idő után ment egyedül is neki... Most meg az összeadásokat favorizálja... én nem erőltetek semmit... az oviban biztosan foglalkoznak vele valamennyit a nagycsoportosok... ő meg figyel... 4+4 = az 8... 5+5 = ... 12... -Számold utána kis lányom... (hibák előfordulnak... :-))
Szonja meg... kis vagány... a csupa pozitív kisugárzás... mosolyog, kedves, közvetlen... megpuszilja az ovónénit reggel, megölelgeti... szereti ha simogatják... szinte mindenhol feltalálja magát (persze kivételek vannak, mert azoknak lenniük kell)
Múltkor az egyik anyuka mondta, hogy a kicsi fia látta a Szonját és engem a helyi tv híradóban... és ezt mondta...
- Apa, gyere gyorsan itt a Szonja, az én barátom, az a mosolygós, aranyos kislány... és fülig ért a kisfiú szája...
Így hát mindkét gyerekünktől valami mást kell ellesnünk, megtanulnunk és segítenünk őket a hiányosságaik - amik mindenkinek vannak - pótlásában, fejlesztésében... kiegyenlítésében




2 megjegyzés:
Helga!
Ez olyan szép volt...
puszi!
Kata!
Örülök neki, hogy tetszett...
Megjegyzés küldése