skip to main |
skip to sidebar
CSÜTÖRTÖK

SZERDA
Suli... a lányok megint nem jöttek, úgyhogy egyedül mentem... Kezdek belejönni az esti vezetésbe is.
KEDD
Liza oviban volt... Szonjával mi meg itthon, tettünk-vettünk, pakolásztunk. Le vagyok maradva sok mindennel, de behozom... vége a betegségeknek, jön a jókedv és a tavasz remélhetőleg.
Mostanában nagyon sokat rajzolunk... az én gyermekkori ceruzáim már a végét járják, de legalább elkoptak... majd veszünk újakat... Lefényképezem majd őket, meg el is teszem.
Szonja annyi mindent mond már, hogy nehéz követni, mi benne az új és mi benne a régi. Tegnap odajött hozzám, megpuszilta az arcomat, megszorongatta a nyakamat és azt mondta: - Szerete...
Liza szokása két-három hónapja, hogy...
- Anya, nagyon szeretlek.
- Apa, nagyon szeretlek.
- Szonját is szeretem...
BABAFARSANG
Babafarsang, bababál,
táncol a sok babapár,
járják tegnap,
járják ma,
elfáradnak holnapra.
Liza ezzel a versikével jött haza az óvodából. Nagyon aranyos szerintem.
Még egy másikat is mondott...
JÖN A RÓKA
Jön a róka, ne nézz hátra,
Tüzet visz a markába,
Ne mondjátok lányok,
Kiég a ruhátok.
••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••Zsoltival elmentem a dokijához, hogy hallgassa meg a tüdőhangját... Oké... jó... megnyugodtam. Igazából ez az én megnyugtatásomra kellett. Zsoltit 6 ökrös szekérrel sem lehet orvoshoz vontatni. Csak Adél mondott egy olyat, hogy valakinek ebből a köhögésből tüdőgyulladása lett. Na én beijedtem és ráparancsoltam, hogy menjünk. Erre ő: -Így utólag olyan ciki... - Nem baj, fogd rám...
Zsolti péntek óta fekszik. Nagyon köhög. Az orvos "telefonos" utasítása az volt, hogy 3 napot feküdjön, Kalmopirint vegyen be napi 3-at... és sok meleg teát igyon, nyakig burkolózzon takaróba és izzadjon. Este pedig vegyen forró fürdőt.
Köhögése ijesztő (bár az enyém is az volt, csak nem láttam magamat kívülről)... már csak úgy tud köhögni, hogy meghajol, mert izomláz van a gyomránál és a rekeszizomnál... naja... ez van...
Vannak napok mikor az embernek nincs kedve semmihez... persze az állandó, kötelező feladatokat el kell látni, de azon felül semmi, de semmi kedve semmihez... Segítségem másokhoz képest jóformán nincs... Márti mamitól így is kapok eleget, amit az ember a férje anyjától elvárhat. Ha az én anyukám közelebb lenne és nyugdíjas lenne, akkor tőle sok segítséget kérnék, és biztosan szívesen lenne az unokái körül. A munka nagy úr... hogy a nyugdíja jó legyen és két évvel az ominózus nyugdíjkorhatár előtt nehogy... valamit tegyen vele a cég... szóval valahogy kihúzni azt a két évet... erre játszik, de ki ne tenné...
Mikor lesz a szülinapom?
Ez a kérdés mostanában a Liza szájából mindennap elhangzik, van amikor egy nap többször is.
- Majd nyáron... Most még tél van, majd jön a tavasz... aztán a nyár...
- És mikor lesz már nyár? És akkor kinek lesz hamarabb a szülinapja...?
Én meg sorolom mindazokat, akik még a Liza szülinapja előtt fogják megünnepelni a sajátjukat. A lényeg... Zsoltival megbeszéltük, hogy valami nagy szülinapot kell rendezni ennek a kicsi lánynak, aki alig várja azt a napot... szép ruha, sok ember, torta: rajta marcipán figura... és persze ajándékok (amiről nem is beszél annyit, mint a körítésről).
Szonja
• vajaskenyé
• oszlán, pimim, cica-miáu, cin-cin... csip-csip
• apa ötöz, apa dódoz, anya majad... Liza széke foglal Szonja... Liza nem... enyím...
• vijágnak iszi víz, öntöz...
A huncutok leghuncutabbika... Sokszor ő kezdi a piszkálódást. Liza nyugodtan elvan valami játékkal, ő odamegy, ledönti, eltiporja... szétdobálja... na persze a "babák", kisgyerekek így kezdik az ismerkedést a tárgyakkal, dolgokkal, először "rombolnak"... Csakhogy a Szonja szerintem ezen már túl van... épít... ügyesen Lego-ból... És a Liza játékrombolását csak cukkolásból csinálja... Nem kell félteni őnagyságát.
Liza az óvodában még előző héten az óvonénivel készített egy madárkát... papírból, szárnya narancssárga és harmonikaszerű, fel lehet akasztani... Nagyon haza szerette volna hozni előző héten szerdán... én megkértem a Kati óvot, hogy elvinnénk, ha lehet... Hétvégére persze odaadjuk. - mondta ő... Csakhogy Liza nem ment már csütörtökön és pénteken oviba... Kedden ment újra... és ma délben büszkén hazaállított a madárkájával, amit ő csinált.
Festettek az oviban... Liza hóembert festett... Kitették egy mappába a szép műveket, hogy a szülők is megnézhessék. A Liza "festménye" is bekerült a mappába. Nagyon megdícsérték, hogy ügyesen fest ecsettel... Zsolti erre: Sokat szoktak otthon rajzolni, festeni... (Apukája nagyon büszke volt rá.) Kiváncsi vagyok én is a festményre.
Szonja... ő is állandóan ceruzát kap a kezébe... próbál színezni, nagyon aranyos, ahogy figyeli a Lizát és engem és próbál utánozni mindent... Köröket már nagyon jól rajzol... - Fej, pocak... - mondja... - Pocakpötty (ez a köldök).
HTML • CSS • PHP • MYSQL • JAVA
Nyomaszt az egész dolog... közeledik a vizsga... kell vizsgamunka, mindenféle ezzel, azzal... egy honlap, működő... nem csak böngészésre való... regisztrálós, adatbáziskezelős... ami interaktív... hírlevélküldős... stb...
Liza
Tudod mami az úgy van:
- Tél, tavasz, nyár, ősz...
- Ügyes vagy, de inkább úgy mond, hogy tavasz, nyár, ősz, tél.
- Tudod nekem nyáron van a szülinapom. Majd fürdünk a medencében, a kis kékben, anya majd felfújja.
- Meg a nagy medencében is. - mondja mami.
- De tudod, abba elmélyülök. - monjda Liza..., mami meg nagyokat kacag.
- Tudod, a Szonja is a kis kék medencében pancsizik, mert ott nem mélyül el.
Hát igen teljes mérétkben elegem van már a télből... Annyira szeretném ha jönne a melegebb idő... a napsütés, nem kellene ennyit öltözködni... elég ruhát adok-e rájuk, vagy netán sokat... higed van, vagy enyhébb az idő... Enyhébb az idő, de nagyon fúj a szél... most mi legyen... na és a közösség és a sok vándorbaci... tavasszal, nyáron nagyon ritka a betegség... Süt a nap, rügyeznek a fák, bújnak kis a növénykék a földből... csiripelnek a madarak... Többet lehet az ember a szabadban... és nem a négy fal között.
Szonja
- Liza, hagyd békén a Szonját.
- Hagy béké... - mondja erre Szonja.
Reggelre jó nagy adag hó leesett, tegnap kezdődött... és jó sokáig tartott...
Bár a Szonja még betegnek mondható, de 15 perc frisslevegőzés, csak jó tesz neki... és persze nekem is... Vele délelőtt építettünk hóembert, mikor a Liza óvodában volt... Igazából most látott először havat kézközelből. Tavaly csak fél éves volt, úgyhogy akkor a babakocsiból felfelé pillogva szinte nem érzékelt a dologból semmit... bár azt hiszem, csak egyszer volt hó és akkor ő a Zsoltival bent maradt a lakásban, éppen aludt. Ezek szerint nemis a babakocsiból pillogott felfelé. Akkor a hó leesett... Lizával, Kornéllal, Flóriánnal és az Adéllal építettünk 3 hóembert, és hamar el is olvadtak, ennyi volt tavaly a pelyhes. Most is volt 2 hete hó, csak akkor éppen mindenki beteg volt a Zsolti kivételével, aki amúgy nem számít hóember-építésügyben, mert mikor világos van, akkor még dolgozik. Én meg nem kockáztattam meg a dolgot, mondjuk nem is tudtam volna... (annyira odavoltam, rég volt ilyen...)

Lizával délután építettük meg a második hóembert... Liza a nagy hógyúrásban a Szonja hóemberének kezet akart csinálni és jól odanyomta a testhez a hógolyót... szétesett... ezt a hóembert mégegyszer meg kellett csinálnunk, nehogy Szonja kétségbe essen, hogy hova tűnt az övé. Igazából 3 hóembert építettünk, amiből csak kettő látszik.



HÉTFŐ
Lizával visszamentünk a doktorbácsihoz, hogy vizsgálja meg és ha jó minden, akkor adjon igazolás, hogy mehet a lányka óvodába. Liza nagyon ügyesen viselkedett. Szonját is vittem a két napos láza miatt... őt is megvizsgálta az orvos, Szonja megszeppent tőle, görbült a szája lefelé... a végén meg ölelgetni kellett a kicsikét...
Ebéd után indultunk a Lizával Mosonmagyaróvárra fül-orr gégészetre. Liza november közepe óta horkol... a száján veszi a levegőt éjszaka... (valószínű, hogy napközben is, csak ugye az nem olyan szembeszökő)
Kaptunk időpontot, úgyhogy olyan sokat nem kellett várakozni... A doktor megvizsgálta az orrlyukait egy cimpakipeckelő segítségével, majd a füleit egy kis tölcsér alakú valamivel... Liza a kérésemre a száját jó nagyra tátotta, hogy a torkát is meg tudja nézni a doki... majd az arcüregvizsgálat következett... kicsi pici ultrahang szerkezettel... Nagyon ügyes volt, semmi hüppögés, semmi sírás... Pedig ő aztán ezen a téren, mármint orvosi vizsgálatok terén nem tetszésének nagy hangot adott. Majd leküldtek egy "dobhártya-tevékenység" mérésre... na ez legalább tíz percig tartott, mert a gép vacakolt, nem akarta regisztrálni az eredményt. Ezzel az eredménnyel visszamentünk és megmondták nekünk a tutit... orrspray 3 hétig... remélem beválik és megszűnteti a problémát. Utána még elmentünk a Szonjának adóazonosító számot igényelni. Ott is várakozott velem, kitöltöttem az igénylőlapot... bementünk mikor sorra kerültünk... Szóval... ő már nagyon türelmes... Az egész "akció" alatt persze kétszer voltunk pisilni és egyszer enni is kellett... de én, mint ügyes anyuka jól megoldottam mindent.
Szonja baba (aki már nem is baba) nagyon ügyesen tartotta magát a vírusokkal, bacikkal szemben, de végül őt is elkapta... vasárnap hajnalban belázasodott. Talán most volt az első alkalom, hogy felszökött a láza úgy, hogy hűtőfürdőzni kellett. Amúgy közérzete jó volt egész nap... jött, ment, intézkedett... köhög... de azt már 2-3 hete...
Délután voltunk a Bálintéknál... ő is beteg, köhög, az orra folyik... ő a bölcsiből hordja haza a bacikat... szóval senki nem fertőzhet meg senkit, mert mindenki rendelkezik saját bacival. Bálintékkal most adtuk át egymásnak a karácsonyi ajándékot, ami késik nem múlik... Sajnos mindig úgy alakult, hogy vagy miattuk, vagy miattunk nem jött össze a vasárnapi találka... De most úgy döntöttünk, nem halogatjuk tovább. (Sajna fényképezni elfelejtettem a sok történés közepette, pedig a táskám mélyén lapult a masina.)
A lányok jól érezték magukat, a Bálint is, bár kisebb terület és játékféltési összetűzések voltak, főleg a két nagyobb között...
Liza kapott egy "fodrászkellékeket" tartalmazó szettet (hajszárító, fésű, csatt, fülbevaló, gyűrű, kistáska, tükör), Szonja pedig egy "bevásárlós" csomagot... konzervek, tészta... stb...
Csütörtökön voltunk a Lizával doktorbácsinál, mert éjszaka belázasodott... sajnos nem tudunk kikeveredni ezekből a betegségekből, az óvoda melegágya ezeknek a téli vírusoknak, a közösség, a sok gyerek csere-beréli ezeket a nemkellő dolgokat. A gyerekorvos szabadságon volt, a helyettesítő orvost nem ismerjük, úgyhogy az én doktorbácsimhoz mentünk. Liza nagyon ügyesen viselkedett, szépen hagyta, hogy a sztetoszkóppal megvizsgálják és kérésemre még a száját is kitátotta nagyra (amit a gyerekorvosnak nem szokott - persze előtte megbeszéltem vele a dolgot, hogy ügyesen viselkedik).
CSÜTÖRTÖK
Szonja
Reggel:
Apa nics (nincs). Dódoz.
Anya majad. (marad)
Liza nics, csicsiz.
Ebéd:
Szonja ebéde.
Liza nem ebéde.
Szonja Liza széke. (Szonja Liza székében ül.)
Délután:
Zsírkrétával rajzoltunk...
- Szonja bajusz jajzol.
- Szonja másik bajusz jajzol.
- Anya cica jajzol.
- Színű - mutat nekem egy zsírkrétát... (tán a színét szeretné, ha megmondanám...)
- Az kettő - kettő zsírkrétát odaad nekem.
- Másik kettő.
- Kettő ad Szonja.
- Pijos, az pijos.
- Cica jajzol Szonja, nézz, jó.
Liza
- Egy cicát jajzolj ezzel. -kéri Liza és a kezembe nyom egy piros zsírkrétát.
- A pocakát majd én körözöm.
- Kész. Nézd, én köröztem a pocakját.
- Egyik jába, másik jába. -megrajzolta a lábait.
- Vádji. -fűzi hozzá Szonja.
- Különböző színekkel rajzolok. - mondja Liza a kistestvérének.
A gyümölcs után jön a hó.
• a gyümölcsérés után jön a hó...
Valószínű, hogy az oviban az évszakokat "tanulják"..., bár én is mesélem neki egy ideje a sorrendet...
tél - hó, tavasz - virágzás, nyár - meleg, pancsizás; ősz - gyümölcsérés, falevél sárgulás... stb. persze mindegyikhez még szolgálok neki "körítéssel".
Szonja délelőtt, Liza délután boldogította a Márti mamit... remélem a szó szoros értelmében...
Szonja nagyon jól érezte magát és evett finom prézlis karfiolt ebédre. Márti mami megpróbálta, hogy ebéd utáni alvását is ott töltse a kislányka. Előre nem volt megbeszélve az akció, ezért a kellő "kellékek" úgymint tató (takó) és cuni nem voltak kéznél. Bár a mami elmondása szerint nem is hiányolta egyiket sem... legalábbis hangot nem adott nem tetszésének a hiányuk miatt... Érte mentem, hazahoztam... Belépett... - Vakom nézem. - Nem lehet Szonja a kis vakond megebédelt és már alszik is... neked is kéne csicsizni. - Jó. -hangzott a válasz... Letettem a saját ágyikójába a tatójával és a cunijával aludni.
Liza is jól érezte magát. Végig ette a délutánt... Megette az ovis uzsonnáját rögtön, majd narancsot, almát kért és még lekváros kenyeret is evett héjastul... (forrás: Márti mami) Hogy mit játszottak, mit csináltak, arról nem szólt a kicsi lány...
Én meg csináltam itthon bokros teendőimet egyrészt a gépen... és pihenésképpen meg kimostam 3 adag ruhát és teregettem, mint a kisangyal.
Ma átjöttek a fiúk: Flórián és Kornél... Futottak a kanapé körül a lúrkók... a két idősebb Kornél és Liza már nagy hévvel mennek... a két kicsit sodorták volna... persze fékolajcserére Adél megállította a Kornélt és Lizát, majd a kerekeiket vizsgálta meg a következő körök egyikében. Szonja drága kitartóan futott velük, én a gépnél csináltam egy munkát az Adéléknak... (ezért is voltak itt a fiúk... Adél felügyelte őket négyüket...) csak hátra, hátra néztem... - Futás, futás... szajkózta Szonja és ijedt képpel, mintha az élete múlt volna rajta rótta a köröket és a nagyokat figyelte, hogyan térjen ki előlük. Én egy idő után előhoztam egy építőjátékot, szerencsére abbahagyták az eszeveszett rohangálást. (uhhh)
Liza remekműve
Liza mostanában mindenből emberték alkot, legyen az gyöngy, tál, párna, játék, építőkocka, lego...
Vasárnap
Utaztunk... na nem messzire csak ide a közelbe...Kapuvárra... A sok bezártság után (betegségből kifolyólag) jól jött egy kis kikapcsolódás. Somához mentünk, aki már nagyon várt minket, persze főleg a lányokat. Elindulás után vissza kellett fordulnunk, mert otthon felejtettük a szemcseppet... Liza kétségbe volt esve, hogy a Somáék nem erre vannak, hova megyünk... Szonja meg mondogatta: - Visszafodul... visszafodul...
Aztán felvettük a jó útirányt... és megérkeztünk... A gyerekek játszottak, tettek, vettek, ide-oda hurcolták a játékokat... összetűzések persze voltak, főleg birtoklási viszonyból kifolyólag... ugye minden gyerek védi a saját játékait. A két kisebb ebéd után szunyókált egyet... ki többet, ki kevesebbet... Mi felnőttek meg beszélgettünk... azt hiszem alakul a dolog, egyre többet tudunk beszélgetni gyerekek mellett is...



- Hová mész Pupu? - kérdeztem kisebb lánykámtól, mert ő aztán intézkedett... hurcolta a gyerekszobából a játékokat.
Erre Soma: - Gyere vissza Pupu!... Mi meg nagyokat nevettünk ezen...
Fücsi beszámoló itt: http://sommano.blogspot.com/2009/02/gyere-vissza-pupu.html
SZOMBAT
Bújócska a függöny mögött...


PÉNTEK
Szonja szájából az utóbbi egy, másfél hétben gyakraran hangzik el ez a kérdés. Mikor megkapja a választ, akkor rögtön el is ismétli... hogy TUDJA...
Liza kedden ment először oviba a betegség után, akkor tudtuk meg, hogy pénteken farsang lesz az oviban. Hűha, mit találjunk ki, ami könnyen és gyorsan megvalósítható és még mutat is benne a kicsike lány.
Találtam a neten egy jó oldalt, ahol nagyon sok ötletet sorakoztattak fel... igaz csak kép formájában, leírások nincsenek hozzá... http://edesotthon.gportal.hu/gindex.php?pg=7736206 Fücsi barátnőm mondta, hogy itt is ott is lehet kapni kiegészítőket... én most konkrétan a csápra gondolok... na azt gyorsan beszereztük... és vettem piros és fekete kartont... ennyi volt...
Reggel oviba érkezés után beöltözve katicának...
mosolygott, nagyon tetszett neki a dolog...
amúgy otthon is a próbák alkalmával nagyon fel volt dobva...
Egy kisfiú hisztizett valami miatt, azt figyelik mindketten...
(háttérben egy ovistárs - Barnabás)
Persze otthon a Szonját is be kellett öltöztetni katicának...
Liza kezdeményezte, amúgy magamtól is megtettem volna (hahaha...)
Liza nagyon figyelte a Szonját, hogy mutat rajta a jelmez...
A katica szárnyak hátulról... egy miltonkapoccsal vannak összetűzve,
hogy tudja a kezei mozgását követni a két szárnyacska.
Liza repked...
Liza
- Apa, ezt még nem mesélted el. Meséld el nekem.
- Te is el tudod! - így Zsolti (persze németül...)
- De én csak halandzsát mondok rá!
Pénteken lesz az óvodában jelmezbál, farsang... Liza katicabogár lesz...
ma reggel adtam oda neki a hajpántot, amin két kis csáp mozog ide-oda... azzal jött, ment és nézegette magát a tükörben.
Liza tegnap délelőtt oviban volt, majd a Márti mamihoz ment az oviból egyenesen... Mikor mentünk (Zsoltival - nem királyi többesben beszélek) leadni a Szonját fél 4 után, akkor közölte felháborodva:
- Anya, én még nem akarok elmenni! Ezt többször is hangsúlyozta, hogy értsünk a szóból.
- Oké Liza... A Szonja is jött a mamihoz... most mindketten itt maradtok.
Szonja
A drága kicsike meghallja Márti mami nevét és felpörög... mami nagyon jó partner neki, nagyon élvezi a társaságát...
Kicsike, picike lányom már nem is olyan pici... Ha meglát egy kisbabát, azt mondja: Barnás... most mindenki Barnás, aki baba...
- Anya, Liza lees... - mondja Szonja. (Liza leesett a kanapéról... mindig mondom neki, hogy ne tornázzon rajta... leesett, de nem ütötte be magát sehol, csak megijedt szerencsére.)
Azért betegeskedés mellett is jól van a szülő, legyen szó anyáról vagy apáról. A gyerekek mindig olyan dolgokat produkálnak, hogy az erőt ad.
Liza már olyan nagy lány, olyan összetett gondolatai vannak. (sajnos nem jegyzem fel őket, mikor elhangzanak, ezért sok feledésbe merül)
- Anya, mikor a szülinapom lesz, szép ruhát adjál rám... és tegyél a tortámra ennyi gyertyát - mutatja kis ujjaival (igaz csak hármat... az idő múlása még nem annyira épült be számok formájában a kis fejébe)
- Anya vegyél festéket, hogy be tudjam festeni a falat pirosra, itt meg barnára, meg zöldre... és ecsettel "simogatja" a falat... - mellette Szonja, aki kisebb ecsettel utánoza nővérét...
Szonja szókincse rohamléptekkel bővül. Legózik és közben magyaráz, állandó jelleggel jár a szája. Oszlán, manac, bari... (oroszlán, malac, bari)... olyan szavak hagyják el a száját, amiket felcsíp itt-ott és egyszercsak jó helyen használja. Na de vigyázni is kell vele. Ma mondtam egy olyat, hogy brutális nő... Megnéztük az egyik tévé egyik főzőcskeműsorát, és a reklámban láttunk valakit, aki brutálisan nézett ki... Erre Szonja is bjutá nő... ÓÓÓ... figyelek... és fegyeljen mindenki...
- fáj a pocak
- apa fúj (fúr)
- vices (vicces)
- fotel
- baba mesé (babának mesélek - talán ezt, akarta mondani... cipelt egy kicsi babát és egy mesekönyvet)
- bábu
- cica elfut
- Szonja Liza széke (Szonja Liza székébe ül)
- pacsom nem szejet (pedig szereti... dehát...)
- Apa ement.
- jotuj (joghurt)
Én és a teák...
Sok volt és még tart is, de nagyon jól esik a forró, meleg tea... de azt hiszem, azért kevesebbet fogok inni a hétköznapokban.
Holnap elmegyek dokihoz, megnézetem a torkomat... mert az esetleges szövődményektől tartok... és azért még van mit gyógyulnom...