Liza nagyon szereti és várja mindig ezt a napot. Igazából még nem láttam őt, őket táncolni, de ami késik, nem múlik. Kicsit hamarabb érkeztem, mint ahogy vége szokott lenni a táncnak. Az ajtó előtt álltam és hallgattam a kiszűrődő zajokat... éneklés, topogás, tapsolás... most fordul felkiáltás... nagyon jókat mosolyogtam és úgy, de úgy megnéztem volna a produkciót.
Liza azzal jött ki a teremből, hogy: -Anyi, képzeld el fel fogunk lépni... de szilvi néni nem lesz ott, hanem az anyukája segít majd nekünk... Annyira, de annyira várom már, hogy lássam a csapatot táncolni.
Kicsi Liza mindig valami énekkel jön haza a néptáncról... úgyhogy e téren tudok mindent...
Hármat tojott a fekete kánya,
engem szeret a kend barna lánya.
Kikityenbe, kukutyomba,
gyere rózsám a kocsimba.
Nem ülök én a kend kocsijába,
nem kell nékem a kend barna lánya.
Kikityenbe, kukutyomba,
gyere rózsám a kocsimba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése