napos

Liza ma volt először napos az óvodában. Neki kellett megterítenie és a szalvétákat az asztalra tennie. Kapott a kezére egy pecsétet, egy pöttyöt.

ez egy ronda dolog

A tüszős mandulagyulladás egy kínzó betegség... a mandula begyullad és gennyes... a láz addig tart, míg a gyulladás... és nehéz etetni, itatni a gyereket. Szonja nem volt hajlandó kortyolni... úgyhogy "panadolos" adagolófecskendővel nyomkodtam belé az innivalót, mert ugye lázas gyerek (sőt felnőtt) esetében oda kell figyelni a folyadék pótlásra. Az ennivaló a hétfői hányás után... teába áztatott keksz, majd ropi, krumplipüré és répapüré volt... egy idő után kicsi lánykám már nagyon küzdött valami jó ételért (ami érthető).

Mindenki rögtön azzal a kérdéssel "bombáz"...

- Ugyanaz lesz a Szonja manduláival is, mint a Lizánál volt?
- Hát...? - erre én nem tudok és nem is akarok válaszolni... remélem... nem... Ám sajnos nagyok azok a mandulák... és horkol is a lánykám... sőt néha a lélegzetvétel is ki-ki maradozott a lázas mandulagyulladás előtt pár napig...

versek

Liza szinte mindennap valami új mondókával, verssel tér haza az oviból... megjegyezni nem is tudom őket olyan sok... és mire estére ideülök, addigra el is száll a fejemből... néha egy-egy megragad... ez most azért, mert nekem is meg kellett tanulnom, addig nem hagyott békén a lánykám...

Drégely László: Itt a tavasz

Kerekecske gombocska kisütött a napocska.
Felhő mögül kandikál itt a tavasz ébredj már!
Pattanjon a rügy a fán, fű zöldelljen domb alján.
Nyíló virág illata, madaraknak víg dala.
Kerekecske dombocska játszani hív fuss oda!

Liza monoklija

Ma mikor az oviból elhoztam a lánykát... furcsa folt volt a szeme alatt... Az Andi óvó kérdezte is, hogy mi az... Én erre azt mondtam, hogy biztosan megdörzsölte. Majd kiderült, hogy az egyik kisfiú - Barnabás - megrúgta a Lizát - hozzáteszem véletlenül, bukfencezés közben - és a szemén találta el.

tüszős mandulagyulladás

Hétfő hajnalban - 3 óra tájban - felébredtem, hogy pisilnem kell... ilyenkor be szoktam nézni a lányokhoz - mert általában nem a takaró alatt, hanem a takarón vagy mellette fekszenek - és betakargatom őket. Szonja kicsit melegnek tűnt... biztos csak bemelegedett... vagy talán kicsi hőemelkedése van... Reggel hétkor még mindig melegnek tűnt... hőmérés... adtam neki Nurofent. A dokinéninél kezdtünk volna - adjon igazolás, - hogy mehet a kicsi pipihusi a bölcsibe... de csak 10 körül mentem vele, így nem mehet gyerekek közé... Reggel 8-tól egy darabig úgyis tömeg van a váróban. A diagnózis: tüszős mandulagyulladás. Várható magas láz... és 14 órától magas is volt... egészen éjfélig... persze lázcsillapítás mellett... Éjfél előtt hányt egy nagyot két adagban (sugárban)... a sóska rajtam landolt és persze Szonján és az ágyikójában, meg a földön... (Mi mindent átél a szülő a gyereke mellett... még senki sem hányt le... de most be lettem avatva... Liza az apukáját avatta be 1-2 éve) Mosakodás... átöltözködés... takarítás... Felhívtam az ügyeletet... a 8 órakor beadott antibiotikum felszívódott... de a 11-kor beadott Nurofen valószínű, hogy nem... így jött a kúp... hányás után 20 perccel lehet kortyonként itatni. Így éjféltől egy óráig öt percenként, majd 1 órán keresztül 10 percenként... majd 15 percenként itattam... A láza ment le... én meg éberen - a mobilt beállítva a kellő időnkénti jelzésre - próbáltam pihenni, aludni... amit persze 5-10-15 percenkénti ébredéssel nem lehet igazán megvalósítani... Hajnalban 5:30-tól aludtam 6:20-ig egyhuzamban... kevés volt...
Kedden ugyancsak 13-14 óra között ment fel a láza... és egészen magasan volt a lázcsillapítás mellett is... Diéta... keksz, ropi... víz... tea... (a teával mindkét kis csajnál megküzdöttünk ilyen esetekben) nem szeretik... A vízivás is csak fecskendővel ment... kortyolni nem akart, biztosan nehéz volt a nyelés...

Éma mama • Henrik

Éva mama és a Henrik elindultak (szavazás után)... a lányoknak reggel mondtam csak el, hogy jönnek... a nyugodt alvás mindennél fontosabb... tűkön ülve, 5 percenként az ablakhoz futva várták, hogy megérkezzenek... 11 óra körül befutottak... onnantól pörgés, forgás... ugrándozás, ajtórésbe kéz bezárás... elesés, elbukás, beütés... sírás... nevetés volt... Majd ketten Zsoltival elmentünk vásárolni... lassan nézelődni Óvárra... régen volt ilyen, hogy nem rohantunk... csak szép lassan...

És az óbudai nyuszi is meghozta az ajándékait... hajpántokat, színezőt... és csokinyuszit meg csokitojásokat.

futózáporok

Adél hívott... menjünk a péteri játszótérre a gyerekekkel... felújították... teszteljük... Öltözködés, készülődés, biciklire, triciklire fel... bukósisakok... indulás... a nap mikor elhatároztuk a dologot még sütött... majd mire indultunk már elborult... 5 perc elteltével... esni kezdett... visszafordultunk... majd Adéláknál játszott a négy gyerek... a záporok meg jöttek-mentek... a nap meg néha kisütött...
Szonja volt a rali hőse. Kornél két keréken tekert gyorsan, Liza utána pótkerekekkel... majd a Flórián, akit Adél "tartott" seprűnyéllel... végül a Szonja triciklivel... kiabálva - Tonél, Liza, Flóján, várjatok... és nagyon tekerve próbálta behozni a lemaradást... amit egy ilyen kicsi járgánnyal nem lehet...

Szonja teker...

Szonja teker... gyorsan teker...

Nagyon zajos a videó...
Szonja azt kérdezi: Anyi, csinálhatom gyorsan?

hupikék törpikék

Vannak kicsi műanyag hupikék törpikék figuráink, amiket a mamitól, a Mártától és a Matyitól kaptunk. Liza maga elé tett 3-at modellnek és lerajzolta őket. Én már csak a kész terméket, rajzot láttam.

Az első egy súlyzós törpét, a második egy focilabdás,
a harmadik meg egy ajándék csomagos törpét ábrázol.

parkolópálya...

A lányok ma itthon maradtak, délelőtt 10 óra után a dokinéninél voltunk. Szonja csipásodása újból beerősödött... ő parkolópályára került, majd jövőhét hétfőn mehet újból közösségbe. Liza szerdától mehet oviba. Nekem meg ilyenkor sűrűsödik be a "tennivalóm" a gépnél... amit ha egy gyerek itthon van, akkor nem tudok megcsinálni... folyamatosan foglalkoztatva vagyok... ha leülnék egy-egy oldal erejéig, akkor 2 percen belül érkezik a Szonja és veszi le a kezemet az egérről. Estére meg fáradt vagyok és nincs kedvem a gép előtt görnyedni és a monitort bambulni.

legyél jó

Szonja mostanában rossz... Lizát bántja... csapkod, ütöget, karmol, rúg-kapál... apjának nem engedelmeskedik...

- Szonja, legyél jó kislány! - mondom neki.
- De én nem vagyok jó. Én rossz vagyok. Én nem szejetem a Lizát. Ő nem a bajátom - válaszolja ő.
- Ő a testvéred.
- Nekem van egy kisfiú a pocatomban - tereli el a szót hirtelen témaváltással.
- Én ha anyuka leszek, nekem egy babám lesz - csatlakozik a párbeszédhez Liza.
- Nekem tettő - mondja Szonja.
- Akkor nekem is - válaszolja rá Liza.

Ezt jól megbeszéltük/megbeszélték...

legotorony

Délután váratlan vendégek érkeztek... Zsolti unokatesója Ákos és a "kicsi" fia Arthur.

Hogyan tanítsuk a gyereket ollóval vágni?

Ez egy nagyon egyszerű feladat a legtöbb anyuka számára, ám bizonyos esetekben nehézségekbe ütközik. Olyankor mikor az anya balkezes, a gyerek meg jobbkezes, illetve fordítva, az anya jobbkezes és a gyerek pedig bal. Nálunk az első eset forog fent. Ám, ahogyan az én szüleim is tökéletesen megoldották a problémát jobbkezesek lévén... én is nagyon szuperül megtanítottam a lányokat vágni. Annyit kellett tennem, hogy pár alkalommal jobb kézzel vágni... és ők gyorsan rájöttek, hogyan is kell ollóval vágni... most már maguk csinálják... és mindenhol papírfecnik hevernek a földön... jaj, de szép látvány... aztán jöhet a takarítás... ám ők boldogok (főleg a Szonja, ő most tanulta meg egyedül...)

hétfő reggeli ébresztő

-Anyi, szonjas vagyok! - kiabálja Szonja az ágyikójából.
- Szonja, csend legyen, mindjárt megyünk le mesét nézni - kiált vissza neki Liza.
Mindez 6 óra után 15-20 perccel... (hétköznap fél 7-kor alig lehet őket felébreszteni... na de hétvégén... kipattan a szemük...)
- Anyi, reggel van!
- Api, pisilni kell!
Nincs mese ébredünk...

családi nyuszi...

Délután Szonja késői ebéd utáni alvását követően érkezett meg hozzánk a nyúl a kertbe. Keresés, kutatás, öröm... Közös ajándékot hozott, egy társasjátékot... na meg persze kicsi ezt-azt (de nem sokat, hogy ne szokjanak hozzá a sok és drága ajándékokhoz... mert azt egy idő elteltével nem lehet bírni... örüljenek csak a kicsinek).

mami, papa nyuszi...

Vasárnap volt a húsvéti nyúl ajándékának keresése... összegyűlt az öt unoka a mamiéknál... és volt fényképezés, keresés, öröm, ricsaj, ugrálás, ebéd, játék, hancurozás... A lányoknak egy-egy babát és egy-egy cicaperselyt hozott a nyuszi... na és persze egy-egy csokinyulat és Kinder tojást. Liza nagyon örült a kicsi babájának, mindenhova magával hurcolta.

a nagy tojásfestés

mi mindig rohanunk

A terv az volt még hét elején, hogy végre megyünk Óvárra és elintézünk pár dolgot... de húzódott, halasztódott... Végre péntekre úgy nézett ki, hogy összejön a dolog. Ám reggel Szonjával a dokinéninél kezdtünk... ha azt mondta volna, hogy nem vihetem bölcsibe, akkor csúszik a sok intéznivaló jövő hétre... Végül fél 9-kor leadtam Szonját a bölcsődébe, majd még bankba kellett mennem és a könyvelőhöz. A bankban ennyi embert még sohasem láttam egyszerre, mintha minden összeesküdött volna ellenem/ellenünk... Na sikerült elindulnunk negyed tíz körül...
Papírokat, festékeket beszereztem, Zsolti szuper cipőt vett magának, míg én a pelenkát és egyéb jó dolgokat megvettem... majd átmentem a cipőboltba bólintani a kiválasztott lábbelire... bár ott mindegyik férfi cipő jól nézett ki... (a női cipőkkel nem vagyok mindig kibékülve...)

Aztán jött egy-kettő telefon... végül egy virágszállítóval egy parkolóba találkoztunk és levettük a kocsijáról a kellő dolgokat... az egyik lényeg meg kimaradt... húsvéti ajándék a lányoknak... (Müllerből akartam egy búgócsigát a Szonjának... Lizának meg színesceruzákat és aszfaltkrétát. Igazából, ha nem megy ki a fejemből, amíg a virágügylet tartott simán megoldhattam volna a nyuszi dolgát.)

bölcsi- és ovihúsvét

Reggel a gyerekorvosnál kezdtünk, mert Szonja becsipásodott csütörtök délutánra a bölcsiben... (csak a jobb szeme). Este meg észrevettem, hogy a bal fülkagylója ragacsos. Sajnos már volt egy olyan eset nála, hogy begyulladt a füle és kifakadt... ám ebből semmit nem vettünk észre, csak a gennyes ragacsot... semmit magas láz, még hőemelkedés sem... és nyüglődés sem. Ebből okulva, gyorsan mentünk is a doktornénihez. Korán érkeztünk, de így sem sikerült az első helyet megcélozni. Szerencsére a váróba még két kicsi gyerek érkezett... A műsor jó volt... egy Peti nevű kisfiúnak volt egy nagy fekete műanyag pókja... aki ide-oda ment... és elbújkált, Szonja lelkesen kereste... gyorsan eltelt az idő. Majd Szonja közölte, hogy ő nem doktor nénihez akar menni, hanem a doktorbácsihoz. (Ezt csak akkor játszuk meg, ha a gyerekorvos nincsen... olyankor mi nem a helyettesítő dokinénihez szoktunk menni, hanem a doktorbácsihoz.) Majd megjött a gyerekorvos... bementünk... mellkas hallgatás elöl, hátul, fül kukkantás jobb és bal... majd torok kukucskálás... Minden oké. A torokmandulák nagyok, ennyi volt a megállapítás. (Ez nekem is feltűnt... éjszaka horkolászik a Szonja és a száján veszi a levegőt, amiből arra következtetek, hogy az orrmandulás is nagyok.) Majd indulás a bölcsibe.

Lizáéknál az oviba, Szonjáéknál a bölcsibe megérkezett a húsvéti nyuszi. Jó kis program lehetett... Szonja egy színezőlapot hozott ki a teremből... és kapott egy Kinder tejszeletet... és egy virágba ágyazott Kinder tojást. Liza egy kis kosárkát, amiben egy mandarin, kivi, főtt tojás volt és persze egy csoki tojás, meg egy csokinyuszi.

tekerés ezerrel

Ma délután... 5 óra körül Liza biciklivel, Szonja meg triciklivel tekert ezerrel... Szonjának ez volt az első nagy útja, amit nem tolva, hanem saját maga tekerve tett meg... Az egész Liget utcát végigtekerte... hol lassabban, hol gyorsabban... Liza meg 10 méterrel vagy 15-tel haladt előttünk... és ügyesen bevárt mindig minket.