skip to main |
skip to sidebar
A szombati szervezésünk nem úgy alakult, ahogy szerettük volna... de így utólag nagyon nem bánom. Zsoltival már egy ideje terveztük, hogy elmegyünk a Pamhageni Vadasparkba a lányokkal, ahol tavaly is nagyon sok élmény gyűjtöttünk be... a gólyák mellettünk mászkáltak és a nyuszik is... még a büfé székei közt is ugráltak ide-oda - a lányok nagy örömére. Szóval elkezdtük felhívni a lehetséges kiránduló társakat... Pattiék nem vették fel... majd következett a Fücsi csapat... ők Érdre mennek, ezt tudtam meg... majd a Mártáék... ők ugyan most mentek vissza Győrbe, ám onnan is megközelíthető a Vadaspark... többek között a Katáék is eszembe jutottak, ám kicsi lányuk a babakocsiból leginkább még csak az eget, a felhőket és a lombokat látta volna (náluk még később jöhet a vadaspark, mint szórakozás) majd a Krisztiánékat hívtuk... - Mi azt terveztük, hogy Gyöngyösfaluba megyünk egy Kalandparkba... Van kedvetek jönni...? Na akkor mi legyen? Mártáék este válaszolnak majd, hogy jönnek-e a vasadparkba... Döntöttünk, ha igent mondanak akkor a vadasparkba magyünk, ha nemet mondanak, akkor a kalandparkba... Úgy esett, hogy nemet mondtak, mert mint megtudtuk a Fücsiék Érdre menet hozzájuk is beugranak... Akkor a kalandpark... A véletlenek jól alakították a dolgot... most utólag örülök, hogy így esett... nagyon jó volt a kalandpark...A terv az volt, hogy 8 órakor indulunk... majd reggel módosult a dolog fél kilencre... végül 9-kor sikerül elindulnunk. Márti mami és Frici papa is jöttek velünk. Két autóval mentünk, mindkettőben teljes helykihasználással...
A kalandpark:
http://holdfenyliget.hu/hu/Minket főként a gyerekprogramok érdekeltek...http://holdfenyliget.hu/hu/szolgaltatasok/szabadidos_es_gyermekprogramok/Adél és Krisztián az Erdei drótkötél akadálypálya két pályáját kipróbálták. Nekem nem volt merszem... Zsolti ment volna, de nélkülem nem akart... Majd legközelebb... akkor tuti befutó leszek...
Sokmindent csináltunk, csináltak a gyerekek... volt játszóterezés, hintázás... csúszó korongpálya... trambulinozás... erdei kisvasutazás... az Erdei drótkötél akadálypályának volt egy katica pályája, ami kicsi gyerekeknek készült... A Kornél és a Flóri kipróbálták... a Liza sikítva adott nem tetszésének hangot, hogy ő bizony nam akarja... Szonján már rajta volt a bukósisak és a hám is félig meddig, amikor levetette magáról a segítő bácsival... és közölte, hogy ő inkább a tatóját (takaró) és a cuniját (cumi) akarja... és fáradt, szeretne aludni...











Szonja lánykám olyanokat tud mondani... hogy csak na...
Éppen a Zsoltival telefonáltam:- Anyi én is atajok beszélni apival - mondja harsányan.
- Api, nem fejejtettél el valamit?
(mivel kihangosítottam a mobilt, ezért a válaszokat is hallottam)
- Was?
- Api nem hagytad itthon a mobijodat?
- (nagy kacagás...) Nein, Szonja.
persze Liza is tud olyanokat mondani...
- Anyi, a Szonja nyitott szemmel is alszik tovább...
- Igen, látom... Szonja ébredj...
- Anyi, én akkor szoktam így messzire nézni, amikor gondolkodom - mondja Liza.

Mostanában a lányok begyűjtik a felvágott zöldségeket, míg a szendvicsük elkészül... aztán nekünk szülőknek, úgy kell visszacsennünk magunknak uborkát, répát és paradicsomot...
Liza és Szonja ültettek...
Bírom a kicsi lánykámat.
Elhatároztam, hogy nem növesztem tovább a hajam... sokáig nem bírtam, valahogy idegesít, ha a szemembe lóg... igazából nem tudok vele mit kezdeni, összekötni nem akarom... egy szó, mint száz zavart már a hajam hossza...
Nem sok anyuka vállalkozik arra, hogy kicsi gyerekével menjen el fodrászatba úgy, hogy a gyerek végignézi, várja a hajomsást... vágást és a hajszárítást... Szóval nekiindultunk. Felszerelkeztem egy... kettő... játékkal és egy könyvvel, ám várakoznunk kellett, így mire sorra kerültem, Szonja már kijátszotta magát a játékokkal... a mesekönyvre meg rá sem pillantott... (a dominó és az ügyességi játék lekötötte a figyelmét). Na most mi lesz a hajvágás alatt...? Bírta... kicsi pamaccsal sodorta le rólam a levágott tincseket... közben 3-szor voltam vele pisilni... először vizes, megmosott hajjal, majd félig levágottal, végül félig szárítottal. Kinga meg türelmesen tűrte a "hadjáratokat"... közben kortyolgatott a kávéjából a szünetekben... Kicsi Szonja lányom Kinga kávéja mellé készített gabonakekszét felfalta... ezzel is szépen kitöltött egy kis időt a várakozásából. Szóval bírom a kis csajt...
Elegem van sok mindenből - de nagyon, ám úgy döntöttem, hogy nem azt írom le, hanem azt, amit szeretnék (persze ezen dolgok ellentéte, az amiből elegem van...)
- szeretném, ha már jó idő lenne
- szeretném, ha kicsi lánykám jól aludna éjjel és szépen venné a levegőt... (kicsit fellélegeznénk mindketten...)
- szeretném, ha nem riadna fel éjjelente
- szeretnék kicsit lazítani kettesben a Zsoltival - csak röpke két napot... (remélem egyszer megadatik, bár Zsolti részéről nem látok erre vágyat)
- szeretném, ha nem dolgozna annyit a Zsolti és ránk is szakítana egy kis időt... (végre közeledik a június 16-a... onnantól már csak 17 óráig lesz nyitva hétköznap... és szombaton már csak délig, vasárnap meg itthon lesz... - már alig várom... kezdek besokallni a sok egyedüllétbe)
- szeretnék sok mindent megcsinálni, ami elmaradt... többek közt a vasalást... és még hosszasan sorolhatnám a házban elmaradt dolgokat (egyedül nem megy... két gyerekkel...)
- szeretnék több energiát, hogy este ne 8-9 óra körül dőljek ki...
- szeretném, ha újra tudnék porszívózni... (ugyanis elromlott)
- szeretném, ha lenne új kézi mixerezőnk (az is elromlott... elég nehéz sütit eme alkalmatosság nélkül készíteni, főleg a felveréseket és kikeveréseket...)
egyelőre ennyi... bár mindig jut eszembe új kívánság...
Hát igen... a rövidtávú tervek mindig szépek, csak általában nem úgy sikerülnek, ahogy az ember kigondolja...
Könyvtár... irány... megyünk... Szonjával kedd délelőtt voltunk... Liza reklamált kedd este, hogy ő miért nem volt... na akkor szerda délután... a látogatásunk a könyvek között röpke 5-10 percig tarthatott... abból is vetkőzéssel és wc-re járással telt 7-8 perc... aztán Szonja drágám... ijedt képpel... - Anyi bement a tati... Megtörtént a szemrevételezés... ehhez zuhanyzás kell... húzás haza... gyerek a kádba... aztán még 3-szor voltunk wc-robbantáson... hasmenés... persze ő, azt mondta mindháromszor, hogy nem jött semmi... az ilyen intenzív végtermék távozáshoz még nem szokott hozzá... Persze, hogy ijedt képet vágott a könyvtárban és krokodil könnyeket ejtett...
győri Decathlon, azaz Szonja szülinapi ajándéka beszerezve...
Mártáék...
Második bevetés... Erzsike a lányokra vigyázott 16 órától 18 óráig. Az első órában ők fent játszottak én meg lent teljesítettem "szolgálatot", majd elmentem az ovis szülői gyűlésre. Mikor elhagytam volna a terepet Szonja éppen megelégelte a játékot odafönt, a Liza meg besértődött valamin és sivalkodott... Helyváltoztatás... lejöttek... Szonja megkapta a takaróját és a cumiját... és a kedvenc meséjét... Liza társajátékot kapott, hogy azzal majd eljátszanak... Mikor hazaértem nagyon jól elvoltak... Szonja is játszott... a mesenézés 5-10 perc elteltével már nem volt fontos. Mikor Erzsike elhagyta a terepet, ezt kérdezték a lányok: - Mikor jössz legközelebb?
Délben a mamiéknál ebédeltünk az unokatestvérekkel egyetemben. Zsoltinak éppen mondtam, hogy most valahogy olyan nyugis volt az ebéd. Ám az utána következő délután már nem annyira. Én a délután elejét a gép előtt töltöttem kötelező teendőimet végezvén, addig Zsolti a Krisztiánnal vigyázott a négy gyerekre - miközben ping-pongoztak, a lurkók meg csúszdáztak, hintáztak, homokoztak és egyéb dolgokat játszottak.
Szonja száján bibi éktelenkedett, mikor találkoztam vele... Adél és a mami sétáltak egy kicsit a gyerekekkel... Szonja a nagyokat próbálta utánozni... Adél kapott utána, de nem sikerült teljesen megfognia... így a szája megsérült, de csak felületi horzsolás lett belőle.
Hétfő óta napközben Szonja pelenka nélkül van és ügyesen mindig szól ha menni kell. Egyszer történt egy "baleset", de az sem az ő hibájából. Ráültettem a wc szűkítőre úgy, hogy a bugyiját elfelejtettem lehúzni.
- Anyi nem pottyan, pedig kijött a tati.
- Hát miért? - kérdeztem én.
- Anyi a bugyi jajtam van.
Tegnap is meg ma is elmentünk itthonról. A biztonság kedvéért kapott egy bugyipelenkát a fenekére, de így is mindig szólt, ha mennie kellett. Azt hiszem vége van a nagy adag pelenka vásárlásnak. Igaz még éjszakára ráadom. Ám a pelenka reggel mindig szárazon kerül le a fenekéről. Először a napközbeni tisztaság állandósuljon, aztán jöhet az éjszakai.
Szonjával ha jó az idő, úton vagyunk... triciklizünk, sétálunk és apának segítünk a munkahelyén... amit a kicsi lányka is élvez egy darabig, főleg ha locsolni lehet öntözőkannával.

Megint egy megnyitón voltunk és ilyenkor bebizonyosodik, hogy a kicsi gyerekek még nem igazán érettek eme dologra. A megnyitó alatt is jöttek-mentek egyik teremből a másikba... utána meg mikor egy jó adag rajzolás után neki kezdtek futkározni jó felpörögtek és leállíthatatlanok lettek, túlgerjesztették magukat és hazaindulni elég nehézkes volt.
Liza ügyesen jár oviba... elfogadta, hogy Szonjának itthon kell maradnia... megértette... Hát igen ő már nagy lány, lehet vele beszélni. Másfél hónap és náluk bezár az ovi... sokáig már nem kell bírnia...
Mostanában, ha valami rosszat csinál és én meg is mondom neki, hogy ezt nem így kellett volna... hanem amúgy és akkor nem borul ki a pohár víz... - bocsánatot kér...
Sokszor segíteni akar nekem. Én meg elmondom neki mi a feladat, ő meg elvégzi ügyesen. Azt is elértem már nála, hogy a játékokat pakolja el maga után, ha befejezte a játékot.
Eldöntöttem... ha már itthon ragadtam kisebbik lánykámmal, akkor használjuk az időt valami hasznosra, értelmesre... a bugyi hordását forszírozván a pelenkától meg szeretnénk válni... nemcsak én hanem Szonja is... Többször fordult már elő, hogy reggel letépte magáról és közölte, hogy neki ez nem kell (főleg hétvégén, illetve akkor, amikor valami oknál fogva itthon volt)... és hogy ő majd szól, ha pisilni kell... na ez sokszor nem jött be... és a bugyi meg a nadrág átázott... Na de most - remélem nem kiabálom el - hétfőn kezdődött... reggel... letépte... oké, akkor legyen bugyi... és belehúzott a kiscsirke... sokszor szól és sokszor pisilt a wc-be... és egyszer pottyantott is... ám a nap folyamán délelőtt és délután is kellett egy átázott bugyi, nadrág párost likvidálni... Majd elérkezett a keddi nap... végig szárazon teljesített... és szerdán ugyancsak ezt remekelte... szerencsére a pottyantós dolgok is a wc-be landoltak... sok dícséretet kapott... 2 száraz nap egymás után... remélem holnap is töretlenül folytatódik a szárazság idebent... na nem úgy, mint odakint... esik, borús... nyirkos, nedves... és még sorolhatnám...
kaptam a lányoktól egy fagytűrő leandert...
ebéd a mamiéknál...
Fücsiék mégis eljöttek...
bábszínház... sajnos csak a végét láttuk...
zene...
rajzolás...
jó volt...
éjszaka taccs... (aki mohó, az így jár)
virágöntözés...
sportpálya... ugrálóvár... pörkölt... papírsárkány készítés...
diófa virágainak eltüntetése...
faültetés... tulipánfa...
másik fa várakozik... egy nyírfa...