ovis télapó

Télapókba bővelkedtünk... Hát igen... az otthoni télapó volt a legegészségesebb (a többit figyelembe véve) kis Kinder tojás (nagyot terveztünk, de nem került bele a csomagba), egy csoki mikulás (az is Kinder, mert a nugát mikulások olyan szappanízű csokiból készült bigyók), mandarin, alma, mogyoró és egy baba volt a lányok mikulás csomagjában... Márti mami mikulása is csak egy kicsi Kinder tojást hozott... meg egy mütyürke csokitélapót, amúgy meg mandarint, almát, mogyorót.

Ellenben az ovis mikulás két csomagot is hozott lánykánként, melyekben egy gyümölcs sem volt, mogyoróról nem is beszélve... csak szaloncukor, csoki mikulás, nyalóka, Smarties, télapó csoki, télapós ostyaszelet, gyümölcs ízű golyós puffancsok... így hát onnan 6 csokitélapóval (azok is valószínű nugátos szappanízű termékek) és megannyi cukros édes falattal tértek haza... amiket gyorsan bevágtam a spájzba... hihetetlen...
A lényeg... más gyerekek nem küzdöttek annyira a csokiért, cukorért, mint a mi két lánykánk... Mindig arra a következtetésre jutok, hogy minél jobban tiltom, annál jobban akarják. Más anyukáktól megtudtam, hogy nekik otthon mindig van csoki, cukor, nyalóka... a gyerek meg már nem akarja... telítődött vele? vagy mifene?
Szóval a kemény tiltás is átcsaphat az ellenkezőjébe, ezért mindent mértékkel kell alkalmazni...
Süteményt minden hétvégén kapnak ebéd után... és az oviban is van uzsonnára egy héten - minimum - kétszer péksütemény (én péksüteményt nem veszek... úgy vélem a heti kettő, három az oviból éppen megteszi)... bár ez nem csoki...
Egy szó, mint száz... végkövetkeztetésem annyi, hogy engedményeket kell tenni (csokiügyben), mert különben átcsap a fejünk felett a hullám és akkor már nehéz korrigálni.

ÉLJEN A CSOKI MÉRTÉKKEL...