vasárnap, október 04, 2009

Hétfő... meredek a lépcső

Már pörög a kicsi lányom... péntektől kap antibiotikumot... a magas láztól beijedtem, és az esetleges szövődményektől... Azóta hasmenése van. Eszi a kefírt rendesen, hogy helyreálljon a bélflórája.

Liza
Anya, nekem is lesz majd nagy cicim? Ekkora... és mutatja...
Anya, a bácsik amikor felépítették a házunkat, még nem laktunk itt. Ugye???
Ezt, így meg így csinálták? - és mutogat a kezével.
Hogy csinálták a lámpát? Mi kellett hozzá?
És a plafont hogy tették oda föl? Odaragasztották?

szombat, október 03, 2009

Jobban... Névnap...

Majd pénteken déli egy órától egy nagy kínszenvedés volt a lázcsillapítás. Nem akart lemenni a láza...

Szombaton már jobban volt a kicsi Szonja, de az ábrázata hófehér és sápadt volt.

Köszönöm a sok köszöntést...

csütörtök, október 01, 2009

lányok itthon... és persze én is... ki más...

Szonja is itthon maradt csütörtöktől... nagyon köhögött... láza ugyan nem volt, de elvittem megmutatni a doktornéninek. Panaszkodott a kicsi lányka, hogy: -Anyi, fáj a totom... itt... Doktornéni megszemlélte és mondta, hogy csúnya piros.

szerda, szeptember 30, 2009

Szonjának személyazonosító igazolvány útlevél helyett

Ma voltam a lányokkal az okmányirodában, mert Szonja útlevele szeptember 9-én lejárt. Az andaui Erntedankfesten már ilyen útlevéllel voltunk. Szóval vittem minden lehetséges fellelhető személy azonosságot igazoló papírt. Az ügyintéző nő meg mondta, hogy útlevél helyett, ha csak nem akarunk olyan helyre utazni ahova kell, akkor elég csak a személyi, ami illetékmentes. Úgyhogy kicsi lányom 2 évesen 3 hónaposan 4 hetesen és 1 naposan "megigényelte" a személyijét.

fájdalom

Én aki bírom a fájdalmat, tegnap este és azelőtt is sírtam már, annyira égett a kezem, ki van sebesedve, mozdítani is alig tudom. Ekcémás. Kesztyűben közlekedek, vékony cérna kesztyűben. És ott tartok, hogy nem érdekel, ki mit gondol a dologról. Kaptam innen is, onnan is jó tippeket olyanoktól, akik nem is tudják mi ez az egész ekcéma és, hogy ez mennyire fájdalmas tud lenni. Még a víz is rossz, ha éri. A tanácsok, amiket kaptam nem nagyon segítenek. Kenjem ezzel, azzal... Biztosan rosszul táplálkozok... (Ó 5-6 éve már nem volt ekcémám csak kicsi, pici elváltozás. Azóta a táplálkozásom csak javult. Nem eszek annyi csokit, mint régebben... ezt meg azt sem eszek...) Ja és tudatosan gondoljak arra, hogy javul, meggyógyul a kezem. (Ennél többet már nem járhat rajta az eszem.) Méregtelenítsek... igyak csalán teát. Ne egyek cukrot... Érdekes eddig is ettem cukrot, csokit, mégsem volt bajom tőle. Ez valami mástól lehet.
Ja és persze tudom, hogy mindenki jót akar... szó se róla.

• Ami a dolog nyitja lehet, azt pár hónapja kezdtem el inni.
• Bár lehet, hogy kontakt ekcéma... azaz valami szer, ami közvetlenül érintkezik a kezemmel. Mosogatószerre tippelek. Azt is most újítottam be... egy szuper cég, szuper terméke... Azt hiszem visszaállok a mezei mosogatószerekre. Most GUMIKESZTYŰBEN mosogatok. És ezentúl, ha valaki meglát anélkül, csapjon le.
• Harmadik lehetőség: stressz... idegeskedés...

Igazából akkor derülne fény az ekcéma mibenlétére, ha egy átfogó, sok tényezős kivizsgálásra elmennék.

Ilyen kínokat többé nem akarok átélni. Rosszabb, mint a szülés... annál időszakosan jön a fájdalom... és mikor kint a baba, rögtön el is múlik... Itt meg már a nyaralásunk előtti időktől kínlódok, néha javul, de aztán megint romlik, ugyanis ha éjszaka megvakarja az ember, akkor terjed tovább. Már nem az esetleges szerrel való érintkezés vagy a stressz okozza a továbbterjedés, hanem a meglévő ekcéma maga. Holnap megyek bőrgyógyászatra. Mindegy mit kapok, de adjanak valamit, ami megszabadít a kíntól... és ígérem, hogy gumikesztyűvel mosogatok, takarítok... és nem idegeskedek.

kedd, szeptember 29, 2009

ez... az...

Szonja bölcsiben. Liza itthon. A doktornéni kivonta őt a forgalomból 1 hétre... hétfőn voltnuk nála... meghallgatta a Liza tüdőhangját és óóó, mondta. Szóval antibiotikumot kapott, amiről tudja a doktornéni, hogy csak végső esetben kérem. Most kell... nehogy tüdőgyulladás legyen a vége, rondán szörcsög a tüdeje.

  • Ásítottam egyet. Erre Szonja: -Anya, efáradtál?
  • Bölcsibe induláskor: - Anya nem atajok böcsibe menni. Itthon atajok majadni veled. Jó leszek.
  • Fut kezet mosni: -Anya, medek kezet mosni, mert maszatos lett a kezem. nem éjek semmihez. Nézd. - és feltartja a kezét oldalra.
  • Egyszer gondoltam, mikor kicsi voltam és aludtam: - Hogy legyen kistestvérem, és lett is.

hétfő, szeptember 28, 2009

Szonja és az alvás

A hétvégi ebéd utáni alvása mindkét nap érdekesen... ugyanúgy sikerült. Ebéd után ahogy mindig is szoktuk, felvittük aludni az ágyikójába... - Ne csud be az ajtót - hangzott az utasítás. Mi itt lent 3-an próbáltunk csendben lenni, de ez nem sikerült... halkan voltunk, de igazából néma csendben moccanás nélkül kellett volna lennünk. Szonja fülelt... és mindent kommentált... Liza kérdezte: - Anya, hol vannak a ceruzák?... erre Szonja fentről: - Itt vagyok! Itt vagyok! Nem atajok aludni! Megnézek egy kisvakomot, és alszok! ... és ezt mind határozottan... Mit lehetett tenni... nagyon nem ment neki a dolog... 10 percig magyarázott. Lehoztuk, bakapcsoltam a kisvakomot, de már a rövidke mese felénél kidőlt... és itt lent a kanapén aludt két órát, úgyhogy mi jöttünk-mentünk körülötte... és nem susogtunk. Ez vasárnap is megismétlődött. A bölcsis csoportos alvás hatása? Egyedül érzi magát a kiságyában, a szobájában?



szombat, szeptember 26, 2009

Liza beteg

Szombat hajnalban a mobiltelefonom 4:30-kor riasztott... Nem találtam, úgyhogy a dallam egyre hangosodott. Mire megleltem, addigra már teljesen éber voltam. Elmentem wc-re... és benéztem a lányokhoz. Először a Szonjához, majd a Lizához, akinek lángolt a homloka. (Még szerencse, hogy előző hétről megmaradt a riasztás a telefonomban.) 39,4... óóó... hűtőfürdő, kúp... A hűtőfürdőt végigsírta, ahogy szokta... hihetetlen érzékeny gyerek. A Szonja múltkor ugyan csak hűtőfürdőzött... végig játszotta az egészet és mosolygott... egy nyekkenés nem hagyta el a száját... és neki jó hűvösre le tudtuk hűteni a vizét, amit Lizával nem lehet olyan mértékben megtenni.
Ez hihetetlen... Liza kezdte még két hete, Szonja folytatta, majd én... és most újból kezdődik az egész... körfertőzés... vagy mifene. Milyen jó, hogy közösségbe járnak a gyerekeim. Ha nem tennék, akkor ezek a nyavalyák nem érnének utol ilyen gyorsan. Adél erre azt mondta nekem, hogy ez így fog menni, mert ugye ő tapasztaltabb e téren, mert fiai mindketten bölcsisek voltak. Egyik kijön a betegségből, a másik meg belemegy... és néha a szülő is elkapja, ha nem is mindig.

Eltelt a szombat teázás, lámpázás és orrtörlés jegyében. Liza jókedvű volt. Estére megint elkezdett emelkedni a hője, ezzel együtt a kedve meg "csökkenni". Most alszik. Fürödni sem akart... és ezt ugye sírással közölte. Én meg mikor az ágyában feküdt már, elmeséltem neki, hogy a sírásnak száz meg száz oka lehet... például: • fáj a fejed
• álmos vagy nagyon • csurog az orrod • ráz a hideg • beütötted valamidet • nem akarsz fürödni... stb... - Anya nem gondolatolvasó, ezért szavakba kell önteni a kínodat. Remélem megértette, mert nagyon helyeselt.

Homloküreg és arcüreggyulladás (anyinak)

Szerdán egész nap fájt a fejem. Reggel úgy ébredtem, hogy a jobb szemem feletti rész nagyon, de nagyon fáj. Nekem úgy általában nem szokott fájni a fejem, nem vagyok fejfájós. Arra tippeltem, hogy előző este lehetett a gond, azzal hogy... próbáltam fél 9-kor kinyitni az ablakot és tömény füstszag áramlott be, lefeküdtem aludni, de friss levegő nemvolt a szobában, majd ezzel a művelettel megpróbálkoztam 10 óra után is, amikor is ugyancsak tömény füstszagot éreztem. Reggel megint szellőztetni akartam... és akkor sem ment. Hihetetlen... elvileg nem szabad szabadtéren mindenféléket égetni az Eu-ban. Ekkor azonban már fájt a fejem. Nem vettem be semmit, mert csak elmúlik magától. 10 órakor egy Panadol tabletta, majd délután 4-kor is... (ez nem szokásom) majd megint fél 9-kor lefeküdtem aludni... hajnali háromkor arra ébredtem, hogy megőrülök a fájdalomtól. Valami erősebb kell... Cataflam... Így hát csütörtökön a dokinál kezdtem a lányokkal (Zsolti híján) és leadtam az oviba és a bölcsibe... Keserves egy dolog volt rám nézve... A diagnózis: homlok- és arcüreg gyulladás, na persze e mellé még a fülem is fájt, de az beletartozott eme komplex gyulladásba... A csütörtöki nap egy nagy kín volt a számomra... 9-re hazaértem az orvostól és aludtam fél 12-ig... majd 13-14-ig is alvás... Aztán valahogy összeszedtem magam és elindultam a kiscsajok begyűjtésére.
Ilyet többet nem kérek.
Pénteken már jobb volt... sokat lámpáztam csütörtökön a Bioptron lámpával... na és persze szedtem a felírt gyógyszereket. (A lámpa melegítő és egyben gyulladás csökkentő "funkcióval" bír.)

kedd, szeptember 22, 2009

Gesztenyék anyinak

Szonja már az Éva nénivel is "haverkodik". Mikor mentem érte a Patti már nem volt ott, mert 1 órakor elment, ő kezdett korán reggel. Szonja az Éva néni ölében ült... és diót evett. Majd mikor megérkeztem széles mosollyal futott felém. -Szia anyi, hozok neted desztenyét - és elfutott jó messzire a gesztenyefákhoz és a markában 3 gesztenyével tért vissza. Örülök, hogy Éva nénihez is kezd közeledni.


Anyi • Api
Szonja vezette be azt a két szót. Ki gondolta volna, hogy nem anya és apa, vagy nem anyu és apu "leszünk". Szonja ezt elkezdte és már a Liza is anyinak és apinak hív minket. Bár ez még jobb, mint az anyuci és az apuci. Szonja eme elnevezése nem mindennapi.

hétfő, szeptember 21, 2009

Kis utánfutó

  • Szonja a bölcsiben a Patti kis utánfutója. Követi őt állandóan, még pisilni is elmegy vele a Szonja. Patti azt mondta, majd alakul, de egyenlőre őhozzá ragaszkodik csak. A gyerekekkel már elkezdett barátkozni.
  • Liza az oviban ebéd után elaludt.
Én meg míg ők bölcsiben és oviban voltak végeztem a dolgomat a Zsoltinál.

vasárnap, szeptember 20, 2009

Erntedankfest

Délelőtt voltunk Andauban, Erntedankfest-en... azaz termény áldáson. Mikor előző nap Adél elhívott minket, nem értettem, mit mond... aztán magyarul is elmondta... és már ezt a szót is megtanultam... Nagyon jó volt a lányok élvezték... a fiúk pedig rodeóztak a járgányaikkal. Liza kapott egy kis fonott kosarat és abban cipelte a terményeit. Szonja pedig tricikliben ült, azt díszítettük fel és a csomagtartójába pakoltuk a terményeket. A pap mondott egy 10 perces beszédet, lánykáim addig a termények közül megettek egy-egy almát. Majd elindult a menet a templom felé. Mi is bementünk... a lányok még tapsoltak is ,amikor a gyerekkórus énekelt és tapsolta a ritmust. Lizának pisilnie kellett, mikor máskor... kimásztunk a padból és kimentünk egy füves részt keresni... Szonja és Zsolti is követtek minket. Aztán már nem is mentünk vissza, pedig Liza nagyon akart.





Délután Zsolti füvet nyírt, mert már "térdig" gázoltunk benne. Végre megjavították a fűnyírónkat, elferdül a tengelye és a kése is életlen volt. Nagyon rázott, mire egy puttony fű összegyűlt... hangy
ák mászkáltak a kezemben addigra. Én meg kipórszívóztam az autót, a lányok jöttek-mentek a kertben. Majd Zsolti elment és lemosta az autót egy autómosóban.

SZEPTEMBER 19. • szombat
Városnapok... délután fél négykor mentünk ki a neves eseményre...


csütörtök, szeptember 17, 2009

láz • könyv és útikalauz

Szonja éjszaka belázasodott. Szóval vele itthon maradtam. Orvoshoz nem mentünk. Patti mondta, hogy a fél csoport beteg... torokfájás. Ez más, mint az előző heti. Mivel legyengült, ezért fogákonyabb volt erre a betegségre is. Ha ez így folytatódik... óóó. Remélem megerősödik a drága, amennyi vitamint és mindenfélét kap, nem kellene neki betegnek lennie.

A könyv és útikalauz bemutatója... este kezdődött 19 órakor, előtte a "800 év a Hanság peremén" képzőművészeti pályázat eredményhirdetése volt majd az alkotásokat tekintettük meg (alsó- és felső tagozatos, ifjúsági és felnőtt kategóriában lehetett anyagot leadni).
A könyvbemutató komoly volt, a két kicsi lányuknak tényleg nem lett volna ott keresnivalója. Márti mami bevállalta a felügyeletet 17:30-tól 20 óráig. És milyen jó volt... nem nyüzsögtek körülöttünk ott a lányok és tudtunk egy kicsi társasági életet élni.

szerda, szeptember 16, 2009

csendes pihenő...

Ma reggel a kicsi Szonja odarohant a Pattihoz. Se biggyesztés, se keserves hangon anya szólítás nem volt.

Liza az Ili dadust a csendes pihenő alatt német szavakkal bombázta... és vizsgáztatta.

hétfő, szeptember 14, 2009

első alvás a bölcsiben és az oviban...

Mindkettő kicsi lányom ma aludt - ki az bölcsiben, ki az oviban - először.
Liza óvónénije hozta a formáját reggel... és közölte, hogy ő október 1-jétől gondolta az ott alvást... Naaaaa... 1 éve jár oda a Liza... csak délelőttöt engedélyeztek... és most is húzzuk, halasszuk a dolgot... naaaaa...
Szonja augusztus 24-én kezdte a pályafutását a bölcsiben... fokozatos beszoktatás, ahogy kell... anyukát nem űzik el, mert zavar... maradjon ameddig kell... és ez így jó...
Na mármost ha Szonjának elég 3 hét arra, hogy ott aludjon (persze tegyük hozzá, hogy ő más, mint a Liza és neki a Patti jutott, aki kész főnyeremény), akkor a Lizának elegendőnek kell lennie 1 évnek és két hétnek... csak az óvónéniknek kellene kicsit máshogyan állniuk a dologhoz...
és láss csodát...

minden ment, mint a karikacsapás...


És végre én tehetem a dolgom, nem kell szétforgácsolnom magam... leülök a géphez... és nem zavar senki... és haladok, haladok... haladok...




Liza ezt a karkötőt az óvodában fonta, valami kicsi eszközzel.

vasárnap, szeptember 13, 2009

hétvége

A szombat, vasárnap, mint mindig olyan hamar eltelt. Márti maminak segítettem a csempe kiszerkesztésben... Ő addig a "bázison"... (konyha és spájz) rakott rendet... és a lányokkal foglalatoskodott.

Ez a szemüveg még az én gyerekkori szemüvegem volt. Nyaralásból hazafelé jövet, mikor az anyuéknál megálltunk, akkor kapta kézhez a Liza... és azóta fel-fel veszik... bent a lakásban.
Nagyon tutin áll mindkettőn.



Vasárnapi történés volt még, hogy a digitális fényképezőt leejtettem a lakásban... az egyik sarkára esett, felpattant... és pattanás közben sikerült elkapnom... Ketté nyílt... összenyomtam... és leteszteltem, működik-e...
és szerencsére igen... működik...

péntek, szeptember 11, 2009

vége a hajtásnak

Liza oviba ment... Szonja itthon maradt velem... Elmentünk dokihoz. Gyerekorvos híján az én dokim vizsgálta meg nem a kijelölt helyettes (azt nem ismerem...) jó a Szonjának az én dokibácsim... Valami vírus... erre én is rájöttem... mert Liza átruházta mindkettőnkre... tehát nem csak meghűlt a kicsike, hanem fertőz...

Ma délelőtt 11-kor feltöltöttem a nyomda szerverére az utolsó anyagot is... Már csak kisebb ez-az lesz... Így segíthetek a leendő munkahelyemen a férjecskémnek hétfőtől.

csütörtök, szeptember 10, 2009

Szonjának folyik az orra... és én...

Szonja csütörtök hajnalban... éjszaka... belázasodott... de vittem bölcsibe...
Ilyet nem szabad csinálni... nem is fordult még elő Liza egy évnyi ovibajárása alatt egyszer sem... De most Liza is Nurofennel és ma Szonja is Nurofennel ment el a gyerekek közé.
Estére engem is elkezdett rázni a hideg... óóó... 37,8...

szerda, szeptember 09, 2009

telnek a napok... futnak, rohannak...

szeptember 9. szerda
leadás...

szetember 8. kedd
még mindig hajtás van...

szeptember 7. hétfő
Liza oviban... Szonja bölcsiben...
Liza délutánra lázas lett...


szeptember 6. vasárnap

Munka ezerrel... Zsolti volt a bébiszitter... pihenésként én is segítettem ezt-azt a lányok körül... de javarészt a gép előtt ültem és nyomtam a billentyűket... Igazából még a blogírást is mellőztem, pedig az esténként egy kis levezetése a napnak. Persze piszkozatokat írtam.. egy-egy szót... de bő lére nem tudtam ereszteni a dolgot... ezt utólag megtettem...

szeptember 5. szombat
Már kezdett monitor és betű undorom lenni az előző napokban a gép előtt eltöltött órák sokasága miatt... így döntöttem... és felhívtam a Zsoltit délelőtt, hogy mi lenne, ha elmennén ebéd után Győrbe a Dechatlonba és az Árkádba - többek között mozgólépcsőzni, na persze nem, hanem igazából tréningnadrágot venni a lányoknak, mert ugye egy darab az nem darab... számolni kell a napi kettővel... illevte a mosási és száradási időket is bele kell kalkulálni... Szonja az autóbal aludta le ebéd utáni csicsikáját.


péntek, szeptember 04, 2009

változások

Lizát agyondícsérték az óvónénik... oldódik a drága...
Szonja • Amint kiléptem az bölcsiépületből... (Patti látott) abbahagyta a sírást... és ügyes volt...