skip to main |
skip to sidebar
Szonja megkapta a diagnózist: gennyes mandulagyulladás, és nagyon piros a torka. Ma nem volt lázas délelőtt... 2 körül azért kapott Panadolt, mert 4-5 körül szökik fel a láza... Pancsi előtt mértem neki... 38
Liza oviban volt... 3 után mentünk érte... jó lenne ilyenkor a Szonját nem kivinni a hidegbe... és nekem se kellene kint jönnöm-mennem, de a Lizát valahogy haza kell hozni...
Szonja ma nem ment bölcsibe... 1/2 10 körül a dokinéni meghallgatta a tüdejét... és bekukkantott a torkába. A manduláin 3 gyennyes fehér folt. - Mivel láza nincs, egyenlőre nem írok antibiotikumot -mondta. Hát a láz sajnos délutánra megérkezett. Rendkívül berezeltem... 38 fölé ment... bár remélhetőleg "csak" a gyennyes mandulái művelték ezt.
Úgy mellékesen megjegyzem. Annyi de annyi vitamint és egyéb "kütyüt" kapnak a lányok, hogy érthetetlen számomra a betegség ittléte nálunk. A bölcsiben, oviban vannak olyan gyerekek, akik koszosak, ápolatlanok, szüleik, nagyszüleik is azok (csak azért tudom, mert látom őket nap, mint nap)... és azok a gyerekek nem betegek (ez a bölcsis részről valaki megerősítette). Valószínű, hogy egyáltalán nem is kapnak semmiféle vitamint... és... tehát nem értem... a kosz úgy látszik jó dolog valahol...
- C-vitamin• reggel, délután, este... por formájú, folyadékban elkeverhető
- Béres-csepp • 5-5 csepp reggel és este
- Spirulina tabletta • reggel és este
- Ganoderma kapszula • reggel és este
- Multivitamin rágótabletta • 2 naponta
- Mézes fokhagyma • az utóbbi 5 napban
- Bionet balzsam az orr alá • reggel
ez bőven oké... szerintem... még talán sok is...
Adél szerint a bölcsis betegségek kikerülhetetlenek... Flóriánnak is sokszor volt tüszős mandula gyulladása.
Én meg nagyon rekedt vagyok, géggyulladás... Liza "hagyta rám"... kíméljem a hangomat, ne menjek hidegre... orrcseppet használjak és szedjek gyulladáscsökkentőt... igyak meleg teát... ez volt az orvos tanácsa.
Mindkét kicsi lányom megkapta az ovis, illetve a bölcsis mikulás csomagot. Lizáéknál pénteken jött a Mikulás, mivel Liza nem volt jelen, az ő csomagját otthagyta a csoportszobában... a konyhai dolgozók mikulása ma hozta az ovis gyerekeknek a meglepetést. Szonjáéknál a bölcsiben ma jött az őszszakállú, nagy pocakos Télapó. Énekeket énekeltek neki.
Mindkettő lányka kapaszkodott erősen a csomagjába hazafelé jövet. Az autóban a két gyerekülés közti papírtáskába tettem be... ők még ott is szorongatták... középre állt mindkettő keze egészen hazáig. Persze... rá voltak gerjedve... nem kapnak ilyet sűrűn, jobban mondva inkább ritkán... és ez így jó.
Zsolti délelőtt dolgozott... bronzvasárnap...
Mi a lányokkal meg tettünk-vettünk, játszottunk...
Ma végre elkészült a mi Adventi koszorúnk is. Zsolti kötözte rá a tujaágakat, én meg a díszítés készatettem el.
Majd lefényképezem.
Voltunk Német Kisebbségi Karácsonyi Ünnepségen a művelődési házban.
Liza, Kornél, Mami és a Papa 3-ra mentek...
Mi: Adél, Flóri, Szonja és én... 4-1/2 5 körül értünk oda. Voltak a műsorban jó részek, ám Szonjának rugók voltak a lábaiban, többször ki kellett mennünk a teremből.
OTTHONI MIKULÁS... idén hozzánk jött
- Kornél: - Apa, te vagy a télapó...ne butáskodj már...
Adél, Krisztián (a télapó) és a Kornél nevettek... de a felnőtt részek fojtották vissza a nevetést... mi többiek meg énekeltük a mikulás énekeket... Szonjának, Lizának és a Flórinak nem tűnt fel az incidens... Azt hiszem - és szerintem a többiek is ilyen állásponton vannak - legközelebb már idegen Mikulás kell hívni.
Liza kicsit megszeppenve nézett rám végig, de énekelte az énekeket... ő tudta a legjobban a szöveget, sokszor "utána mentünk" mi felnőttek is. A Mikulás kérdezett... és ő válaszolt... ügyesen... (csak pislogtam... milyen kis talpraesett).
A lányok eperbabát, áfonyababát... (törékeny dologot) kaptak... Liza babájának már le is tört a feje... ragasztás alatt van. Valamint 1-1 textilangyalkát... 1-1 textil csillagot... és 1-1 csengettyűt kaptak meg sok mandarint... és földimogyorót... na meg persze 2-2 kindertojást.
Kornélt a Télapó felkapta és ki akarta vinni a akrampuszoknak... Lizának ez nem tetszett... Szonja meg azt hajtogatta utána, hogy a Kornélt odaadja a Télapó a krampuszoknak, mert rossz volt...
2009. december 2. szerda
...
2009. december 1. kedd
Hétfőn és kedden a Gazdabolt készülő weboldalát csináltam. Nagy munka. Mindkét nap este kidőltem 1/2 9-kor. Bár a hétfői a lányok felkérésére alakult úgy. Elég hangosan értésemre adták, hogy velem akarnak aludni. Na ez kedden is folytatódott, de akkor 5 perc ramazuri után elcsendesedett az Anyi kórus... és elaludtak... ám én is külön, mindenki a saját ágyikójában.
2009. november 30. hétfő
mióta mandarin szezon van, azóta mi esszük a mandarint, de nem is keveset. Kislányaim meg vannak érte bolondulva. Az élelmiszerboltban az első felkiálltás... -Anyi vagyünk mandarint, meg narancsot... és almát. Bár az alma most valamennyire háttérbe szorult, az első helyezet a mandarin. Betesszük a spájzba. maj indul a vándorlás... az ajtó kikulcsolása... és a gyümölcs megszerzése... és pucolása. Mindketten profik a dologban.
2009. november 29. vasárnap
takarítás
2009. november 28. szombat
Barnás 1 éves
képek jönnek... és mesélés...
Szonjának a vádliján van egy nagy dudoros folt, melynek a kerete piros, mintha Lyme-folt lenne... és a fenekén is van kettő csípésnyom egymáshoz közel, az meg egybeolvadva dudorodik ki piros szegéllyel. A dokinéni szerint pókcsípés. (Én csalánkiütésnek néztem.) A teendő: Calcimusk-ot kell adni neki reggel, este fél-fél adagot.
Mi minden szoríthat.
Szoríthat a cipő, a ruha, a melltartó és a mellkas... fájhat a derék és a hát. Ma voltam mellkasröntgen, elküldött a dokim. A tüdő szép és jó... tiszta minden odabent. Ám a hátam, derekam még mindig fáj. Talán megfázott... esetleg még hozzájött a megizzadok kimegyek a hidegre dolog.... valamint a rossz tartás és a gyenge hátizomzat. Na persze... sokminden lehet.
Liza és az ovi... egyre nagyobb haverok... huncutkodik a kicsike... oldódik...
Szonja meg a másik huncut, ujja köré csavarja az egész bölcsit.
2009. november 23. szerda
Fáj a derekam 1 hete... óóó... kínlódok rendesen, de kifelé nem mutatom... minek, csak kapnám innen-onnan a jobbnál-jobb tanácsokat, mint mikor ekcémás volt a kezem (ám semmi sem segített a tanácsok közül, pedig kipróbáltam mindet)... Majd megoldom egyedül... Szeretek egyedül dolgokat megoldani. Nem csődítem az embereket magam köré... és osztom a feladatokat... és kérem a segítségüket... Nekem így jó.
2009. november 24. kedd
Óvodai fogadó óra volt. Én egy órára mentem. Lizát oda-vissza dícsérték.
Ügyes kislány, okos, nagyon választékosan beszél, nagy a szókincse. Szépen rajzol és fest. Felismeri és megnevezi a testrészeket, persze már a nehezebb kategóriából. A szineket és árnyalatait ismeri. Jól számol. Szépen mondja a verseket. Ritmus érzéke nagyon jó. Az óvónéni szerint a zene iránt nagyon érdeklődő. A lüktető ritmust ügyesen utánozza. Olyan feladatokat és játékokat is megcsinál, mint a nagycsoportosok, illetve még azok sem tudják mind. Egy bibi van vele... a kapcsolatteremtése még nem az igazi, de alakul... Beáll már vonatozni. Kommunikál a gyerekekkel és a felnőtekkel. Kis létszámú csoportban (12 fő... amúgy 25-en vannak) nagyon nyílt lesz... és közlékeny. Az óvónénije mondta, hogy volt már ilyen kisgyerekük nem is egy, aki kisebb létszámú csoportban érezte jól magát. Liza megfigyelő, szemlélő típus, a 25 fő figyelése nehéz feladat lehet. Kicsikém megfigyel, utánoz, tanul... és okosodik. Lehet, hogy egy művészlélek lakozik benne. Nem lesz olyan átlaggyerek, mint a többi. persze a művészek mindig is kilógtak az átlagból.
Egy szó, mint száz BÜSZKE voltam az én kicsi (nagy) lányomra.
Katinka nem volt...
Hosszas tanakodás után úgy döntöttünk a Zsoltival, hogy nem visszük magukkal a lányokat. Persze biztosan nagyon örültek volna, mert sokat emlegetik a Somát, Fücsit, Jácintot és az új kisbabát. Nem akartuk őket vinni, már csak azért sem, mert közösségbe járnak és bújkálhat bennük valami, akkot is ha még esetleg nem látni. Zsombor meg még csak 3-4 hetes kis csöppség.Az én lánykáim is voltak ekkorák? - Igen... persze, de olyan rég volt.

Ma volt a Márti mamiéknál az utolsó ebéd, mármint a költözködés előtti utolsó régi házban eltöltött ebéd. Sokan voltunk, de jól elfértünk. Mári mami és Frici papa, a gyerekeik 3-an, és azok csatolmányai 2-en (egy hiányzott)... és az 5 unoka, nem kevés.
Zsoltival beszéltük, mióta vannak a gyerekek, azaz az nagyszülőknek az unokák, azóta nyugodt ebéd nem volt... valaki mindig kiborít valamit, hangoskodik, nem akarja, pisilni kell, kakilni kell, félrenyel, köhög... nyöszörög... egyszóval mozgalmas az ebéd... felpattan, leül, majd újból felpattan az ember... és persze mindenki egyzserre akar beszélni, mindenki szóhoz akar jutni... nagy kavarodás...
Ebéd után hazajöttünk, Szonja 2 órakor aludni tért, Liza meg átment a Kornélékhoz játszani. Este fél nyolckor keveredett haza, megfürödve... és vacsorára éhesen. Krisztián fürdette meg a három gyereket... Kornélt, Flóriánt és a Lizát... Olyan jó, hogy élvezi a Liza az unokatesói társaságát.
• Liza kihirdeti:
-Anyi mond el az Éva mamának és a Márti maminak... és írd fel valahova:
- egyedül vettem fel a csicsipólómat
- egyedül vettem fel a csicsi pulcsimat
Lizának még hétfőn mondtam, hogy a névnapja lesz nemsokára.
- Anya, akkor sütünk mézeskalácsot?
- Persze...
- mézeskalács sütés
- több helyre felkerült a jele az oviban...
- Márti óvó megdícsérte, hogy szépen elénekelt egy éneket és ütötte mellé a ritmust, ahogy kell... a gyerekek előtt... a végén nagyon megtapsolták... (Katinka hatás???)
- este mesét olvasott nekünk... az egyik vakondosan, teljesen azokkal a mondatokkal, ami oda van írva... néha költött hozzá... szivacs az agya...
Van egy építőjátékunk, amit a Liza kapott talán kettő és félévesen karácsonyra. Neten rendeltem pár száz forintért. Mikor megérkezett nagy csalódás volt... a játék maga nagyon kreatív, de az anyaga nagyon gyenge. Akkor nagyon megbántam a dolgot. Ám mostanság nagyon sűrűn "forgalomban" van... és sokat játszunk vele. A lányok nagyon ügyesen alakítanak belőle ki dogokat... és értik, hogy óvatosan kell összeilleszteni, mert könnyen szétesik. Van előnye is a dolognak... az apró mozgásokat gyakorolják.
2009. november 17. • kedd
Katinka
Zsolti nem tudott a Szonjára vigyázni, mert dolga volt. Lizát a Szonjával leadtuk a Katinkánál... ő is be akart menni, elkezdett vetkőzni...
- Anyi, én máj nagy vagyok...
2009. november 16. • hétfő
Lizát adtam le először az oviba. Szonjával elmentünk a gyerekorvoshoz a köhögésével... és azzal, hogy éjszaka kihagy a lélegzete... a mandulái nagyok, de nem olyan vészes a helyzet, mint a Lizánál volt. Szonját leadtam a bölcsibe és felhívtam a győri fül-orr gégész doktornénit, aki a Lizát műtötte. Délutánra kaptunk időpontot...
folyt. köv.
Ébredés után kimentünk a váci vasárnapi piacra, ami havonta egyszer van. Mindent, de mindent lehet ott kapni. Én 3 harisnyát vettem a Lizának, mert szinte az összes harisnyáját kinőtte... mindet "örökli" a Szonja. Magamnak vettem 2 alsó trikót, egy világos rózsaszínt és egy feketét... (én atlétának hívom)
folyt. köv.
képek...
2009. november 14. • szombat
Vác...
"Otthon" maradtam a Matyival és a lánykáimmal... mert mindenkinek dolga akadt... Zsolti elment a Tamással Dunakeszire a Tamás gimnáziumába Radnóti emlékműsorra, a Gabinak meg valami honismereti vetélkedője volt... 12-13 körül már mindenki visszaért...
2009. november 13. • péntek
Indulás... Annyira nem is egyszerű két gyerekkel útra kelni. Előző nap anyunak azt mondtam, hogy már 10-11 óra körül ott leszünk Budapesten nálunk, ami persze nem sikerült és csak 1 órára értünk oda. Ugyanis 10 óra körül indultunk otthonról.
Még Győrben bementünk a Kikába, mert ugye mindenkinek valami kicsi ajándékot illik vinni... Liza és Szonja nagyon élvezték...
...
Majerékhoz Vácra fél 6 körül érkeztünk meg.
...
Alvás... mindenki jól aludt engem kivéve...