vasárnap, június 20, 2010

óvári vár

Az első vasárnap mikor Zsolti - jó 3 hónap kihagyás után - itthon volt. Reggel szép lassan - már amennyire a lányok ezt "megengedték" - keltünk fel. A mai nap nem siettünk el semmit. Az ebéd már szombaton elkészült, így főzni sem kellett. Ebéd után - nem a legkisebb, hanem - én aludtam másfél órát, mert Zsolti nem akart sehova sem menni, ezért úgy döntöttem, akkor kipihenem magam a délutáni alvással. Mikor ébredtem, Zsolti közölte, hogy akkor mehetünk. Na de ebéd után még sehova nem akart menni, mi történt? Megesett rajtam a szíve... jó mi... Jó kis program lett belőle... a "fényképészünk" otthon felejtette a gépét... így jobb híján a mobiltelefonnal kattogtatott...



Szonja nem akart felmászni erre a kőtömbre... úgyhogy ő lemaradt a képekről... aztán egyszer csak mégis kedve szottyant a dologhoz.






szombat, június 19, 2010

játszótér

Az idő rossz volt... jó nem is, esni nem esett, fújni nem fújt... csak hát meleg az nem volt... de a lányoknak kell program... elmentünk a somorjai játszótérre... jó sokáig voltunk ott...

  • csuszdázás
  • hintázás
  • homokozás
  • faágak gyűjtése (játék tűzrakás)
  • a játszóház kiporszívózása (játékból)
  • virágszedés

és nem akartak hazaindulni sehogy sem...






Majd...



péntek, június 18, 2010

ma van a szülinapom...

Na jó az Alma együttes zenéjét nem teszem be ebbe a blog bejegyzésbe... de meghallgattuk ám... a lányok kérésére... szóval a hangulat megvolt... ez a zene megmosolyogtatja az embert.
(Köszönöm a sok köszöntést és jó kívánságot.)

Borús idő volt. Szerettem volna ha napos ez a nap... de mostanában az nagyon ritka... inkább felhők, szél, hideg, csipp-csöpp, szemerkélés, zuhogás van... Na de ez semmiképpen nem ronthatja el a születésnapos kedvét...

- Te szoktál sírni a szülinapodon...? - mert én mindig egy kicsit... ;) ma már megvolt... de asszem még majd jönnek itt-ott könnycseppek...
- Magáért a szülinapért sírsz? Vagy hogy öregszel? Én nem szoktam. Őszintén: általában ki kell számolnom, hogy hány éves is vagyok.
- Nem azért sírok, mert öregebb lettem... hanem csak úgy... Mit tudom én. (Azt, hogy hány éves lettem anyukámtól tudtam meg... a számok engem sem érdekelnek.)

mellékesen...
Zsolti 16-a óta csak 17 óráig van nyitva... Éljen!... A vasárnapja SZABAD... itthon van...

Szóval fél 6 és 6 között már itthon volt... én nekikezdtünk a főzőcskézésnek... ugyanis az alapanyagok a Zsoltival érkeztek...
Finom serpenyős filézett csirkecomb husi falatok készültek... saláta... szív alakú piskóta, habos túrókrémmel bevonva eperrel a tetején... A lánykák a köszöntést élvezték és az ennivaló is nagyon bejött nekik... főleg a süti... és az EPER...
Liza rajzolt nekem egy rajzot, a Szonja nem.



"megrendelés"

Már ketten... jobban mondva hárman jelezték nekem, hogy szeretnének tőlem képet... olyat, amit... itt látni:

http://lizaszonjadoboza.blogspot.com/2010/04/kiallitas-megnyito.html


csütörtök, június 17, 2010

ribizliszedés

A lányok mostanában "bolondulnak" a gyümölcsszedésért. A ribizlibokrunk a sok eső - ami a gombabetegségeket okozhatja és a különböző növénykínokat - ellenére bőségesen hozott termést. Az eső ugye még nem is lenne baj... az csak jó egy bokornak... de a jóból is megárt a sok. A Zsolti csinált lemosópermetezést, aztán még egy szuper szerrel lepermetezte... a bokor levelei ugyan kicsit "furcsák", de a lényeg a sok termés.

RIBIZLISZEDÉS
Egy szó mint száz... kaptak egy-egy tálkát és irány a bokor... fékezni azért fékeztek a bokor előtt... de jól megcibálták. Mindkét lányka máshogy szedte a ribizlit. Liza fürtöstül tépkedte, így gyorsan haladt és hamar megtelt a tálkája. Szonja meg szemenként szedte belebújva a bokorba... így lassan telt a tálkája és mérges volt, hogy a Liza már készen van.



a kertben





szerda, június 16, 2010

"a macskazene"

Mosonmagyaróvárra kellett visszamennem egy orvoshoz... 19:40-re kaptam időpontot. Zsolti bevállalta, hogy leteszi a lányokat este egyedül. - Profin fog menni - mondta ő. Mikor elindultam 7 óra után én nem voltam biztos benne, hogy ez sikerülni is fog neki. Ugyanis Szonja onnantól, hogy megtudta, hogy anya elmegy este doktorbácsihoz... folyamatosan követett és igyekezett szemmel tartani... és azt mondogatta: - Anyi, én is megyek veled... jó leszek, csendbe leszek, aztán hazajövünk. A kezemet nem óhajtotta elengedni. Majd egy óvatlan pillanatban elillantam.
Mikor haza értem 9 óra előtt... nagy hangzavar volt...
Liza, ahogy letette a Zsolti 8-kor az ágyába... el is aludt rögtön... nem úgy a másik. Zsolti elmesélte, milyen programokat csináltak együtt a Szonjával...
  • Be van dugulva a fülem... - Api, lámpázd meg!
  • Szomjas vagyok...
  • Éhes vagyok...
  • Pisilni kell...
  • Egy vakondot meg akajok nézni...
  • Én anyit akajom...
Ez volt a repertoárban... és volt olyan elem, ami többször is elhangzott...
Megjöttem, felmentem hozzá és a hüppögő, csupa könny Szonját jól megs
zeretgettem... velem akart aludni... Simogattam a kis fejét, körülbelül 5 perc sem kellett és már szuszogott is... közbe-közbe egy-egy hüppögés megrázta a kicsi testét...



lányok és a beceneveik

Mikor a lányoknak születésük előtt kerestük a megfelelő nevet, ami a vezetéknévhez passzol és tetszik mindkettőnknek, akkor azt is elhatároztuk, hogy olyat keresünk, amit nem igazán lehet becézni... Ez most így utólag lehetetlen vállalkozásnak tűnik... mert nincs olyan név, amit valahogyan ne lehetne becézni. A szülők, a nagyszülők, a rokonok, az ismerősök úgyis kitalálnak valami becéző formát... ezt azért teszik, mert szeretik a kicsi gyereket...

Ám igazából az eredeti - becézés nélküli - nevük hangzik el a leggyakrabban.
Liza becenevei:
  • Lizu
  • Lizus
  • Lizácska (szerencsére ezt ritkán hallom, de benne van a becenevek közt)
Szonja becenevei:
  • Szonnyi
  • Szonnyis
  • Szotyi (ezt csak én szoktam neki mondani)
  • Szonjácska (szerencsére ez is ritkán hangzik el)

kedd, június 15, 2010

dilemma

Nagy dilemma előtt állok, állunk...
Zsoltival már többször beszélgettünk erről a témáról, többször szóba került. Szeptembertől Szonja is óvodás lesz... és ő is a péteri oviba fog járni...
A nagy kérdés, amiben döntenünk kell hamarosan, hogy egy csoportba vagy külön csoportba kerüljön a Szonja.

Ez egy nagyon jó kérdés.
Már két óvónénivel beszéltem erről... Liza Piroska óvójával, aki az egy csoportot ajánlja és a másik óvónénijével Éva óvóval, aki pedig a külön csoportot ajánlja. Na most ezen két vélemény alapján nem jutottunk közelebb a megoldáshoz. Nekünk elsőre a külön csoport a szimpatikusabb... ugyanis Lizának egy, másfél évébe kerül beszokni az oviba... 4 hónapig
jártunk ovipszichológushoz, aki kijátszotta a rossz érzést, a problémát a Liza kis lelkéből... elfojtott testvérféltékenység... Mostanra már lazult a kicsi lány az oviban... és igyekszik barátkozni... már sok barátja van és szívesen megy óvódába. Éva óvó véleménye az, hogy ha már ilyen ügyesen elkezdett szocializálódni, nem kellene a Szonját mellé tenni, mert vele úgyis nap, mint nap játszik otthon... építse csak egyedül a kicsi baráti kapcsolatait... és egyedül is álljon meg a talpán... Merthát az életben is egyedül kell érvényesülnie... nem foghatja a másik kezét erősítésként...

Pár anyukával is beszéltem már ez ügyben, hogy ő mit tenne a helyemben... a legtöbben a külön csoportra voksoltak... persze jól kifejtették a véleményüket... jól körüljárták a dolgot, úgy alkottak véleményt...

Még az Andi óvót és a Márti óvót szeretném "elkapni" és "kifaggatni" a dologról, hogy ők hogyan látják ezt a témát, úgy általánosságban és persze Liza, Szonja esetében.

Lizával beszéltem a dologról... Szeretném ha az én csoportomba kerülne, de az sem baj, ha másik csoportba kerül, mert úgyis sokat találkozunk a többiekkel... az udvaron... stb... Ezt az egészet olyan nagylányosan mondta el nekem, hogy majd elolvadtam... azok a kis okos szemek és mondatok...

ugrál a szemem... vajon mitől?

Napok óta vagy talán már egy hete is, hogy ugrál a jobb szemem... nagyon kellemetlen dolog. Szokott időszakosan ilyen szemugrálásom lenni... talán megerőltetéstől...
Ám lehet, hogy a tudat, hogy a lányok hétfőtől csak délig vannak bölcsiben és oviban... és rám szakad a két lányka ebéd utáni lefoglalása, az idő értelmes eltöltése... és csak RÁM...

Majd jön a "jó világ"... június 28-tól július 24-ig bezár a bölcsi... és akkor mindkettő egy hónapig itthon lesz velem reggeltől-estig... belegondolni sem akarok... hűha... Lesz talán egy hét, amikor napközis táborba járunk itt Jánoson, ahol persze én is ott kell, hogy legyek, mert Szonja még kicsi... (rajz tábor... mi más?)

Zsolti mondta, hogy megyünk nyaralni... valahova, valamikor... a váciakkal, akiknek tavaly megígértük... Remélem a nyaralás júliusban lesz... akkor az a pár nap, egy hét is lejön az itthonlétünkből...


hétfő, június 14, 2010

biciklizés

Megvolt az első hosszabb biciklizésünk úgy, hogy én a nagy biciklivel mentem, Szonja a biciklisülésben ült... Liza meg a kicsi kitámasztós biciklijével tekert mellettem. Elég fárasztó volt a móka, ugyanis Liza nem teker a pótkerekessel gyorsan... és hát az út sem a legjobb (főleg a mi utcánkban egy jó darabig, ám utána is tele van kátyúkkal). Meg persze az autókat is figyelni kellett... csak az út szélén ügyesen... Találkoztunk Katával és kicsi lánykájával... Hannával, akit Mankának hívnak... Kata szuper sebességgel tolta a babakocsit mögöttünk...
Elmentünk egy játszótérre, ám az még nem a Szonjának való... a Liza jól elvolt... Megérkezett Tamás, aki udvariasan megkérdezte, hogy lökheti-e a Lizát a hintában... Liza meg igent mondott, ám pár repc múlva éktelen sírásba kezdett és potyogtak a könnyei.

Majd elindultunk hazafelé, mikor is a Patti telefonált, hogy a házunk előtt állnak... Húzás haza...



cseresznye lányok

Vettünk a boltban cseresznyét. A lányok meg vannak "bolondulva" az "új" gyümölcsökért. Most például az eper, a ribizli (a kertünkben is van mindkettő) és a cseresznye a favorit. Liza kitalálta, hogy ő most cseresznye fülbevalóval fog mászkálni... és kérte, hogy fényképezzem le... még azt a kártyát is lehozta, ami alapján kigondolta a "projektet"... és pózolva beállt, hogy fényképezzem. Persze mikor Szonja drágaságom felébredt az ebéd utáni alvásából, neki is kellett cseresznye fülbevaló... ígyhát... íme...


vasárnap, június 13, 2010

az év első pancsolása

Nagyon meleg volt a héten és a hétvégén is... Na akkor keressük elő a felfújható medencét és indulhat a levegő bele... -Anyi, megkeresem a pimpát - kiáltott Szonja és Lizával együtt futott a pumpáért. A következő pillanatban már Zsolti pumpált... a lányok figyeltek... majd valahonnan előkerült a Kornél és a Flóri... és ők is szeretnének a mi medencénkben fürdeni... Rohantak haza megkérdezni a szülőket, hogy lehet-e fürödniük... A válasz igen... A slaggal töltöttük fel a medencét, amiből az elején forró víz folyt, majd hideg... így bentről kellett hozni még meleg (forró) víz utánpótlást... kint kellett várakozniuk a medence körül, míg kellő hőmérsékletű nem lett a pancsi víz.

itt még nyugalom van...

itt már nincs nyugalom...

mindenki úszik a maga módján...

görögdinnyét (és almát) esznek...


csiga versek

Gazdag Erzsi • Csigabiga néne

Körülnézett háza táján
Csigabiga néne.
„Közeledik már az ünnep,
meszelni is kéne!”

Meszet oltott egy csöbörben,
s kimeszelte házát.
Olyan fehér, olyan tiszta,
nem találni párját.

Megbámulja, megcsodálja
egész erdő népe,
s háza előtt örvendezik
Csigabiga néne.


Szép Ernő • Csiga

Ez itten a csigaház,
melyben a csiga tanyáz.
Ő nem Pali, se Zsiga,
csak egy névtelen csiga.
Nincs a házán emelet,
víz, se hideg, se meleg.
Nincs házmester, kapupénz
végett nem nyúl itt a kéz.
Nincs villany, se lift, se gáz,
ilyen egyszerű a ház.
S mert ily csöpp a ház:
repülő reá bombát sose lő.
Boldog kis ház ez nagyon,
benne békesség vagyon.
Nincs, aki irigyeli,
hogy tán kincsekkel teli.
Tanítani merem én,
egyszerű légy és szerény,
ellenséged sose lesz,
életed szép mese lesz.


szombat, június 12, 2010

hallépcső helyett csigavadászat


Indulás előtt... a teraszon vártuk a Zsoltit jó egy órát... a lányok már olyan türelmetlenek voltak... hogy kénytelenek voltunk kijönni a házból, mintha már indulnánk... Reggel ébredés után már indulni akartak, ahhoz képest ez az egy óra gyorsan eltelt... Úgy volt, hogy a Pattiék is jönnek velünk, ám utolsó percben sajnos visszamondták érthető okokból.

Az elejéről kellett volna kezdenem... na szóval... Zsoltit megkérték a Krisztiánék, hogy szombaton 6-7 óra körül menjen el Halásziba és onnan vigye őket Rajkára vissza, ahonnan kajakkal elindultak. Zsolti erre kitalálta, hogy akkor mi menjünk kirándulni. Pár hónapja voltunk a dunaszigeti hallépcsőnél, ám akkor még minden kopár volt...
most nem, de szúnyogok is voltak ezáltal dögivel.
Akkor legyen a cél a hallépcső... ám én ott egyedül nem igazán maradnék a két lánykával, amíg Zsolti visszamegy Halásziba felveszi a Kriszéket és elviszi őket Rajkára, majd visszajön értünk. Akárhogyan is számoltam az minimum 1 óra... de ha jönne velünk valaki kirándulni, akkor Zsolti hiánya nem tűnne fel. Senki, de senki nem tudott jönni... Idő eltöltési ötletet kaptunk Katától és Tamástól... Halászi szabad strand... vagy egy major... http://www.babosmajor.hu/
Azért induljunk el, ha már beígértük a lányoknak. Az ügy ott megoldódott, hogy az első híd után nem tudtunk tovább menni, egy jó részen átfolyás volt... jobb híján - bár azt hiszem, ennél szuperebb programot nem is lehetett volna kitalálni a lányoknak, tudván, hogy bolondulnak (főleg a Szonja) a csigákért - csigákat gyűjtöttünk egy piros vödörbe. A csigák a korlátokon voltak "fennakadva"... az ár odáig felért. Jó sokáig "vadásztunk" a csúszómászókra... alig lehetett elindulni a lelőhelyről... de végül sikerült...
A Liza "hömbölkén" (én neveztem el így) ült és állt... Szonja nem volt hajlandó felülni rá. Majd ettünk egy árnékos, ám szúnyogoktól hemzsegő sátorozohelynél... és akkor telefonáltak, hogy negyed 7 és 3/4 hét körül érkeznek Halásziba a csónakházhoz... ami a szabad strand is egyben... szóval a program magától kialakult... ott várjuk be a Zsoltit... végül Adél is a strandon maradt velünk... Hazafelé Szonja köpött egyet... (ő így hívja a hányást)... a kanyargós úton végig a vödrében lévő (büdös) csigákat figyelte... (Nem csodálom, hogy kidobta a taccsot... én például utazás közben nem tudok lefelé nézni, olvasni... az utat kell figyelnem... na ilyet legközelebb nem csinálunk... eddig mindig az utat figyelte vagy aludt...)





az eredmény... egy jó adag csiga






péntek, június 11, 2010

családi délután az oviban

Én mint "jó anya" mindig igyekszem figyelni és észben tartani dolgokat... de azért hellyel-közzel akadnak bakik... na ez most egy olyan volt... A bölcsiből először a Szonját hoztam el - Liza kérése volt, hogy ne ő legyen az első, hanem most a másik... (Az, hogy a Lizát hoztam el először délutánonként az oviból előre átgondolt, jól megfontolt dolog volt... mivel így biztos lehetett abban, hogy nem ejtem át és a Szonja nem otthon töltötte velem az egész napot.) Szonjával kézen fogva sétáltunk be az ovi udvarában, ahol népes gyülekezet fogadott minket... óvónénik, anyukák, apukák, gyerekek... a májusi családi délutánt elmosta az eső... ez volt a pótlása, amiről nekem halvány gőzöm sem volt... Hát igen a nagy rohanás közben figyelni kellene a hirdetőtáblát is a nyuszi csoportosok öltözőjében. Nagyon jól éreztük magunkat... Szonja találkozott Andorral a bölcsis társával... és jó sokat hintázott... mászókázott, csúszdázott és homokozott Lizával egyetemben, aki a megszokott környezetében ügyesen terelgette a testvérét.


csütörtök, június 10, 2010

kedd, június 08, 2010

ovis érdekesség

Kedden én vittem végre a Lizát az oviba... és rögtön kiderült pár dolog, ami addig míg a Zsolti adta le egy hónapig - míg esett, zuhogott és a Szonjával én itthon voltam - nem került szóba.
Ami kiderült: Liza minden ebéd utáni alvás alatt hangos sírásba kezdett, ha rászóltak... mert hát ő már 26 hónapos kora óta nem alszik délben... és rendesen kínlódik az oviban az alvás ideje alatt... nem az a gyerek - bár szerintem olyan gyerek nincs is - , aki elfekszik mozdulatlanul, mint egy darab fa, 1 órán kersztül... Jár keze, lába... de nem hangoskodik... ám rászólnak... jó... tegyék... ő meg megsértődik rajta és sír, hangoskodik... A dolog - az érzékenység - nyitja az lehetett, hogy Szonja itthon volt... és ezt el is mondta minden nap az oviban... már megint a testvérféltékenység, ami itthon nem látszik, hanem az oviban bukik ki nála ilyetén formában...
Ennek egy megoldása van... Szonja megy bölcsibe... és akkor nyugi van... Szonja majd szeptembertől ovis lesz és nagy a valószínűsége, hogy a Liza csoportjába kerül.

Szonja bölcsiben...

Szonjának 30 napig adtam a Broncho-Vaxom nevű gyógyszert - immunerősítő. Előzmény: http://lizaszonjadoboza.blogspot.com/2010/04/gyori-dokineni.html
A kicsike addig itthon volt velem, nehogy a bölcsiben felülfertőződjön... és végre lejárt a 30 nap és a jó idő is megjött... úgyhogy ma ment először a gyerekek közé, akiket itthonléte alatt sokat emlegetett... Patti is ott volt, aki a Szonjának egy biztos pont... szereti és sokat is emlegeti...
Minden gond nélkül ügyesen ment be a bölcsiben - Patti még akkor nem volt, kicsit később érkezett... Erzsi néninek lelkesen mutogatta a szopós iszijét... (egy flakon, aminek a végén szívókás rész van).

Szonja szépen alszik éjszaka, nem horkol már és a garat mandulái is kisebbek lettek... persze most még kapja csütörtökig a homeopátiás golyócskáit... azt 20 napig kell szednie... aztán szünetet tartani...
A
Broncho-Vaxom-ot 30 napig szedte... 30 nap szünet... Majd újra 10 napig szedni kell 20 nap szünet és ezt 3 -szor megismételni. (Most a 30 nap május 30-án vasárnap járt le.)

hétfő, június 07, 2010

paprikamaglány


Liza vacsora közben ezt alkotta. Kiderült, hogy a kicsike szereti a kaliforniai paprikát...