így volt

December 20-án vasárnap reggel telefonáltam a mosonmagyaróvári Karolina Kórház Gyerekosztályára és beszéltem az éppen ügyeletes gyerekorvossal. Mondta, hogy megnézi a Lizát... induljunk... és pakoljunk cók-mókot, hátha be kell feküdni. A vizsgálat kezdete nem volt nagyon biztató, miután a dokinéni közölte, hogy szívzörejt hall... ami eddig nem volt a Lizának. Meghallgatta a mellkasát a doktornéni ülve, elöl és hátul is alaposan, és fekve is. Torkát, fülét megvizsgálta és elküldött mellkas röntgenre. Majd EKG-t készítettek, 2 fajtát is, vizeletet néztek, vért vettek, majd befektettek a kórházba minket. Este kapott egy új antibiotikumot, vénásan. Amit 7 napja szedtünk előtte az nem volt hatásos... (jó... mi).

December 21-én reggel, délben megkapta a vénás antibiotikumot, egész délelőtt hőemelkedése volt 37,8. Majd megint felment a láza 2-3 óra között 39,4-re (egyik pillanatról a másikra). Ekkor megint vért vettek tőle és két üvegcse valamihez hozzákeverték és elküldték Győrbe elemzésre... (milyen jó, hogy ezt megcsinálták, mert ebből derült ki, hogy milyen kórokozó okozta a galibát).

December 22-én egész nap már csak hőemelkedése volt 37,4. Lázcsillapítót egyáltalán nem kapott. Hat az antibiotikum.

December 23-án délben hazaengedtek. Ám mielőtt indultunk volna, megérkezett a vérvizsgálat eredménye, ami pozítiv volt. Találtak a véráramban korókozót. Streptococcus mitis, egy nagyon, .urva ritka kórokozó és nagyon agresszív fajta. Mellhártya, agyhártya és szívbelhártya gyulladást okoz. A meglévő vénás antibiotikum mellé egy másikat is elkezdtek neki adni (10-14 napig kell kapnia).
Este kellett mennünk a vénás antibiotikumadásra.

December 24-től 29-ig napi 3 alkalommal kellett menni, reggel, délben, este, hogy a vénás antibiotikumot beadják neki.

Én nagyon le voltam fáradva és törve is. Azalatt a hét alatt míg lázas volt itthon a Liza éjszaka óránként ébredtem megnézni a homlokát, nehogy hirtelen felszökjön a láza. A doktornéni mondta, hogy rosszul adom a lázcsillapítót... igazából meg sem hallgatott... pedig vittem neki a listát, ami fel volt tüntetve, hogy mit mikor adtam. És jelentem a szirupot a szájába, a kúpot a fenekébe tettem. Mindent a helyére. Szóval a gyerekorvosunk csak rutin esetekben van képben, ha valami más a helyzet, nem veszi észre a dologot és nem irányít tovább kivizsgálásra... - Aggodó anyuka vagyok a szemében, aki rosszul csillapítja a gyerek lázát... ennyi... Mostantó más lesz a helyzet. Meg fogom állandóan kérdőjelezni a döntését... vagy pedig keresek egy másik gyerekorvost... majd meglátjuk. Ja és még annyit kell hozzátenni, hogy úgymond protekciósak vagyunk a dokinéninél... Mi lett volna, ha nem vagyunk azok.
Az egy heti lázas kínlódás alatt 4 kilót fogytam, először csak egyik, aztán a másik szemem is bevérzett.

Ajándékozás...
A lányok ajándékait még december elején beszereztük, ám a többiről nem gondoskodtunk. Nekem meg egyáltalán nem is volt eszemben a felnőttek ajándéka. Zsolti, aki itthon volt, mialatt mi kórházban... ő megoldotta... Rendelt magának és nekem is könyvet a neten és a többiek meglepetéséről is gondoskodott.
24-én a Márti mamiéknál ebédeltünk... a Krisztiánékkal egyetemben. Kocsonyát ettünk meg utána sütit.
Nagyon finom volt... ám én innentől két napig csak ittam, merthogy olyan háborgás, ideges nyugtalanság fogta el a gyomromat és a beleimet, hogy vízfolyásos hasmenést produkáltam. Eddig tartottam magam, aztán itt leeresztettem.

Liza feldíszítette a Jézuska hozta fenyőfát a Zsoltival... én addig csomagoltam...
(2009. december 24.)

Ajándékozás

Liza lego vonatozik...

Gyurmázunk...

December 29-én a mosonmagyaróvári kórházban a felnőtt kardiológus megvizsgálta a Lizát, szív ultrahangot csinált. Ugyan nem gyerek vizsgálófejjel csinálta... de azt mondta, hogy olyan nagy vész nem lehet, de azért menjünk el Győrben a gyerek kardiológiára.

Próbáltam kideríteni, hogy mi lehet az oka, annak, hogy a kórokozó átkerült a véráramba. Ám ezt még az orvosok sem tudják. Megesik az ilyen -mondták. Erre én megkérdeztem, hogy ez az immunrendszer gyengeségét mutatja. A válasz: nem... ez egy véletlen... Azt is igyekeztem megtudni, hogy akkor most valami speciális immunerősítést kell-e csinálnom... de a válasz... - Nem kell semmi speciális, sok zöldséget és sok gyümölcsöt kell adni neki (ám ebben eddig sem volt hiány).
Szóval megrendült a hitem a vitaminokban, táplálékkiegészítőkben. Ha ilyen véletlenek vannak, akkor én tömhetem a lányokat mindenféle ezzel-azzal... Bár valószínű, hogy megteszek ezügyben úgyis mindent. Ám úgy, ahogy én gondolom. Én fogom eldönteni a Zsoltival, hogy mit adunk majd nekik... megbeszéljük és kiválaszjuk a sok vitamin és táplálékkiegészítő közül, hogy számunkra melyik kell... Mindenkit meghallgatunk, de a döntés joga a mienk lesz.


Bejegyzés szerkesztése 2010 január 2.
Ha leírom, akkor talán szűnik a félelmem, a rossz hangulatom.
(Persze a lányok előtt mosolygok.)

betegség • kórház

egy nehéz időszak...
Liza megbetegedett... sima torokgyulladásnak indult... talán a Szonjától kapta, akinek tüszős mandulagyulladása volt... Talán (bár én biztos vagyok benne) a gyerekorvos félrekezelte a lánykát nagyon... 6 napi magas csillapíthatatlan lázra, azt mondani, hogy van ilyen... még jó, hogy észnél volt az anyukája. Ezentúl nem hallgatok senkire... én és Zsolti döntünk a gyerekeink dolgaiban...

majd írok róla, ha feldolgoztam...

kérek pukk-ot

Szonja a kocsonyát nevezi így, de hogy miért, arra nem sikerült rájönnünk. Talán, ahogy a nyelve és a szájpadlása között szétnyomja... az pukkanásnak tűnik neki.

vonatok

Éva mamáék Jézuskája hamarabb érkezett meg. Úgy volt, hogy Éva mama hazamegy 19-20-án.

kisvakom

Voltunk dokinéninél, dokibácsinál... Szonjának piros a torka, és a mandulái... Lizának a füle piros, bekukkantott a dokinéni és megállapította mindkettőnél és a torka is piros... Nekem a külső hallójárataimmal nincs gond... viszont belül igen.

Megérkezett a felmentő sereg, egy személyben... Éva mama...
A lányoknak Éva mama Jézuskája hozott egy-egy plüssvakondot. Azt hiszem azzal fog mindkettő lányka aludni., főleg a Szonja.

"a körmérkőzés"

2009. december 13. vasárnap
A szombatról vasárnapra virradó éjszakám ugyancsak ébrenléttel telt... talán 4 órát ha aludtam darabokban.
(Mintha írtam volna már ezt, mármint, hogy keveset és darabokban.)

hihetetlen... már megint egy körfertőzés...

A péntekről szombatra virradó éjszakám meg ébrenléttel telt... talán 2 órát ha aludtam, azt is 10-15 perces darabokban. Reggelre hullafáradt voltam... persze úgy, hogy én sem voltam a topon a még mindig tartó gégegyulladás miatt és kezdett nem tetszeni a Liza sem, mikor délelőtt közölte, hogy anyi - Fáj a fülem... és lám 37,8... Ebéd után aludtam Szonjával egyetemben... Mikor ébredtem... rázott a hideg piszkosul. Na ez kellett csak még. Lázmérés... 38,5... Kalmopirin be... Annyira letaglózott ez a láz, hogy egész estig csak feküdtem kis megszakításokkal... Akkor is Szonja homlokát, állapotát tartottam szemmel... na és persze a Lizáét is... fülcsepp... lámpázás...

jaj...

Kínlódunk rendesen... Szonja kedden este lázasodott be... szerdán és csütörtökön aránylag jól volt... ma lehet a csúcs remélem... lázcsillapítás mellett is állandó hőemelkedése van 37,5-37,9. Felszerelkezvén egy elemlámpával és egy hosszúnyelű fémkanállal benéztem a szájába,megnéztem a torkát, a manduláit. Ami ott bent fogadott... égő pirosság, duzzadt mandulák... persze, hogy nem eszik egész nap semmit a kicsike csütörtök óta... Csütörtök este tejbepapit vacsoráztunk... ő abból is keveset evett... de inni sokat itattam egész nap. Ma olyan ügyes voltam, hogy délelőtt almaturmixot kapott, citrommal és mézzel ízesítve. Ebédre meg répát, krumplit és egy fej vöröshagymát főztem meg a kuktában kicsi sóval és fél maggi leveskockával, majd leturmixoltam... ette... nem sokat, de kétszer egy kicsi adagot... (kis Ikeás műanyag mélytányér 2-szer félig)
Estére olyan hirtelen felszökött a láza, hogy 39,7-ig tartottam ben a popójában a hőmérőt és futottam hűtőfürdőztetni... nem segített, nem voltam elég hatékony... épp hazaért a Zsolti... ő folytatta a második felvonással... ő lehűtötte... közben kapott egy adag Nurofent.. és a hűtés végén egy kúpot... majd negyedóránként néztem a fenekében a hőmérsékletet. Nem tudom más anyukák ezt hogyan vészelik át... nekem fél-1 órán keresztül remegett utánna a kezem az idegességtől...

gennyes...

Szonja megkapta a diagnózist: gennyes mandulagyulladás, és nagyon piros a torka. Ma nem volt lázas délelőtt... 2 körül azért kapott Panadolt, mert 4-5 körül szökik fel a láza... Pancsi előtt mértem neki... 38

Liza oviban volt... 3 után mentünk érte... jó lenne ilyenkor a Szonját nem kivinni a hidegbe... és nekem se kellene kint jönnöm-mennem, de a Lizát valahogy haza kell hozni...

megint mandulák... és gége

Szonja ma nem ment bölcsibe... 1/2 10 körül a dokinéni meghallgatta a tüdejét... és bekukkantott a torkába. A manduláin 3 gyennyes fehér folt. - Mivel láza nincs, egyenlőre nem írok antibiotikumot -mondta. Hát a láz sajnos délutánra megérkezett. Rendkívül berezeltem... 38 fölé ment... bár remélhetőleg "csak" a gyennyes mandulái művelték ezt.

Úgy mellékesen megjegyzem. Annyi de annyi vitamint és egyéb "kütyüt" kapnak a lányok, hogy érthetetlen számomra a betegség ittléte nálunk. A bölcsiben, oviban vannak olyan gyerekek, akik koszosak, ápolatlanok, szüleik, nagyszüleik is azok (csak azért tudom, mert látom őket nap, mint nap)... és azok a gyerekek nem betegek (ez a bölcsis részről valaki megerősítette). Valószínű, hogy egyáltalán nem is kapnak semmiféle vitamint... és... tehát nem értem... a kosz úgy látszik jó dolog valahol...

• C-vitamin• reggel, délután, este... por formájú, folyadékban elkeverhető
• Béres-csepp • 5-5 csepp reggel és este
• Spirulina tabletta • reggel és este
• Ganoderma kapszula • reggel és este
• Multivitamin rágótabletta • 2 naponta
• Mézes fokhagyma • az utóbbi 5 napban
• Bionet balzsam az orr alá • reggel

ez bőven oké... szerintem... még talán sok is...

Adél szerint a bölcsis betegségek kikerülhetetlenek... Flóriánnak is sokszor volt tüszős mandula gyulladása.

Én meg nagyon rekedt vagyok, géggyulladás... Liza "hagyta rám"... kíméljem a hangomat, ne menjek hidegre... orrcseppet használjak és szedjek gyulladáscsökkentőt... igyak meleg teát... ez volt az orvos tanácsa.

a mikuláscsomag

Mindkét kicsi lányom megkapta az ovis, illetve a bölcsis mikulás csomagot. Lizáéknál pénteken jött a Mikulás, mivel Liza nem volt jelen, az ő csomagját otthagyta a csoportszobában... a konyhai dolgozók mikulása ma hozta az ovis gyerekeknek a meglepetést. Szonjáéknál a bölcsiben ma jött az őszszakállú, nagy pocakos Télapó. Énekeket énekeltek neki.
Mindkettő lányka kapaszkodott erősen a csomagjába hazafelé jövet. Az autóban a két gyerekülés közti papírtáskába tettem be... ők még ott is szorongatták... középre állt mindkettő keze egészen hazáig. Persze... rá voltak gerjedve... nem kapnak ilyet sűrűn, jobban mondva inkább ritkán... és ez így jó.

a mi koszorúnk

Zsolti délelőtt dolgozott... bronzvasárnap...
Mi a lányokkal meg tettünk-vettünk, játszottunk...
Ma végre elkészült a mi Adventi koszorúnk is. Zsolti kötözte rá a tujaágakat, én meg a díszítés készatettem el.
Majd lefényképezem.

Mikulás

Voltunk Német Kisebbségi Karácsonyi Ünnepségen a művelődési házban.
Liza, Kornél, Mami és a Papa 3-ra mentek...
Mi: Adél, Flóri, Szonja és én... 4-1/2 5 körül értünk oda. Voltak a műsorban jó részek, ám Szonjának rugók voltak a lábaiban, többször ki kellett mennünk a teremből.

OTTHONI MIKULÁS... idén hozzánk jött

• Kornél: - Apa, te vagy a télapó...ne butáskodj már...

Adél, Krisztián (a télapó) és a Kornél nevettek... de a felnőtt részek fojtották vissza a nevetést... mi többiek meg énekeltük a mikulás énekeket... Szonjának, Lizának és a Flórinak nem tűnt fel az incidens... Azt hiszem - és szerintem a többiek is ilyen állásponton vannak - legközelebb már idegen Mikulás kell hívni.
Liza kicsit megszeppenve nézett rám végig, de énekelte az énekeket... ő tudta a legjobban a szöveget, sokszor "utána mentünk" mi felnőttek is. A Mikulás kérdezett... és ő válaszolt... ügyesen... (csak pislogtam... milyen kis talpraesett).

A lányok eperbabát, áfonyababát... (törékeny dologot) kaptak... Liza babájának már le is tört a feje... ragasztás alatt van. Valamint 1-1 textilangyalkát... 1-1 textil csillagot... és 1-1 csengettyűt kaptak meg sok mandarint... és földimogyorót... na meg persze 2-2 kindertojást.

Kornélt a Télapó felkapta és ki akarta vinni a akrampuszoknak... Lizának ez nem tetszett... Szonja meg azt hajtogatta utána, hogy a Kornélt odaadja a Télapó a krampuszoknak, mert rossz volt...

lányok

Szonja mosolyog, Liza magyaráz

ugatás

Liza ugat, mélyen, jó mélyen. A dokinéni azt mondta, hogy géggyulladás.
Népi gyógymód:
Mézes fokhagyma
http://www.ritakonyhaja.hu/egeszseg-konyha/elteto-alapanyagok/1637-antibiotikum-helyett-mezes-fokhagyma.html
ették...

a nagy mandarinzabálók

2009. december 2. szerda
...

2009. december 1. kedd
Hétfőn és kedden a Gazdabolt készülő weboldalát csináltam. Nagy munka. Mindkét nap este kidőltem 1/2 9-kor. Bár a hétfői a lányok felkérésére alakult úgy. Elég hangosan értésemre adták, hogy velem akarnak aludni. Na ez kedden is folytatódott, de akkor 5 perc ramazuri után elcsendesedett az Anyi kórus... és elaludtak... ám én is külön, mindenki a saját ágyikójában.

2009. november 30. hétfő
mióta mandarin szezon van, azóta mi esszük a mandarint, de nem is keveset. Kislányaim meg vannak érte bolondulva. Az élelmiszerboltban az első felkiálltás... -Anyi vagyünk mandarint, meg narancsot... és almát. Bár az alma most valamennyire háttérbe szorult, az első helyezet a mandarin. Betesszük a spájzba. maj indul a vándorlás... az ajtó kikulcsolása... és a gyümölcs megszerzése... és pucolása. Mindketten profik a dologban.

születésnapi zsúr

2009. november 29. vasárnap
takarítás

2009. november 28. szombat
Barnás 1 éves

képek jönnek... és mesélés...

pókcsípés

Szonjának a vádliján van egy nagy dudoros folt, melynek a kerete piros, mintha Lyme-folt lenne... és a fenekén is van kettő csípésnyom egymáshoz közel, az meg egybeolvadva dudorodik ki piros szegéllyel. A dokinéni szerint pókcsípés. (Én csalánkiütésnek néztem.) A teendő: Calcimusk-ot kell adni neki reggel, este fél-fél adagot.

szorít • oldódik • huncutkodik

Mi minden szoríthat.
Szoríthat a cipő, a ruha, a melltartó és a mellkas... fájhat a derék és a hát. Ma voltam mellkasröntgen, elküldött a dokim. A tüdő szép és jó... tiszta minden odabent. Ám a hátam, derekam még mindig fáj. Talán megfázott... esetleg még hozzájött a megizzadok kimegyek a hidegre dolog.... valamint a rossz tartás és a gyenge hátizomzat. Na persze... sokminden lehet.

Liza és az ovi... egyre nagyobb haverok... huncutkodik a kicsike... oldódik...

Szonja meg a másik huncut, ujja köré csavarja az egész bölcsit.

óvodai fogadó óra

2009. november 23. szerda
Fáj a derekam 1 hete... óóó... kínlódok rendesen, de kifelé nem mutatom... minek, csak kapnám innen-onnan a jobbnál-jobb tanácsokat, mint mikor ekcémás volt a kezem (ám semmi sem segített a tanácsok közül, pedig kipróbáltam mindet)... Majd megoldom egyedül... Szeretek egyedül dolgokat megoldani. Nem csődítem az embereket magam köré... és osztom a feladatokat... és kérem a segítségüket... Nekem így jó.

2009. november 24. kedd
Óvodai fogadó óra volt. Én egy órára mentem. Lizát oda-vissza dícsérték.
Ügyes kislány, okos, nagyon választékosan beszél, nagy a szókincse. Szépen rajzol és fest. Felismeri és megnevezi a testrészeket, persze már a nehezebb kategóriából. A szineket és árnyalatait ismeri. Jól számol. Szépen mondja a verseket. Ritmus érzéke nagyon jó. Az óvónéni szerint a zene iránt nagyon érdeklődő. A lüktető ritmust ügyesen utánozza. Olyan feladatokat és játékokat is megcsinál, mint a nagycsoportosok, illetve még azok sem tudják mind. Egy bibi van vele... a kapcsolatteremtése még nem az igazi, de alakul... Beáll már vonatozni. Kommunikál a gyerekekkel és a felnőtekkel. Kis létszámú csoportban (12 fő... amúgy 25-en vannak) nagyon nyílt lesz... és közlékeny. Az óvónénije mondta, hogy volt már ilyen kisgyerekük nem is egy, aki kisebb létszámú csoportban érezte jól magát. Liza megfigyelő, szemlélő típus, a 25 fő figyelése nehéz feladat lehet. Kicsikém megfigyel, utánoz, tanul... és okosodik. Lehet, hogy egy művészlélek lakozik benne. Nem lesz olyan átlaggyerek, mint a többi. persze a művészek mindig is kilógtak az átlagból.
Egy szó, mint száz BÜSZKE voltam az én kicsi (nagy) lányomra.


Katinka nem volt...