májusfa állítás + filmklub

Szonja cumija eltűnt

locsolkodás

első nap az oviban

Liza aznap mikor mentünk Győrbe a gyerekkardiológiára, már az odafelé úton sokat ásítozott, ami mindig gyanús szokott nekem lenni, ha kialussza magát. Liza akkor ásítozik nagyokat, mikor megy fel a testhője... vagyis lázas beteg lesz... és igen sajnos ez beigazolódott... (persze az oviban megint tombol valami vírus, ami magas lázzal jár) délutánra, mire hazaértünk már lázas volt, majd a Szonja is elkapta... így egy, másfél hét itthoni rabság következett lázcsillapítókkal és részemről aggódással megspékelve.

gyerek kardiológia

Elérkezett a várva várt nap. Végre eljutottunk az éves felülvizsgálatra Lizával a győri gyerekkardiológiára. Szerencsére fix időpontra hívják be a kis pácienseket és így nem kell sokat várakozni. Liza nagyon jól viseli már a vizsgálatokat... kis korában ennek ellenkezőjét produkálta, de ahogy nőtt, növekedett, egyre toleránsabb mindennel, köztük eme dologgal is.
Egy szál bugyira le kellett vetkőztetni... először EKG-t készítettek majd a doktornő meghallgatta alaposan sztetoszkóppal elöl és hátul. Én meg csak fogtam kicsi lánykám kezét és mosolyogtam rá, s ő mindig visszamosolygott jelezvén, hogy - Anya, én már ügyes vagyok...
Majd következett az alapos szív ultrahang vizsgálat... jó darabig eltartott... a doktornő alapos volt... keresett... nézett, hallgatott... ám nem mondott semmit... a hallgatás nem jó jel... az jelenthet jós és rosszat is. Egy idő után megtörtem a csöndet és kérdeztem... hogy valami baj van esetleg... A válasz: - Nem találom a lyukat... Na erre nem számítottam... jó azért reménykedtem benne... A helyzet az, hogy a lyuk a kamrák közti izmos részen van, ami eleve redőzött is... szóval megbújhat... Ám ezek szerint annyira, de annyira kicsi, hogy igazán nehéz megtalálni... na de végül meglett a kis fránya lyukacska. A doktornő mondta, hogy a sztetoszkóppal teljesen kivehető, tehát hallható, hogy van valahol valamicske...
Szóval egy év múlva megint felülvizsgálat.

megint benyeltünk valamit

Liza és én elkaptunk valami vírust, ami hányással és hasmenéssel jár... Szonja rakta fel a pontot az i-re, hogy ő se maradjon ki, neki kötőhártya gyulladása lett, ám szerencsére a mi kínunk elkerülte őt.
Imádom mikor itthon "fetrengünk"... mindenki valami saját szenvedéssel.

ugri park

Nagy izgalom várták a lányok ezt a napot... én meg reménykedtem, hogy el tud mindkettő menni.

Péntek reggel... készülődés... hamarabb ébredés... és korábban indulás, de most valahogyan minden összejött, talán a cél mozgatta őket ügyesen... hogy volt miért sietni. Délután mikor mentem értük az oviba, a lelkesedés már alábbhagyott... túl voltak rajta, jó volt nekik... meséltek valamicskét. Igazából én több mesélést, jobb élménybeszámolót vártam volna tőlük... de hát...

és végre

Sikerült összehozni egy találkát Katával és Tamással... jót beszélgettünk, miközben Mankájukra a nagyszülők vigyáztak, hogy zavartalan legyen a csevegés... Liza és Szonja pedig a teraszon voltak szinte 2 órán keresztül, krétával rajzoltak és elfoglalták magukat ezzel-azzal.

játszóterek

Végre jó idő volt, ami arra készteti a szülőt és gyermekeit, hogy kimenjenek a szabadba és róják az utakat. Ez a sétálás arra jó, hogy este a gyerekek beessenek az ágyba és rögtön elaludjanak... ez az úgynevezett "fárasztási hadművelet", ami mindig beválik. Zsolti dolgozott... én meg, hogy ne otthon kínlódjunk elindultunk játszóterezni... először a jánosi játszótéren voltunk, majd a péteri játszóteret is bevettük. Itt is ott is vannak játékok, amik nem annyira használhatók és vannak persze olyanok is, amik nagyon bejönnek a lányoknak. A egyik jánosi játszótéren például vannak gumik növekedő nagyságban, melyek nagyon tetszenek.

vendégek • perecek

Fücsi • Soma • Zsombor • Jácint

Végre találkoztunk. Régen voltak már nálunk, de mi is régen jártunk feléjük. Na de most... megkértem őket, hogy 10 óra körül érjenek ide... én naív meg rászámoltam 1 órát, mert mindig késni szoktak... de most 9:40-kor megérkeztek... Zsolti még dolgozott... mi meg pizsamában rohangáltunk fel s alá a lakásban. Ám őket ez nem zavarta... mi is állítottunk már így be hozzájuk. Megesik az ilyen és gyorsan át kell siklani rajta.

A kölkök nagyon jól érezték magukat... Soma, Liza és Szonja 3-asban sokat játszottak... egyszóval elvoltak... Zsombor meg felsöpörte a lenti szintet egy partvissal és csábította a lépcső.

egy hét fejfájás

Jó egy hét fejfájás után... és vakarózásmentes napok után... gyógyultnak nyilvánított az orvos. A legnehezebb az egészben nemis a fejfájás volt, hanem az, hogy ne vakarjam meg a viszkető, csikizően bizsergő arcomat és a fejbőrömet. Na meg a másik nehézség, hogy a lányokhoz és a Zsoltihoz se érjek hozzá... Kezemet sokszor, de mennyiszer megmostam.

övsömör

Sajnos sikerült megismerkednem eme betegséggel... szombat este kezdődött... fájt a fejem. Majd reggelre elmúlik gondoltam és idejében lefeküdtem, az éjszakát végigaludtam, ám reggel nem bírtam kikelni az ágyból, annyira fájt a arcos s fejem jobb oldala. Biztosan a fogam... na akkor hova és kihez rohanjak. Délután a bal szemöldökömnél egy "pattanástelepet" fedeztem fel, ami kísértetiesen hasonlított a száj körüli herpeszre... ami nekem még sohasem volt, de tudtam, hogyan néz ki. Hétfőn az orvosnál kezdtem, aki azt a diagnózist mondta ki, amit én előző nap a net segítségével felállítottam: övsömör.

ovis néptánc

Az ovis néptánc hetente szerdánként van.
Liza nagyon szereti és várja mindig ezt a napot. Igazából még nem láttam őt, őket táncolni, de ami késik, nem múlik. Kicsit hamarabb érkeztem, mint ahogy vége szokott lenni a táncnak. Az ajtó előtt álltam és hallgattam a kiszűrődő zajokat... éneklés, topogás, tapsolás... most fordul felkiáltás... nagyon jókat mosolyogtam és úgy, de úgy megnéztem volna a produkciót.
Liza azzal jött ki a teremből, hogy: -Anyi, képzeld el fel fogunk lépni... de szilvi néni nem lesz ott, hanem az anyukája segít majd nekünk... Annyira, de annyira várom már, hogy lássam a csapatot táncolni.

Kicsi Liza mindig valami énekkel jön haza a néptáncról... úgyhogy e téren tudok mindent...

Hármat tojott a fekete kánya,
engem szeret a kend barna lánya.
Kikityenbe, kukutyomba,
gyere rózsám a kocsimba.
Nem ülök én a kend kocsijába,
nem kell nékem a kend barna lánya.
Kikityenbe, kukutyomba,
gyere rózsám a kocsimba.

családi gyerekfarsang

Flórián, Kornél, Bálint, Szonja, Liza...

Reni • Hajni

Telefonált a Hajni - Liza ovis barátnőjének, a Renátának az anyukája -, hogy átjönnének játszani.
Persze... egy fél óra múlva már itt is voltak, addig Liza és Szonja rohangáltak folyamatosan az ajtóhoz és ki kukucskáltak, hogy megérkezett-e már a Reni. Ezt egy idő után megunva odaültek a bejárati ajtónál lévő székre és vártak. Ezt az örömöt... hihetetlenek a gyerekek... tőlük kellene tanulnunk...

költözik a dolgozósarok

Eljutottunk odáig, hogy döntés született ez ügyben és a kivitelezés is elkezdődött.

Költözi a dolgozósarok a nappaliból - az általam csak rumliszobának elnevezett - eredetileg dolgozószobának tervezett helyiségbe. Zsolti jó pár ládába pakolt cuccokat... Krisztiánnal pedig kihordtak onnan bútorokat majd összeállítottak egy íróasztalt... miután én jól felporszívóztam és felmostam a követ.
(Zsolti régi íróasztala most itt áll a nappaliban és folyik a szelektálási folyamat... fő cél: kiüríteni minden fiókját... ugyanis eladjuk... legfőbb oka ennek, hogy nagy és nem lehet rá monitort tenni, így gyerek íróasztalnak nem használható...)

Lassan, de biztosan alakul... Igazából jó lenne gyorsan túl lenni rajta... most a nappali is pakolóövezet... így nagy a káosz.

akvarell

Járok festeni... kéthetente csütörtökön... Jó lenne hetente... bár ezt a tevékenységet minden nap el tudnám képzelni magamnak.

Most az akvarell technikáját tanuljuk... vagyis csak én vagyok rákattanva... a többieknek nem jön be annyira, mint nekem. Edit szerint az egyik legnehezebb technika. Máshogyan kell hozzákezdeni egy ilyen képhez, mint egy akril, tempera vagy olajképhez... ezeknél, mivel fedőfestékek van lehetőség a javításra... mivel fedik egymást... valamint a legvégén kell a csúcsfényeket felvinni.

Az akvarell pont az ellenkezője... nagyon át kell gondolni, hogy hol lesznek a legvilágosabb részek, mert itt fokozatosan kell felvinni a rétegeket a világostól a sötét felé haladva. Az akvarell nem fedőfesték, tehát javítási lehetőség nincsen... Na engem pont ezek a nehézségek vonzanak.

rajzolás

Annyi, de annyi rajzot tudnék felpakolni ide... ám azokat először le kellene fényképezni... és lenne velük elég munka... egyenlőre mappákba gyűjtöm... és majd időt szakítok rá, hogy felkerüljön egy-kettő ide.

Liza nagyon szeret rajzolni és tud is. (szeretném ha ő...)

Szonja meg persze, ha látja, hogy a testvére rajzol, akkor ő is neki kezd... ő is tud... látván a kiscsoportosok mappáit... így tudom hasonlítani a korosztályához.

lányok a néptáncon

Zsoltit, hogy kíméljem... a lánykáinkat magammal vittem néptáncra. Érdekes felállás ez ilyenkor, pörgős kislányok, akik nem tudnak megülni a fenekükön, ha másokat is mozgásban látnak. Ez felfokozódik és, mint akiknek zabszem van a fenekükben, pörögnek, forognak, nyüzsögnek. Voltak ott más gyerekek is, persze testvér nélkül. Gondolkodtam... ha Liza vagy Szonja egyedül lett volna, akkor ők is külön-külön nyugisan elüldögéltek volna. Ám így felpörgették egymást... és persze engem is. Végkövetkeztetésem: nagyon fárasztó ez így.

magnézium • kálium • kálcium

Most e téma körül forognak, pörögnek, száguldanak, cammognak a gondolataim.
Milyen táplálék tartalmazza eme alkotóelemeket és mekkora mértékben... sok helyen kutakodtam... és sok felfedezést tettem e témában...

itt közlöm MAJD...