Néha elgondolkodom azon, hogy mikor csak a Liza volt még, annyi de annyi időm volt... és mégsem használtam ki, akkor ugyanis elég elfoglaltnak éreztem magam, akinek annyi teendője van. Majd jött a második terhesség, és az első csemete terelgetése mellett fejlődött a pocakban a kicsike... ez is nehéz volt... Megszületett a Szonja pici lányunk... és akkor döbbentem rá a tényre, hogy a Liza mellett annyi mindent tudtam volna még csinálni... csakhát, akkor mikor beletanul az ember az anyaságba, akkor nagyon elfoglaltnak érzi magát... (pedig annyira nem is az, csak az újdonság, a baba elvarázsolja és leköti)... na és most azon merengek, hogy ha majd bölcsibe adom a Szonját és visszamegyek dolgozni, az még nehezebb lesz... és a saját magamra fordított idő még kevesebb lesz... így is mindent sebtíben csinálok, ami saját magammal kapcsolatos... volt olyan időszak is, hogy nem reggeliztem sokáig és csak ebédre kaptam be futás közben valamit... hát a gyomromnak nem tett jót a csak kávé... naja... ezt már nem csinálom, mert Zsolti "megtanított rá" (jobban mondva jól letolt mindig)... hogy ilyet nem lehet csinálni... míg a lányoknak készítem a falatokat, én is csipegessek...
1 óra körül látogatók érkeztek... csak úgy hirtelen... Fücsi és Jácint... nem készültem... erre Fücsi azt mondta: - Nem is akartak szólni, hogy ne okozzanak gondot... -Oké!
Szonja aludt... Liza jól elvolt Fücsivel és Jácinttal... majd elmentünk LEGO-t "túrni"... 3 emberkével és 1 malackával lettünk gazdagabbak... nem terveztem eme dolgok beszerzését... csakhát félórás lego-ba kutatás után kellett egy kis kincs a lányoknak...
-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése