Aki fázik vacogjon,
Fújja körmét, topojon,
Földig érő tucsmában, (kucsmában)
Nyakig érő csizmában,
búrkolózzék bundába,
bújjon be a dunyhába,
Üljön rá a kályhára,
Mindjárt megmelegszik.
Az én szívem kis óra Szeretet a rugója
Mindig csak azt ketyegi: édesanyát szereti.
Liza ma mondta, mikor hazaért az oviból: - Anya, ma egyszer sem sírtam az oviban. Ügyes voltam. Rajzoltam is, ettem is.
Szonja dolgai:
Kicsi lányom január ötödike óta wc-re (bilire) jár... (egy nap ugyan csak egyszer-kétszer jut eszébe). Először csak azt hittem, hogy ez csak egy alkalommal fordult elő... éppen olyan kedve volt... vagy látta a Lizánál és ő is akarta... de nem... "állandósult". Azt mondja: pisi... pisi... gyosan... gyosan... (ezt szoktam mondani a Lizának, mikor szól, hogy pisilnie kell - mármint csak azt, hogy gyorsan, gyorsan) Szonja elfut a wc-ig... mutatja a pelusát... és mondja: -Anya, pelus... Leveszem neki, felültetem őt a wc szűkítőre vagy ráültetem a bilire... ül ott egy kicsit, majd mondja: kész... és pattan is le róla... Na eddig még semmi eredmény nem csurgott ill. pottyant a wc-be ill. a bilibe... de nem akarom a próbálkozását kerékbe törni... A pelusról való önleszoktatást gyakorolja...
Márti mami is vigyázott azóta párszor a Szonjára... ő is megcsinálta ezt az akciót vele párszor... mert azt gondolta, hogy ezt otthon biztosan gyakoroljuk... meg is beszéltük, hogy én, az anyja nem próbálkoztam nála... magától kezdte... csinálja csak...
Azt is megfigyeltem nála, hogy ha kakil a pelusába és nem veszem ki rögtön, és ő ráül, akkor ficereg a fenekén... és mutatja a pelusát... - Csípi a fenekedet? - kérdezem tőle... - Idem... válaszolja. - Cseréljem ki? - Idem... és megfogja a kezem és elvezet a kanapéig... az ágyig, ahol pelenkáját szoktunk cserélni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése