gyógyulunk... furkósbot

A mai nap is kínlódós volt... Liza már jól van, hője még fel-fel ugrik 37,3-ig. Szonjának láza is volt, rólam nem is beszélve... Délelőtt a Zsolti fél 10 körül megjelent, hogy itt van, hazaküldték... (köszi Frici papa, Márti mami) hát jó volt, hogy itthon volt. Holnap remélhetőleg már mindenki jól lesz...

Estére sokasodtak a kínjaim. Lázas voltam egész nap, pedig tele voltam lázcsillapítókkal, tüsszögtem, orrom folyt, bedugult, köhögtem ugatva, ami nagyon fájt, könnyeztem és begyulladt a szemem is (kötőhártyagyulladás)... na ekkor mondtam a Zsoltinak mikor megkérdezte, hogyan tudna segíteni nekem... - Hozz egy furkósbotot és üss le, mert nem bírom... -mondtam... és ha én ilyet mondok, akkor ott bizony már baj van... sokmindent kibírok, de ez már... Aludni nem tudtam egy darabig, sehogy sem volt jó... Majd 1 óra Bioptron lámpázás, több liter forró, meleg mézes, citromos tea na és persze kamillatea elfogyasztása és több kanál méz lenyelése után, kezdett felszakadozni a letapadt cucc a torkomról... és sikerült vízszintesbe kerülnöm. Ilyen betegségem régen volt és a közeljövőben nem is szándékozom újra találkozni vele.
(A negyedik csomag százas zsebkendőt "fogyasztom"... jó a lányoknak is kellett belőle pár, de csak orrtörlésre, nekik az orrfújás orrszívással történik...)

Esett a hó csütörtökön... és mi nem tudtunk azóta kimozdulni, pedig a lányok biztosan élveznék a havat... főleg Szonja, aki félévesen "találkozott" eddig csak a hóval.