péntek, július 02, 2010

a ma esti műsor avagy korlátok nélkül

Mint egyik előző bejegyzésemben már említettem, Szonja kiságyának korlátja "veszített" magasságából. Ezáltal simán, szinte akadálymentesen közlekedik őnagysága. Kiérdemelte ezt a jelzőt: őnagysága. Fittyet hány mindenre... Lizának eddig ilyen megmozdulása sohasem volt az elalvás terén és azt hiszem nem is lesz.

(KIS HELYESBÍTÉS... egyik barátnőm észrevétele alapján. - Kevés olyan gyerek van, aki 3 évesen rácsos ágyban alszik... Nagyon jó kis csaj ez a Szonja, hogy eddig ügyesen bent maradt... és a másik is nagyon kis kötelességtudó, hogy eddig nem próbálta megtanítani kimászni... Persze, hogy kimászik, most hogy már nem rácsoságynak számít az ágya...)

Nagy nehezen elértem, elértük, hogy mindkettő lányka az ágyában maradjon... Liza is felpörgött a Szonja révén, de ő gyorsan befeküdt, kétszer még behívott magához, egyik alkalommal, hogy csukjam be az ablakot, mert ő aludni akar és zavarja az öntöző monoton kattogása. Második alkalommal meg, hogy - Nagyon szeretlek anyi... Ha nagy leszek hajtogathatok én is? (ugyanis ruhákat hajtogattam a szomszéd szobában)... és - Anyi én sohasem fogok elköltözni itthonról... Oszt bevágta a szundit. (Szegénykém ma nem volt jó formában, fájt a pocija és egyszer hasmenése is volt, délutánra meg felszökött a láza 38,5-re... valószínű Szonja vírusa kezdte ki őt... sokáig bírta a drága... remélem hamar túl leszünk rajta.)


Szonja műsora a következő volt, amit 15-20 perc alatt lezavart (minden műsorszám után visszamászott az ágyába - majd újból kimászott).
  1. Először a csacsijáért mászott ki az ágyból.
  2. Majd egy csupasz feneket láttam a wc felé menni... - Pisilni kell...
  3. Következő húzása 2 perc elteltével következett be... - Kakilni kell... újból egy letolt pizsinadrágos csupasz fenekű Szonja vonult a wc felé...
  4. - Api gyere gyorsan... - kézenfogta apját és húzta be a szobájába. - Nézd ezt holnap le kell innen szerelni, mert anyi nem tudta.
  5. Mikor lesz már reggel? - Api én nem vagyok álmos.
  6. A vakondomat meg kell keresni.
  7. - Pisilni kell... persze ebből már nem lett semmi...
  8. Majd kakilni kell... ebből pisi lett...
Végül Zsoltival kettesben ráparancsoltunk, hogy most már ne járkáljon... és leosontunk az emeletről... Még 2 percig magyarázott valamit, majd visszamászott... Most csend van.


1 megjegyzés:

Kata írta...

gratulálok mindkét lányhoz, de komolyan!!!!
Óriás fazonok, ki ezért, ki azért! Nektek meg.......kitartás:)