szerda, március 31, 2010

óvodai fényképezés

Na ma volt az óvodai fényképezés... én egyéni képet nem kértem... Mint utólag kiderült - Pattitól tudtam meg - nem kell mind a 10 képet megvenni, lehet csak 1 képet is. Na legközelebb már okosabb leszek ilyen téren. Bár én szebb képeket csinálok, legalábbis a hirdető plakáton szereplő mintaképeket nézvén. Ám csoportképet rendeltem. Ili dadus reggel mondta, hogy megpróbálja a Lizát odavarázsolni a képre... Éva óvótól délután megtudtam, hogy nem volt olyan gond vele, hogy nem akart odaállni, mint tavaly. 3 hét múlva meglátjuk az eredményt...



Liza ebben a ruhában volt, amit előző nap az Emi-től és a Walter-től kapott.
Szonját is le kellett fényképezni, mert ő is beállt a ficus alá...

egy nehéz reggel

Vannak reggelek, amikor minden megy, mint a karikacsapás. Akkor az ember lánya jó hangulattal indul neki a napnak. Ám vannak (sajnos) olyan reggelek, amikor semmi sem sikerül, minden balul sül el. Ma egy ilyen reggelre ébredtünk. Ébredtünk? A lányok nem igazán akarták kinyitni a szemüket... és a keltegetés ilyenkor egy nagyon nehéz feladat. Mikor végre sikerül, akkor meg nyűgösek, semmit sem akarnak...
- Engem, anyi öltöztessen - hangzik mindkettő szájából. Liza meggyőzhető már, hogy öltözzön csak egyedül, mert mindenkit - beleértve magamat is - nem tudom egyszerre felöltöztetni. Szonja meg kapálózik, kicsúszik az apja kezéből... rugdosódik... - Én csak anyit szeretem - kijelentések közepette. (Persze 2 perc elteltével már bújik az apjához.)
Egy szó mint száz... megszenvedtünk reggel az öltözködéssel és a többi dologgal... 7:53-kor sikerült elindulnunk itthonról, miközben szakadt az eső... (Zsolti meg fél 8 előtt biciklivel elhúzott... nem bírta a kiképzést... szeretett volna velünk jönni fél nyolckor autóval, hogy ne ázzon meg) A reggeli indulás 7:30 körül szokott lenni... Először Lizát az oviba, majd Szonját a bölcsibe adom le... ám valamikor meg kell cserélni a dolgot, mert Szonjáéknál reggel 8-kor van reggeli... Lizáéknál 1/2 9-ig kell beérni... és 9-kor van reggeli (vagy inkább 10 órai)

kedd, március 30, 2010

kenyérkenés




Milyen egy szuper anya?

Hát igen... minden relatív...

Én most nem igazán vagyok a topon... elfelejtek dolgokat... na persze nem olyan vészes a dolog, mert semmi egetrengetően fontosat nem hagyok ki... csak hát...

Tegnap azt hittem, hogy ma van... Március 29-ére beszéltem meg a Liza ovi pszichológusával a találkozót 13 órára... Zsoltinak éppen mondtam 13 óra körül, hogy holnap (azaz kedden - mivel Liza is akkor járt hozzá -) találkozom a Katinkával... hamarabb kell ebédelnünk, vagy legalábbis fél 1 és egy között le kell zavarni az ebédet, hogy 13 órára odaérjek. Na puff neki... 13:15-kor tudatosult bennem, hogy az a holnap ma van... rohanás... 20 perc beszélgetés...

Ma azt hittem, hogy holnap van, amikor is óvodai fényképezés lesz...
Én mára öltöztettem fel szép ruhába a kicsi lányomat és csináltam neki két copfot... nem baj... ez orvosolható... holnap is szép ruhába megy...

Normális ez?

vasárnap, március 28, 2010

attrakció

Szonja és Liza csúszdáztak... sokat... Szonja csak bukót - így hívja ő - volt hajlandó felvenni... - Sapkát nem kéjek.






Szonja teker

Van egy szuper tolható triciklink, amivel anno Liza nem tudott megtanulni tekerni... vettünk egy másikat (használt, régi), amit rögtön tekert... Tanulhattam volna ebből az esetből, de nem tettem... Szonja sem tekerte a szuper triciklit... ráült ma a régi, ronda triciklire és tekerte...

na ennyit erről...

szombat, március 27, 2010

Liza biciklizni tanul...

Seprűnyél... kölcsönkapott csodabicikli, jó régi... de amivel minden gyerek meg tud tanulni két keréken tekerni...


a csodabicikli...

a szuper, tolható tricikli...

csütörtök, március 25, 2010

cipőmutogatás

A mai nap a cipőmutogatás jegyében telt... Liza vitte magával reggel a hátizsákjában, hogy ő majd abban sétál el a művelődési házba, a színházi előadásra... Szonja a sportcipőjébe ment a bölcsibe... rögtön meg is mutatta a Pattinak és Éva néninek.. délután meg a galériában is megmutogatták...

ovis színház

Liza ma elmehetett az ovisokkal színházi előadásra... Csak a középsősök és nagycsoportosok mehettek... Liza másodszorra kiscsoportos (nehezen szokott be... vegyes csoportok vannak... és évvesztesnek számít... valamelyik csoportot kétszer akartam vele járatni, hát a kiscsoport lett). Mióta lassan két éve ovis, ebéd után nem alszik, így őt is vitték magukkal és nagyon tetszett neki. Az óvónénijét még nem kérdeztem, de valószínű ügyesen végigülte az ovis színházi előadást. Belőle annyit sikerült kihúznom, hogy nagyon jó volt... - Mi voltunk a nézők... és volt ott egy ember, aki beöltözött szamárnak...

galéria

Ma voltunk a galériába... hogy majd én is rajzolok újra. Kitaláltam, hogy viszem magammal a lányokat is, mivel nem tudom őket hova tenni és hát már nagyon régen voltam... pedig nagyon szeretném ezt a "programot" kikapcsolódásnak, feltöltődésnek. Volt ott minden, csak én nem tudtam semmi rajzolás félét produkálni... Edit nagyon segítőkész volt... kipakolt a csajoknak a földre két jó nagy csomagolópapírt... a Lizát ráfektette és körberajzolta... Szonja nem akarta ezt a műveletet... kaptak sok filctollat és zsírkrétát, de engem nem engedtek el maguk mellől, főleg a Szonja lánykám. Tanulsága a dolognak... ez így nem megy... a bébiszitter lesz a megoldás... vagy a Márti mami... vagy a kettő felváltva, hiszen mostantól csak kéthetente van.

egy régi...

Egy régi nagy kedvenc...
http://www.nekweb.com/

http://www.nekweb.com/#/ITA/album

Mostanában megint sokat hallgatom (ez a dolgozós zeném). A lányokanak is van egy kedvenc számuk - persze miattam-, amire a kanapé körül szoktak futkározni... Zsolti már ki van akadva, hogy már megint a "futós szám".
http://www.youtube.com/watch?v=vPhH0WzJDwE
(jobb minőségben nem találtam meg a neten)

Belinkelhetném az összes albumát, az összes számát... de nem teszem...

szerda, március 24, 2010

cipővásárlás

Liza kapott egy topánt... Szonja meg egy sportcipőt és egy bőr cipőcskét, magasszárút, lilát... nagyon tuti...

kedd, március 23, 2010

kavicshegy

A kavicshegy megmászása...







Aztán megérkezett a Kornél és a Flórián...




Hanna • Kata • Tamás

http://lajtalany.blogspot.com/2010/03/szocializalodunk-vagy-megsem.html

Hát igen... ez így történt...

hétfő, március 22, 2010

játszótér

játszótéren várakozás... Kata... Hanna találkozás...

vasárnap, március 21, 2010

Dunasziget • denkpáli hallépcső

Ez volt az utolsó szabad hétvégénk... jól ki is használtuk... Szombaton és vasárnap is kirándulni voltunk. Szigetközbe akartunk menni a dunakiliti gáthoz, de "lebeszéltek" róla... mert hát két kisgyerekkel nem biztos, hogy jó ötlet egy duzzasztóhoz menni, ahol folyamatosan fogni kell a kezüket.
Szombaton a Peti ajánlott egy másik kirándulási lehetőséget, még térképeket is adott... itt is van híd... és zubogó víz... kavicsokat is lehet dobálni és a kis csajoknak biztos tetszeni fog. Dunaszigetig én vezettem, de mikor felértünk a gátra... ott én beszari nem mertem tovább vezetni... tilos behajtani... kivéve célforgalom... Zsolti bizonygatta, hogy a Peti úgy mesélte, hogy ők is autóval mentek be... én fel akartam hívni... de nem volt engedélyezett hálózat... hát igen határmentén ez megesik... Zsolti vette át a vezetést... aztán beljebb találkoztunk több autóval is...

Az odafelé úton áthaladtunk egy kiserdőn, aminek az alján ezer s ezer hóvirág volt, mintha hóvirág szőnyeg lett volna. Most utólag már tudom, hogy meg kellett volna állnunk, hogy lefényképezzem (majd talán jövőre).

Tetszett a lányoknak a program... kavicsdobálás, kavicsdobálás és újra kavicsdobálás. Mikor az első hídnál kiszálltunk az autóból, ők már nem is akartak visszaszállni... a hallépcsőig futottak a kocsi mellett... persze én is, bár én csak gyorsabban és nagyokat lépve tettem meg a távot.



Azért itt is kellett fogni a kezüket.
(A gyerekeket vonza a híd, a víz és a kavicsok.)






Még kavicsot... még... még... még...


szombat, március 20, 2010

győri állatkert

Délelőtt a Pattinál és a Bálintnál voltunk játszani, úgy körülbelül 3 órát. Majd hazajöttünk ebédelni... Végül a dunakilitinél lévő gát helyett... a győri állatkertbe mentünk, ami egy hirtelen elhatározás eredménye volt... nagyon jól sikerült az egész nap... Az ilyen hirtelen dolgok sokkal jobban sikerülnek, mint a sokáig tervezgetettek.
A nagy ötlet Zsolti fejéből pattant ki...
- Nyitva van egyáltalán a győri állatkert? - kérdeztem én...
kitt-katt... http://www.zoogyor.com/ nyitva... méghozzá 18 óráig...Mi fél 4-től fél hatig voltunk bent. Annyira pörgött a két lányka, hogy a fényképezés szinte lehetetlen volt... de azért nekem sikerült. Nagyrészt a lányok és a Zsolti vannak a képeket... persze én is felbukkanok itt-ott. (Lehet, hogy kicsit sok képet tettem föl, - tudtam volna többet is - de jóból is megárt a sok.)

Futkosás jobbra-balra...
- Anyi nézd, mi van ott...
- Erre gyere...
- Az ott mi?
- Hol van az oroszlán?
- Anyi ott a fjamingó... - mondta Szonja a struccra.

A kezét egyik lányka sem engedte megfogni. Szonja már egy jó ideje kikéri magának, ha megfogom a kezét... kirántja, elhúzza... ő már nagy kijelentéssel elsétál, elfut...
- Anyi én tudok ededül menni...




A képen ez egy bozontos hosszú szőrű szamár, Lizának nagyon tetszett. Minden állatot végig akart simogatni. Volt ott egy kopasz vagyis inkább ritkás "drótszőrű" malac... az bökős volt neki... a többi csikis.

A majom szobornál fényképezkednünk kellett... kihagyhatatlan...
Ez a majom már meghalt - közölte velem a Liza.
Nem... ez egy szobor, ami fémből készült... ez sohasem élt - válaszoltam én.


Szonja és Liza nézték, nézték a krokodilokat, de csak nem akart megmozdulni egyik sem. Ugyebár az állatok nagyrészt mozognak, futnak, sétálnak... vagy legalább pislognak... ám a krokodilok, mint a kőszobor.
Szonja megjegyzése a dologhoz:
- Anyi kifogyott belőle az elem.

Volt zsiráf simogatás... zsiráf etetés. Ehhez azt kell hozzáfűzni, hogy tavaly a Liza nem mert semmi ilyet csinálni, a Szonja annál inkább. Most megfordult a kocka és Liza volt a bátrabb, Szonja meg az, aki nem akart hozzányúlni az állatokhoz.





Barnabás • Márta • Peti
Aztán elmentünk az Árkádba, hogy vegyünk a Zsoltinak és a Szonjának cipőt... és kivel találkoztunk össze... a Mártával... ült a padon... és pihent (kismama lévén)... várta a Petit és a Barnást, akik éppen ennivalót vásároltak... végül Nagybácsán kötöttünk ki és ott vacsoráztunk náluk... indulás fél és háromnegyed kilenc között... én vezettem... (gyakorolván az esti vezetést... amúgy Zsolti vörösbort ivott)... a lányok az első kanyarnál már aludtak... szigetközi út... kanyargós... "tele" településsel... az út nem olyan jó, mint az egyesen... nappal tuti szép... na, de sokat kellett fékezni, figyelni... stb... ez kell nekem gyakorlásként... Zsolti nem annyira díjazta a dolgot... Máriakálnok felé mentünk, mert a Halászi hídat felújítják... még jó, hogy a Zsolti ezt tudta... bár táblák is jelezték...

a veszekedés

Reggeli után felmentünk az emeletre... gondoltam megzuhanyzok és hajat is mosok, addig a lányok ügyesen eljátszanak, mert ügyesen el szoktak ilyenkor játszani... és akkor eszembe jutott, hogy erről is lehetne írni a blogba. Erre éppen most nem úgy alakultak a dolgok, ahogy én büszkén le akartam írni. Találtak egy fűzős játékok, amin persze össze kellett veszniük... és "ment" a kiabálás... az enyém... nem... enyém... anyi kihúzza a kezemből... Gondoltam nem kell mindig beavatkozni a veszekedésükbe, oldják meg egymás között, ám egyik sem akart engedni a másiknak. Én meg csuromvizesen, hajamon a samponnal kiabáltam nekik, hogy jöjjenek oda hozzám és mondják el mi a gond... Sajnos szavakkal nem tudtam megoldani a problémát a zuhanyfüggöny mögül... így hát egy nagy adag huzavona után elvettem tőlük a fűzős bocit... ordított mindkettő a tusoló előtt. Aztán Lizának már szárazon elmagyaráztam, hogy ilyenkor egyezkedni kell... adja oda a Szonjának, aki egy kicsit játszik vele, majd tuti hamar megunja és akkor lecsaphat ő a játékra.

ez hízelgő :)))

Hát igen... rábukkantam a bejegyzésre... én, mint a nap jó pontja...
Örülök... én is így örültem a kavarodás közepette...
http://lajtalany.blogspot.com/2010/03/2010-marcius-19-manka-3-honapos.html
(a nadrág színe meg az én olvasatomban... nyomdai alapszinek szerint magenta..., de ez nem minősíti Kata szín látását)


csütörtök, március 18, 2010