Szonja ma már nem akart bölcsibe menni... Patti nincs, és megértette, hogy beteg... majd jön, de nagyon hiányzik neki. Mondta nekem délután, mikor elhoztam, hogy: -Anyi, síjtam kicsit, mert a Vanessa megütött. Erre a Liza: - Anyi én is sírtam kicsit, mert a Gergő orron ütött. Szóval, ha ennyi volt a sírás, akkor oké... - gondoltam magamban.
Ma először a Szonjáért mentem, ebédpénz befizetés... majd a Lizáért már kettesben mentünk. Ő éppen uzsonnázott. Ha háromnegyed négykor megyek érte, akkor már esznek. Azt hiszem fél 4 körül kezdődik az uzsonnázás. Ilyenkor már az oviban nagyon kevés gyerek van. Most éppen a három csoportból már csak 4-en voltak. Alvás után ugyanis egy összevont csoport van.
Szonjával a kispadon ültünk, és arra jött a Liza Ili dadusa... és kérdezősködött. Szonja készségesen válaszolt... csacsogott, és a dadus mindent megértett, pedig sokan mondják, hogy nem mindig értik a Szonját. Na a dadus mindent értett... A lényeg, hogy figyelni kell... és akkor érti az ember.
-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése